Tovább gyűrűzik az amerikai lehallgatási botrány

A brit The Guardian a múlt héten számolt be arról, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titokban, de bírói jóváhagyással amerikai telefonhívások millióit figyeli adatgyűjtés céljából. A The Guardian és az amerikai The Washington Post nem sokkal később már arról írt, hogy az NSA egy PRISM kódnevű program keretében a világ legnagyobb internetes szolgáltató cégeinek adatforgalmát is figyeli és ellenőrzi, és így magánszemélyek email-üzenetei és egyéb kommunikációs adatok kerültek a birtokába hatalmas mennyiségben. A The Guardian megnevezte az értesülések kiszivárogtatóját is, közölve: a forrás a 29 esztendős Edward Snowden, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) volt informatikusa, az utóbbi években az NSA munkatársa.

A június 14-én esedékes, az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti miniszteri szintű találkozón szó lesz az amerikai titkos adatgyűjtés miatt kirobbant botrányról – jelentette ki a Twitteren Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális területért felelős biztosa. A holland politikus rövid üzenetében egyértelművé tette, hogy aggasztják a PRISM-mel kapcsolatos állítások. Nem sokkal korábban az alapjogi biztos, Viviane Reding szóvivője ugyancsak kijelentette: a bizottságot aggasztja az amerikai hírszerző tevékenység lehetséges hatása az európai állampolgárok magánéletére, és igyekszik minél több részletet és információt megtudni az ügyről.

Az európai liberálisok kérésére e heti strasbourgi plenáris ülésén az Európai Parlament is foglalkozik az amerikai adatgyűjtési botránnyal – tudatta hétfő délután a liberálisok (ALDE) képviselőcsoportja. „Ez az »adatgate-ügy« azt jelenti, hogy minden e-mailt és más elektronikus kommunikációt, beleértve a közösségi médiát is, amely két uniós állampolgár közötti kapcsolatfelvételt jelent, lenyomozhat és elolvashat az amerikai hírszerzés. Ennek nyilvánvalóan nagyon komoly hatása van az EU-polgárok magánéletére” – szögezte le Guy Verhofstadt frakcióvezető, aki elfogadhatatlannak nevezte, hogy az amerikai hatóságok akár engedély nélkül is hozzáférjenek európaiak adataihoz, és gyors uniós válaszlépéseket sürgetett.

A kiszivárogtató, Edward Snowden munkáltatója, a Booz Allen Hamilton stratégiai és technológiai konzultációs nagyvállalat elítélte a telefonos és internetes adatforgalom megfigyelésére vonatkozó titkos információk átadását a sajtónak – írta hétfőn a The New York Times. A többnyire csak Booz Allen néven emlegetett cég megrendelői csaknem kizárólag amerikai kormányzati szervek; Snowden a cég hawaii kirendeltségén dolgozott. Az eset rávilágított arra, hogy a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően mind a Bush-, mind az Obama-kormány nagymértékben támaszkodott az informatikai csúcstechnológiát alkalmazó magáncégekre az adatgyűjtésben.

Hétfői parlamenti nyilatkozatában a brit külügyminiszter közölte: kormánya elítéli bármilyen titkos információ kiszivárogtatását, mivel ez megnehezíti Nagy-Britannia és szövetségesei biztonságának fenntartását. William Hague azokra a sajtóhírekre reagált, amelyek az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a brit kormány hasonló profilú kommunikációs figyelőszolgálata (GCHQ) által végzett, kiterjedt anyaggyűjtési gyakorlatról tártak fel kiszivárogtatott részleteket. Hague kijelentette: a GCHQ és az NSA, illetve annak elődszervezetei az 1940-es évek óta „az egész világon egyedülálló” kapcsolatrendszert alakítottak ki, és ennek révén számos terrortámadásnak sikerült elejét venni, megmentve sok emberéletet.

Minden olyan információ kezelését – beleértve a brit állampolgárokkal kapcsolatos adatokét –, amelyet a brit kormány az Egyesült Államoktól kap, megfelelő törvényi biztosítékok szabályozzák. Az amerikai kormánnyal folytatott hírszerzési adatcsere miniszteri és független felügyelet mellett zajlik, a brit szolgálatok mindig a brit törvényeknek megfelelően járnak el – hangsúlyozta a brit külügyminiszter. Az eddigi információk szerint Edward Snowden május 20-án Hawaiiról Hongkongba repült, és azóta is ott tartózkodik egy szállodában. Egyik nyilatkozatában bejelentette szándékát, hogy Izlandtól kér majd politikai menedékjogot, mivel szerinte abban az országban az övéhez hasonló állásponton vannak az internetes szólásszabadságot illetően. Izland ugyanakkor hétfőn arról tájékoztatott, hogy Snowdentől még nem kapott semmiféle kérelmet ezzel kapcsolatban, aki pedig menedékjogot kér ettől az államtól, először be kell utaznia az országba.

Az NSA kiterjedt távközlési és internetes adatgyűjtő és -elemző hírszerző programja, a PRISM néven ismertté vált „US-984XN” hírszerző program 2007 decemberében váltotta fel a Bush-adminisztráció által a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után életbe léptetett és jogszerűségében később erősen vitatott Terrorist Surveillance Programot.