Itt a Lex Átlátszó 2

„2013. május 22-én első fokon az Erzsébet Utalványforgalmazó Kft.-t arra kötelezte a Fővárosi Törvényszék, hogy adja ki nekünk az Erzsébet-utalvány reklámozására vonatkozó szerződéseket. Az alperes úgy érezhette, hogy a fellebbezés az ügyben kevés lehet, mert nyolc nappal később, múlt pénteken György István fideszes országgyűlési képviselő – mára kiegészülve a hozzá csatlakozó párttársával, Horváth Zoltánnal – már be is nyújtott egy törvényjavaslatot, amely hatályon kívül helyezné azt a törvényi rendelkezést, amelyen az ítélet elsősorban alapult. Bár az még nem látszik, hogy az ülésszak legvégén beérkezett, amúgy a lakástörvényt, a társasházi törvényt és a kisajátítási törvényt módosító, tehát az Erzsébet-programhoz semmilyen módon nem kapcsolódó kérdéseket rendező törvényjavaslat milyen technikával jut el a Magyar Közlönyig, az érintett rendelkezés azonban a kihirdetést követően azonnal hatályba lépne. Illúzióink mindenesetre nincsenek: a javaslat valószínűleg mindenképpen megtalálja majd az útját, hisz az a kisajátítási törvényt érintő részében minden bizonnyal a Kossuth téri beruházással összefüggő konkrét kisajátítási eljárásra reagál. (»[A]z országgyűlési képviselők, valamint a Magyarország Alaptörvényében meghatározott, az Országgyűlés által választott közjogi megbízatást betöltő személyek és hivataluk elhelyezése« is történhet majd kisajátítással, ami ebben a formában finoman szólva nélkülözi a tulajdon elvonásához amúgy alkotmányosan szükséges garanciákat.)

Az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIII. törvény 6. paragrafusa ma még kimondja, hogy »[a]z MNÜA Erzsébet-programmal kapcsolatos feladatai végrehajtásához közreműködőként általa alapított és százszázalékos tulajdonában álló gazdasági társaságot vehet igénybe«. Ez az a rendelkezés, amely egyértelművé teszi, hogy a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány mint közfeladat ellátó, közpénzből gazdálkodó és a nemzeti vagyont kezelő szervezet 100%-os tulajdonában álló, Erzsébet Utalványforgalmazó és Gazdasági Szolgáltató Kft. maga is közfeladatot lát el, és ebben a körben bizony a gazdálkodása is nyilvános. A törvényjavaslat ezt a rendelkezést írja felül, és hogy ennek megtörténte ne legyen félreérthető, arról az indokolás gondoskodik: »A javaslat elismeri az alapítvány jogát ahhoz, hogy a tulajdonában álló gazdasági társaságokon és nonprofit szervezeteken túl más gazdálkodó szervezetekkel is együttműködhessen a feladatai ellátása érdekében. A szerződéses viszonyok létrehozása az együttműködő szervezetek oldalán nem keletkeztet közfeladat-ellátási kötelezettséget.«”