Brzezinski: A huszonegyedik század viharosabb lehet a huszadiknál

2013. április 18. és 20. között rendezték Közép-Európa legnagyobb kül- és biztonságpolitikai fórumát, a GLOBSEC-et, ahol több mint hatvan országból több mint ezer vendég vett részt. A nyolc évvel ezelőtt a Szlovák Atlanti Bizottság által útjára indított kezdeményezésből mára az egyik legjelentősebb ilyen konferenciává vált, ahol a térség vezető politikusai, tanácsadói és tudományos szakemberei vesznek részt. Ez idén sem történt másként: Jimmy Carter amerikai elnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadója, a lengyel Zbigniew Brzezinski is tiszteletét tette a fórumon, ahol beszédet is mondott, majd azt követően sajtótájékoztatón is kifejtette nézeteit.

Korunk egyik legfontosabb geopolitikai gondolkodója – szokás szerint – nem volt kíméletes: elmondása szerint a politikai gondolkodás túlságosan rövid távra tervez manapság, emiatt rossz döntések születnek. Brzezinski az EU vezetésében nagyobb szerepet szánna a közép-európai országoknak, emellett támogatólag lépett fel a transzatlanti szabadkereskedelmi övezet megteremtése mellett. A 21. század Európája szerinte kihívás előtt áll: sikerül-e demonstrálnia elkötelezettségét a modern Nyugat koncepciója mellett, és képes lesz-e globális erővé fejlődni? „Európa legnagyobb problémája az, hogy az Európai Unió jelenleg inkább a bankoké, mintsem az embereké. Inkább a gazdasági érdek, mintsem az európai népek érzelmi elkötelezettsége. Európa – globális ambícióinak hiánya miatt – nagy mértékben Amerikára van utalva” – mondta Brzezinski. Ez azért is probléma, mert az amerikai közvéleményt is szkeptikusabbá teszi Európa tekintetében, ahol pedig szintén mélypontra süllyedt az Európa-pártiság.

Fotók: globsec.org/globsec2013

Zbigniew Brzezinski kiemelte: „Hiányzik a vízió Európa globális szintű szerepvállalására”. Úgy vélte: Kelet-Közép-Európában elterjedt az a felfogás, miszerint a globális biztonság megteremtése nagy részben Amerika kötelessége. „Közép-Európa biztonsági értelemben különösen sebezhető” – mondta. Indoklása szerint Közép-Európa „keleti szomszédja egy hatalmas, poszt-imperialista állam, amelyet mélyen összezavartak saját illúziói és nosztalgiája”. Ennek az államnak a vezetése még mindig szuperhatalmi státuszra és korábbi tartományai, különösen Ukrajna, Fehéroroszország és talán még Grúzia leigázására tör. Oroszország sem képes azonosítani hosszú távú érdekeit, amelyek egyébként az euroatlanti térséghez kötnék. Moszkva komoly dilemma előtt áll Brzezinski szerint: a transzatlanti kooperáció országaihoz közeledik vagy Kína kliensévé válik.

Brzezinski szót ejtett a geopolitikai világrendről is. Úgy véli, hogy a XX. századdal ellentétben – amikor egyetlen ambiciózus állam globális hegemóniára törhetett – a jelenlegi – politikailag mozgásban lévő, részeiben egymásba kapcsolódó és mind inkább zsúfolt világunkban – egyetlen ország részéről a Föld egészére kiterjedő hegemónia már nem teremthető meg. „A XXI. században a legnagyobb veszedelmet nem a zsarnokság egyeduralma, hanem a globális káosz egyeduralma jelenti” – mondta Brzezinski. Hozzátette: „még nem teljesen látható, de a horizonton egyre inkább körvonalazódik annak a kockázata, hogy a XXI. század még a XX. századnál is viharosabb lesz”.

Arra az újságírói kérdésre, hogy milyen arányban állnak a külpolitikai döntésekben a racionálisan megfontolt avagy érzelem vezérelte cselekedetek, így válaszolt: „Gondoljon saját életére. Élete hány százalékban az Ön által meghozott racionális döntések eredménye? És milyen mértékben mellékterméke azon körülményeknek, amik nem állnak irányítása alatt, melyek lehetnek talán jó vagy éppen rossz körülmények az Ön tekintetében? Ha sikerül megválaszolnia kérdésemet, árulja el nekem az arányt, és én alkalmazni fogom azt a nemzetközi politikára is. De ebben a pillanatban, ezt a számítást nem végezhetem el”.

Szintén újságírói kérdésre válaszolva Zbigniew Brzezinski bírálta az Egyesült Államok jelenlegi vezetését a Közel-Keleten tanúsított magatartása miatt. Az USA ugyan bejelentette, hogy békemegállapodásra törekszik az izraeliek és a palesztinok között, ám „mégsem ennek a célnak a megvalósítására törekszik befolyásával, amit mindkét fél fölött, az arabok, a palesztinok és az izraeliek fölött gyakorol”. Hozzátette: „Hogy ez változni fog vagy sem, ezt nem jósolhatom meg”, de elmondta, hogy pesszimistább, mint amikor aktívan tevékenykedett az amerikai kormány körül a Camp David-i megállapodás idején. „Optimistább voltam Obama első elnöksége alatt, mert ő igen lenyűgöző módon kifejtette azt a víziót, amit én is osztok, amit én is kívánatosnak tartok, de stratégiai értelemben nem alkalmazta. Most kapott egy második lehetőséget, de nem vagyok biztos benne, hogy szükségszerűen cselekedni is fog. Remélem így tesz, de ahogy mondtam, szkeptikus vagyok” – mondta Zbigniew Brzezinski a GLOBSEC kül- és biztonságpolitikai fórumon Pozsonyban.