Schwarzenberg: Tovább kell erősíteni Közép-Európa hangját
2013. április 22. 13:25
A pozsonyi GLOBSEC kül- és biztonságpolitikai fórumon a Visegrádi Négyek külügyminiszterei – Miroslav Lajčák, Karel Schwarzenberg, Radosław Sikorski valamint Martonyi János – egyetértettek abban, hogy együttműködésük most a legerősebb a rendszerváltozás óta és stratégiai szintre emelkedett. A külügyminiszterek közös nyilatkozatot fogadtak el, melyben elkötelezték magukat a hatékonyabb és erősebb Közös Védelem- és Biztonságpolitika mellett.
2013. április 22. 13:25
p
0
0
18
Mentés
2013. április 18-20. között rendezték Közép-Európa legnagyobb kül- és biztonságpolitikai fórumát, a GLOBSEC-et, ahol több mint hatvan országból több mint ezer vendég vett részt. A nyolc évvel ezelőtt a Szlovák Atlanti Bizottság által útjára indított kezdeményezésből mára az egyik legjelentősebb ilyen konferenciává vált, ahol a térség vezető politikusai, tanácsadói és tudományos szakemberei vesznek részt. Ez idén sem történt másként: a tavalyi GLOBSEC-hez hasonlóan idén is Róbert Fico miniszterelnök nyitotta meg a fórumot.
A politikus gratulált a szervezőknek, majd elmondta: a biztonság és a fejlődés kérdése különösen érzékeny téma ebben a régióban. Szlovákia kapcsán kijelentette: „Bebizonyítottuk, hogy felelősségteljes ország vagyunk”, amely stabil, fejlődik, megtéríti adósságait, valamint szolidaritást vállal azokkal, akiknek erre szüksége van. Szlovákia Európa-párti ország, amely támogatja a mélyebb integrációt, ám bizonyos kérdésekben kész konfrontálódni is Brüsszellel. Nehéz döntéseket kellett hozniuk Ficóéknak például az adók kérdésében: a kormány nagy erőfeszítéseket tesz, hogy a közkiadási deficitet idén három százalék alá csökkentse. Ugyanakkor kiemelte, hogy a konszolidációs törekvéseik során nem mindig Brüsszelnek tetszően kell cselekedni, ha jobbnak tűnő alternatíva is mutatkozik. Ugyanakkor hozzátette: „Egy olyan klubnak vagyunk a tagjai, amelyben megegyeztek a játékszabályokról, és ezeket be is akarjuk tartani”. Megnyitó beszédét pedig azzal zárta, hogy kiemelte: nagy szükség van az ehhez hasonló találkozókra és konferenciákra, ahol a Visegrádi Négyek összehangolhatják eltérő érdekeiket, mert „ugyan sokat elértünk már együtt, de még mindig sok a feladat”.
A megnyitót követő első panelben a házigazda Szlovákia külügyminisztere, Miroslav Lajčák; Csehország külügyminisztere és miniszterelnök-helyettese, Karel Schwarzenberg; Lengyelország külügyminisztere, Radosław Sikorski; valamint Magyarország külügyminisztere, Martonyi János vitatta meg a Visegrádi Négyek együttműködésének stratégiai szintre emelését. A beszélgetést moderáló Rastislav Káčer – a Szlovák Atlanti Bizottság elnöke – arra volt kíváncsi, hogy az egyre inkább láthatóvá váló V4 biztonsági együttműködése valóban jelentős lesz-e globálisan. Miroslav Lajčák hangsúlyozta, hogy a panel címadása tökéletesen sikerült, Visegrád valóban stratégiai együttműködéssé vált. Korábban csak egy pragmatikus kapcsolat volt, amely nem a nagy ideákról szólt, hanem az erőfeszítések koordinálásáról. Mára újraértelmezték a V4 országai a kooperációt, és a rendszerváltás óta eltelt időszak „történelmünk legsikeresebb időszaka lett”. A V4 ténylegesen stabilitást hozott Közép-Európa életébe, hiszen regionális együttműködés révén egyesített hangként tud felszólalni nyugaton – mondta Lajčák, aki hozzátette, hogy nagyon hisz Visegrádban és nagy rajongója.
Fotók: globsec.org/globsec2013
Radosław Sikorski szerint a V4 állandó együttműködéssé nőtte ki magát, egy branddé – méghozzá a közös történelem, a közös érdekek miatt, ezek közül pedig kimagaslik a biztonság kérdése. Ebből a szempontból aggasztó, hogy az energiaforrások például kifogyóban vannak a térségben, és a V4-ek érdemeként említette, hogy Európában központi témává vált az energiabiztonság. A lengyel külügyminiszter kiemelte, hogy a négy országot összeköti a szolidaritás érzése, a szabadpiac-pártiság, a transzatlanti kapcsolatok melletti elkötelezettség, valamint a demokratizálódás melletti kiállás. Sikorski hozzátette: „A nyugatiaknak meg kellene tanulni az egész kontinens történelmét, érezniük kellene azt a fájdalmat, amelyet a posztszovjet államok átéltek”.
Karel Schwarzenberg múltba tekintéssel kezdte felszólalását: elmondta, hogy Václav Hável oldalán ott volt a csoport megalapításánál. Akkor sokan azt mondták, hogy hamarosan véget ér a V4-ek közös története, de a történelem rácáfolt a kétkedőkre: mára a posztszovjet országok képviselőivé váltak a visegrádi országok. A V4 eddig is hasznos szerepet töltött be, „de többre vagyunk képesek”, tovább kell erősíteni Közép-Európa hangját. Az „együttműködés mindennél jobb”, éppen ezért a V4 a jövő Európai Uniójának egyik legfontosabb pillére lehet. Szorosabb kutatói és politikai együttműködésre van szükség, hogy a V4 szembenézhessen a versengő világ kihívásaival. Schwarzenberg azonban hozzátette: hosszú távon az egész világon győzelmet arat a jogállamiság és a demokrácia eszméje.
Martonyi János – aki az eseményt követően interjút adott lapunknak – kiemelte, hogy július negyedikén Magyarország átveszi Lengyelországtól a V4 soros elnöki tisztét, majd elmondta, hogy ő is ott volt a csoport megalapításakor. Ennek kapcsán kijelentette: nemcsak egy ad-hoc reakció volt a szovjet blokk felbomlására, hanem az euroatlanti szervezetekhez való csatlakozás előkészítésének terepe. Tökéletesnek tartja a stratégiai kooperációra való törekvést, ennek pedig a közös értékeken, célokon és identitáson alapuló érdekeken kell alapulnia. Visegrád országai realizálták, hogy mind közép-európai országok, közös identitással, „a V4 nem egy szimpla regionális együttműködés, több annál”. A kooperációt azonban adaptálni kell az új szituációkhoz, és stratégiaivá kell válni a tettek mezején is: segíteni kell a horvát és szerb EU-csatlakozást, valamint a biztonság kérdését az EU-ban és a NATO-ban is erősíteni kell. A jövő pedig a progresszív hosszú távú integráción múlik: Oroszország és Törökország integrációján – ám ezt keleti partnerség nélkül lehetetlen kivitelezni. Martonyi felszólalása végén kiemelte: a V4 egy kialakult brand, de nyitott, befogadó, ráadásul már stratégiaivá is vált.
Ezt követően a négy külügyminiszter aláírta azt a közös nyilatkozatot, amelynek címe: „Hatékonyabb és erősebb Közös Védelem- és Biztonságpolitikáért”. Ebben megfogalmazták igényüket az EU Közös Védelem- és Biztonságpolitikája hatékonyságának, láthatóságának és hatásának növelésével kapcsolatban, valamint elkötelezték magukat a hosszú távú katonai képességfejlesztések mellett. A szándéknyilatkozat emellett tartalmazza, hogy az Uniónak versenyképesebbé és átláthatóbbá kellene tennie az Európai Védelmi Felszerelések Piacát, valamint erősebbé az Európai Védelmi Technológia és Ipari Bázist – azaz több pénzt kellene fektetni a védelmi kutatásokba. A deklaráció célja, hogy az Európai Tanács decemberi ülésén a közös kül- illetve biztonságpolitikáról szóló vita eredményes és sikeres legyen. Martonyi János ezzel kapcsolatban az MTI-nek nyilatkozva elmondta: „Ezzel a közös deklarációval azt juttattuk kifejezésre, hogy a visegrádi egy nagyon fontos regionális együttműködés, Visegrád nem áll szemben az európai integrációval, éppen ellenkezőleg, az az érdeke, hogy az európai integráció erősödjön”.
A panelbeszélgetés megtekinthető a GLOBSEC hivatalos oldalán.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója szerint tisztázni kell, honnan jött a dezinformációs „csomag”, ki rakta össze, és milyen szándékkal.
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 18 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Akitlosz
2013. április 22. 16:09
"Schwarzenberg azonban hozzátette: hosszú távon az egész világon győzelmet arat a jogállamiság és a demokrácia eszméje."
Na még egy világmegváltó fanatikus. :-(