„A budapesti felvonulással egy időben tartják Madridban az LMBT közösség éves ünnepét - konzervatív politikai támogatással és 2 millió résztvevővel, szimpatizánssal. A Pride Nyugat-Európában fieszta, amit véletlenül se fenyegetnek a hatóságok és nem igyekeznek szétverni ellentüntetők. De világszerte ennél is vadabb dolgok történnek. Uruguay-ban a napokban szavazták meg a házassági egyenlőségről szóló törvényt, ezzel Argentína (Messi és Maradona hazája!) után már a második dél-amerikai államban lesz törvényes az azonos neműek házassága. Itt a párok mostantól örökbe is fogadhatnak közös gyermeket, a jog teljes családként ismeri el őket. Az új-zélandi törvényhozás ezen a héten ismerte el az azonos nemű és transzneműek házasságát is. A jogkiterjesztés sínen van Franciaországban is, ahol nemrég a felsőház szavazott meg hasonló törvényt. Közben az USA Legfelsőbb Bírósága is rágja a kérdést, miután egyre több amerikai államban tették lehetővé az azonos neműek házasságkötését. Ezek az országok abból a »forradalmi« gondolatból indulnak ki, hogy minden ember egyenlő.
Az LMBTQ közösség gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadságát korlátozni ma már nagyon ciki dolog, amivel főleg autoriter berendezkedésű országokban próbálkoznak. Ahol mit se számít, hogy a jogok tiszteletben tartására az államot egy rakás nemzetközi egyezmény kötelezi. Hogy idén a hatóság nem tart be a Pride-nak, annak örülni kell, de ez az alap, a jogegyenlőség ettől még nem került sokkal közelebb. El kellene dönteni, hogy kikkel akarunk egy ligában focizni: Jemennel, Ukrajnával, Türkmenisztánnal vagy netán Spanyolországgal, Németországgal és az argentinokkal.