Lépés a közbiztonság felé: az önkormányzati rendőrség

„Még egyszerűbben: a helyi önkormányzatnak semmilyen erőszakszervezet felállítására nincs lehetősége. Alkalmazhat városőrséget, közterület-felügyelőket, de ha ők törvénysértést észlelnek, pontosan annyi joguk van közbelépni, mint bármely állampolgárnak (jó, a közteresek egyes esetekben, pl. ha valakit bliccelésen kapnak, igazoltathatnak is, de kíváncsi vagyok, mit tehetnek azzal, aki ezt megtagadja). Minthogy azonban a helyi választóknak akkor is meg kell felelni, ha ez nem törvényi kötelesség - és ami még fontosabb: hatáskör sincs hozzá - az önkormányzat elkezd helyi rendőrséget szimulálni. Kamerarendszert vesz (amelyet aztán csak a rendőrség figyelhet, elég drága pénzért), rendőrautót vesz (és utána a város majd nem kap a központi kereből, mert »nekik már van«), városőrséget szervez, és próbál közös járőrözést megvalósítani a rendőrséggel.

Pedig a megoldásnak volna egy valószínűleg egyszerű megoldása: az önkormányzati rendőrség. Persze, most a központosítás korát éljük, a közoktatást most vették el az önkormányzatoktól, hogy - az eddigi tapasztalatok szerint - úgy generáljanak ezzel egy csomó problémát, hogy az eredeti gondokból nem igazán látni, hogy mit oldottak meg. Játsszunk azonban el a gondolattal, hogy a jövő évi választások győztese túllendül az eddigi összes győztest jellemző féltékenységen (nehogy a »saját kézben« levő rendőrségnek az ellenzéki városokra eső része az ellenzék »fennhatósága« alá kerüljön, és bevezetné ezt a rendszert. Nem általános jelleggel, de a közrendvédelemre mindenképp, és az állami rendőrség afféle FBI-ként működve az országos jelentőségű és több területre is kiterjedő ügyekkel foglalkozna.”