Závecz Tibor az Együtt 2014-probléma kapcsán elmondta, hogy az Ipsost például amiatt kritizálták, hogy miért nem szerepel a pártpreferencia-mérésükben a Bajnai vezette alakulat. Elmondása szerint csak pártokat mérnek, így az Együtt párttá alakulásának bejelentése óta már ők is mérik az Együtt 2014 támogatottságát. A trendeket pedig aszerint szemléltette, hogy számításai szerint mekkora szavazótáborral rendelkezhetnek az egyes pártok. A Fidesz eszerint másfél és kétmillió szavazó között mozog, most éppen utóbbi felé mozdult el, ennek „egyértelmű oka a rezsicsökkentés”. Az MSZP 1,3 millió szavazóval rendelkezhet, a Jobbik 6-700 ezerrel, az LMP és a DK százezer körülivel, míg az E2014 négyszázezerrel. Utóbbi támogatói szerkezetéről elmondta, hogy az egykori SZDSZ támogatói szerkezetével mutat hasonlóságokat. Závecz emellett szót ejtett arról is, hogy közérzetjavulást is tapasztaltak.
A közvélemény-kutató „céh” összetartása fontosabb, mint a kemény kritika
Ezt követően Török Gábor lehetőséget biztosított a hallgatóság számára is, hogy tegyék fel kérdéseiket. Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzőjének azon kérdésére, hogy van-e átszavazási hajlandóság az Együtt 2014 és az MSZP szavazótábora között, Hann Endre elmondta, hogy a baloldali szavazók körében nagy igény mutatkozik az összefogásra. A Medián adatai arra engednek következtetni, hogy a keresztbeszavazási hajlandóság aránya is magas, igaz, az MSZP-szavazók körében népszerűbb Bajnai Gordon, mint a baloldali, de nem MSZP-s szavazók körében Mesterházy Attila.
Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója pedig azt kifogásolta, hogy ugyan a trendek hasonlóak minden közvélemény-kutatónál, de a számok nagyon nem. Szerinte erre jóval nagyobb hangsúlyt lehetett volna fektetni a vitában. A megjegyzésre szintén Hann Endre válaszolt, aki elmondta: „kártékonynak” tartja azt az elvárást, hogy az intézeteknek össze kell kapniuk az eltérő eredmények miatt. Elmondása szerint minden szakmában megvan a „kulturált versengés tradíciója”, ez pedig egy olyan kiszolgáltatott szakma esetében, mint a közvélemény-kutatás, különösen igaz. Kiemelte: ha azt mondanák, hogy az egyik intézet elfogult, akkor azzal azt sugallnák, hogy ez a szakma lehet elfogult, „holott nem”. „A céhnek az összetartása fontosabb ennél” – mondta a Medián ügyvezető igazgatója.
Végezetül Molnár Csaba Gábor levezetésképp néhány humoros Facebook-kommenten keresztül mutatta be, hogy milyen kritikákat kapnak a közvélemény-kutató intézetek, majd elmondta, hogy a Nézőpont, az Ipsos, a Medián, a Tárki és a Századvég közös honlapot indít kozvelemenykutatok.hu címen, ahol könnyen átláthatóvá teszik az egyes intézetek az adataikat. A holnap egyelőre tesztelési fázisban van, de a közeljövőben már megtöltik tartalommal, így majd egy helyen lehet áttekinteni, hogy az öt nagy intézet milyen kutatásokat végez. Emellett pedig rendszeresen szeretnének konferenciákat rendezni, ahol módszertani tapasztalataikat oszthatják majd meg egymással a közvélemény-kutató intézetek.