A hétfő és szerda között, ezer felnőtt telefonos megkeresésével végzett reprezentatív felmérés eredményeiről a szervezet csütörtökön közleményben tájékoztatta az MTI-t. Általánosságban elmondható, hogy az alaptörvény minden – a Századvég által felsorolt – módosítása esetében többségben vannak a támogatók.
Ismertetésük szerint a legkedvezőbb fogadtatásra az „Alkotmánybíróság működési nyilvánosságának növelése” talált; a válaszadók 86 százaléka értett egyet a módosítással. A megkérdezettek döntő többsége, 83 százaléka támogatja továbbá azt a rendelkezést, mely kimondja, hogy házasság férfi és nő között köthető. 79 százalékuk ért egyet azzal, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság és/vagy a szülő-gyerek kapcsolat. A megkérdezettek kétharmada (67 százaléka) támogatja, hogy – „a közegészségügy, a közrend és közbiztonság, valamint a kulturális értékek védelme érdekében, a közterület meghatározott részére vonatkozóan” – jogellenessé nyilvánítható az életvitelszerű közterületi tartózkodás.
Közölték, kedvező fogadtatásra talált az a módosítás is, mely szerint a kommunista diktatúra vezetőinek nyugdíját csökkenteni lehet; a megkérdezettek 64 százaléka értett ezzel egyet. A válaszadók 63 százaléka támogatja a hallgatói szerződés elvi alapját, vagyis azt, hogy államilag támogatott képzésen diplomát szerzőknek a diploma megszerzése után meghatározott ideig Magyarországon kell munkát vállalniuk. A megkérdezettek csaknem fele (49 százaléka) egyetért azzal, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) felelős a magyarországi kommunista diktatúráért, és a vezetőik által elkövetett bűncselekmények nem évülhetnek el. Ugyanennyien helyeslik azt az alaptörvény-módosítást, mely szerint politikai reklám csak a közszolgálati médiaszolgáltatók által sugározható, a kereskedelmi adókon nem. Azt, hogy politikai reklámot a közszolgálati médiaszolgáltatók kizárólag ellenérték nélkül, egyenlő feltételek mellett sugározhatnak ennél jóval többen helyeslik, a megkérdezettek 64 százaléka.
A Századvég szerint „általánosságban megfigyelhető”, hogy a lakosok többségének többnyire kiforrott véleménye van az egyes témákkal kapcsolatban. Jelezték: átlagosan mindössze 6 százalék körüli volt azok aránya, akik nem tudtak vagy nem akartak válaszolni a kérdésekre.