A magyarok nem euroszkeptikusak

Tájékozatlan a magyar, de nem érzi problémának

Az Eurobarométer-felmérés nemzeti jelentését Szűcs Tamás, az Európai Bizottság kirendeltségének vezetője mutatta be szerdán a budapesti Európa Pontban. A bizottság negyven éve minden tavasszal és ősszel elvégezteti az unióval kapcsolatos felmérést: Szűcs ezúttal a tavaly őszi jelentés eredményeiről ejtett szót, amely 1028 fős minta megkérdezése alapján készült. Három nagy témát vizsgáltak, az Európai Unió megítélését, az európai identitás kérdését, illetve az unióról való tájékozottságot és az ehhez kapcsolódó médiafogyasztási szokásokat.

A magyarok kétharmada, 67 százaléka várja el az uniótól, hogy részt vegyen a válság megoldásában, a gazdaságélénkítésben, ez jóval magasabb a 49 százalékos uniós átlagnál. Az EU vívmányai közül a négy szabadság elvének megvalósulását tartják a magyarok a legfontosabbnak – bár kevésbé, mint az uniós átlag –, emellett a béke megteremtése és fenntartása, valamint a diákcsere-programok is a pozitívumok közé sorolhatóak a magyarok szerint. A megkérdezettek több mint fele, 54 százaléka tartja magát uniós állampolgárnak, ez azonban csak tizenegy százalék számára határozottan fontos, ami sokkal alacsonyabb az uniós átlagnál. Hat százalék vallotta, hogy ismeri uniós állampolgári jogait, tizenegy százalék pedig többet szeretne megtudni a kérdésről – leginkább a munkavállalással és az egészségügyi ellátással kapcsolatosan. Szűcs szerint ezek a százalékok rendkívül alacsonyak.

A 2011 februárja óta létező uniós állampolgári kezdeményezésről a magyarok nagy többsége (79 százalék) úgy vélekedett, hogy nem lesz hasznos – ebben az esetben is pesszimistábbnak bizonyultak az uniós átlagnál (69 százalék). A más országokkal és népekkel kapcsolatos tapasztalatokat is mérték az Eurobarométer-felmérés során. Kiderült, hogy a magyarok az átlagnál kevesebbet utaznak külföldre, kevesebb kapcsolatot létesítenek más országbeli uniós polgárokkal, valamint kevesebb idegennyelvű forrást olvasnak – nem csupán az uniós, hanem régiós átlaghoz képest is. Érdekesség továbbá, hogy a magyarok túlnyomó többsége (82 százaléka) úgy véli, nem eléggé tájékozott uniós ügyekben, ám nem is szeretne igazán többet tudni: többségében megfelelőnek tartják az ezzel kapcsolatos tájékoztatást.

Nem pártszimpátia kérdése az EU-pártiság

A jelentés bemutatását követően Hann Endre, Mráz Ágoston Sámuel és Boros Tamás beszélgetett Mészáros Antónia televíziós műsorvezető moderálásával. Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója szerint a „magyarok őszintébben válaszolnak”, és a nép „komorabb lelkülete” is megmutatkozik a válaszokban. Elmondása szerint azonban nem alakul ki tiszta kép a nemzeti jelentésből, ha arra vagyunk kíváncsiak, „szeretnek-e a magyarok az EU-ban lenni”. Hann szerint ugyan van némi pesszimizmus a médiában, ám a Medián mutatója szerint a lakosság „kétharmada helyesli, hogy Magyarország az EU tagja”.

Boros Tamás, a Policy Solutions igazgatója szerint az „alappeszimizmushoz” képest jó az EU megítélése. Boros úgy vélte, nem az EU más országaihoz kell viszonyítani a nemzeti jelentés adatait, hanem a magyar közhangulathoz. Az uniós intézmények megítélése – a Policy Solutions adataival összevetve – sokkal jobb, mint a belföldi intézményeké. Hozzátette: az unióval elégedett polgárok aránya szerinte nagyjából azonos a kormánypártiak arányával.

A pártpreferenciákra vonatkozó adatokkal óvatosabban bánna Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont vezetője. Szerinte szakmailag aggályos és furcsa, hogy már 15 éves kor felett kérdezik az állampolgárokat, míg itthon csak felnőttekkel készítenek felméréseket a közvélemény-kutatók. Több olyan kérdést is talált, amelyek szerinte nem érthetőek, vagy a magyaroknak nem lehet tudomásuk a firtatott témákról, így pl. az eurókötvényről sem. Mráz úgy vélte, az sem mindegy, mire kérdezünk: előnyös-e az Unió, vagy hatékony, esetleg jobban mennek-e a dolgok az EU-ban, mint Magyarországon. A lakosság negyven százaléka szerint előnyös az uniós tagságunk, 44 százalék szerint viszont hátrányos, és Mráz elmondása szerint a középkorúak a legkevésbé elégedettek. 

Boros hozzátette, ez a korosztály egyébként is elégedetlen, csak kivetítik az unióra. Felmérésükből az derül ki, a lakosság negyvenegy százaléka szerint jobban mennek a dolgok az EU-ban, mint Magyarországon. Az elégedettség kérdése azonban nem köthető pártpreferenciához – Boros későbbi megjegyzéséből kiderült, hogy a jobbikosok többsége is EU-párti.

Hann Endre saját kutatásaikra hivatkozva kijelentette: az unió megítélése nem a „kormány szabadságharcával” párhuzamosan változik. A tagságot a lakosság hatvan százalékánál is többen támogatják már jó ideje, idén februárban pedig ez a szám a hetven százalékot is meghaladta. Később elmondta: arra gyanakszik, hogy ez Orbán Viktor EU-költségvetéssel kapcsolatos sikereinek kommunikációja miatt alakulhatott így.

Boros Tamás elmondása szerint az Unióval kapcsolatos hozzáállásunk paradoxonának – egyszerre vagyunk szkeptikusak és elégedettek – egyik fő oka, hogy kevés pozitív materiális eredményt találunk, ám az értékekkel alapvetően egyetértünk. A World Value Survey kutatásai szerint is kilógunk a környező országok értékrend-közösségéből, sokkal közelebb áll hozzánk a balkáni országok materiálisabb világképe.

Szélesebb körű tájékoztatás kellene

Mráz Ágoston Sámuel ezt követően összevetette más országokkal az unióról alkotott kép Magyarországon mért adatait: 29 százalék számára pozitív, harminc százalék számára inkább negatív az unió – ezek lényegében megegyeznek az uniós átlaggal. A két legutóbb csatlakozó országban azonban jóval pozitívabb az unió megítélése: Bulgáriában a lakosság 56 százaléka, Romániában 42 százaléka nyilatkozott róla pozitívan. Érdekességképp megemlítette, hogy a „nagyon pozitív” megítélés Portugáliában 0 százalékot kapott. Mráz szerint uniós kérdésekről a magyar média alig tájékoztat. Bár a magyarok huszonhét százaléka tájékozottnak tartja magát, Mráz személyes tapasztalatai ennek ellentmondanak. „Jó az önkép”, de szerinte több tájékoztatásra volna szükség. Ezt azonban nem „uniós percekkel” kellene megoldani, hanem nézett műsorokban kell foglalkozni a kérdéssel.

Azzal Boros Tamás is egyetértett, hogy a magyar lakosság nem eléggé tájékozott uniós ügyekben. Mivel szerinte a politikusok tematizálják a közbeszédet, ezért a tájékozatlanságon segíthetne, ha a politikusok többet beszélnének uniós, szakmai kérdésekről. Mióta az unió „mainstream téma”, érdeklődőbbek és tájékozottabbak az emberek. Elmondta: Orbán Viktor pozitív hangvétele is látszott az adatokban. Hann Endre szerint is „szerény mértékben” tudósít a magyar média uniós ügyekről, a kereskedelmi tévék közügyekről is alig. Úgy vélte, fontos lenne tudatosítani annak fontosságát, hogy részei vagyunk az EU-ban zajló folyamatoknak.

Mráz hozzátette: az újságírók sem tájékozottak uniós ügyekben. A magyar lakosság pedig tájékozatlan az intézményekkel kapcsolatban, az EU-ról nincsenek kialakult benyomásai, így a nyugaton nagy port kevert föderalizáció-vitát sem sikerült importálni Magyarországra, mert az állampolgárok nem tudtak állást foglalni sem egyik, sem másik álláspont mellett.

A bizottság a tűzzel játszik, ha belenyúl az alaptörvénybe

Mészáros Antónia kérdésére, miszerint az alkotmánymódosítás-vita új fejezetet nyithat-e a magyar-uniós kapcsolatokban, Boros Tamás elmondta, sok figyelmeztetés jött előzetesen és az aláírást követően is, ám úgy tűnik, a kormány kitart álláspontja mellett. Úgy vélte, ennek oka, hogy nehéz lenne megmagyarázni a Fidesz-szavazóknak, ha engednének az uniónak.

Csak szavakról szól a vita Mráz szerint. „Orbán Viktor mást ért jogállamiság alatt”, mint az uniós vezető politikusok, viszont részletekbe menően nehezebb fogást találni Magyarországon, fogalmazott. A hivatalos álláspontot júliusra a Velencei Bizottság fogja kialakítani, így elhúzódó, de nem feltétlenül konkrétumokról zajló vitára számít. Nem a „pávatánc” kifejezést tartja legalkalmasabbnak a folyamat leírására, „tárgyalástechnikának” hívná inkább, ami most zajlik.

Hann Endre nem bocsátkozott jóslásokba, szerinte majd a jövőből visszatekintve lehet erre a kérdésre választ adni. Mindenesetre hozzátette, „új minőség” lehet, hogy a bajor parlament elnöke az alkotmánymódosításra hivatkozva nem fogadja előre megbeszélt találkozójuk időpontjában Kövér Lászlót. Boros Tamás szerint „nincsen arra precedens”, hogy „demokráciakérdésben” hogyan járjon el az Európai Bizottság, a Velencei Bizottságnak pedig nincs kényszerítő ereje. A helyzet azért érdekes, mert kettősség áll fenn a két szervezet között. Mráz Ágoston Sámuel elmondta, alkotmányt még nem minősítettek antidemokratikusnak. Ha az EU ezt meglépné, akkor szerinte „rögtön átalakulna az unióhoz való viszony” és a „tűzzel játszana a bizottság”.