Az oroszok nem veszik le Magyarországot a „barátságtalan” országok listájáról
Bár elismerik, hogy hazánk és Szlovákia készek folytatni a politikai kapcsolattartást Moszkvával.
Biztosra vehető, hogy az ELTE bölcsészkarán kipattant listázási botrány és a hallgatói tiltakozási kampány hatására nem lesz már többé olyan a hallgatói érdekképviseleti rendszer, ahogy eddig ismertük.
„A röghöz kötés közvetlenül az egyéni életvezetési stratégiák beszűkülését eredményezi. A külföldi munkavállalás ugyanis nem az ország elhagyásának, hanem a magyar közállapotokból való kilépésnek az opciója, gazdasági érvényesülés, stabil egzisztenciaépítés a politikai elköteleződés kényszere nélkül. A kormány azonban rázárja az országot a fiatalokra, és azt üzeni: akik nem kívánnak lemondani a középosztályi lét alapját jelentő továbbtanulásról, azok legszebb éveikben minden esetben kénytelenek lesznek részt venni az elutasított politikai elit által irányított és szabályozott játszmában. Mivel az exit nem lehetséges, marad a voice. Viszont ha a politikai részvétel, valamint az intézményekbe vetett bizalom és elfogadottság alacsony szintjét nézzük, kijelenthető, hogy már sokkal korábban és többen hagyták el az országot. Csak ők még mindig itt laknak.
A permanens tiltakozás nehezen megvalósítható, hiszen az aktivisták kifáradnak, akadozik a mobilizáció. A hallgatói mozgalom sikere azonban nem csak a szakpolitikai eredményessége vagy a tüntetés fenntartása mentén mérhető. A társadalmi mozgalmak esetében a kollektív cselekvés révén folyamatosan formálódik egy csoport közös identitása, megszilárdulnak a személyek közötti hálózatok, ami egy későbbi mozgósítás során értékes erőforrásnak bizonyulhat.
Három hónap alatt többet tanult egy korosztály önszerveződésből, demokráciából, a politikai részvétel lényegéről, mint két középiskolai év – meg nem tartott – állampolgári ismeretek óráin. A felsőoktatás helyzete számukra nem csupán szakpolitikai kérdés, hanem egy olyan szimbólum, ami köré felfűzhető politikai tudatuk, énképük. Gyakran elhangzik a mostani hallgatókról, diákokról, hogy ők már a rendszerváltás után születtek. Ennél nagyobb jelentősége van annak, hogy többségük 2002-ben – amikor az egészen 2010-ig stabilnak látszó és sokak által jelenleg is visszakívánt politikai horizont megszilárdult –, még az általános iskola alsó osztályába járt. Biztosra vehető, hogy az ELTE bölcsészkarán kipattant listázási botrány hatására és a hallgatói tiltakozási kampány után nem lesz már többé olyan a hallgatói érdekképviseleti rendszer, ahogy eddig ismertük. A jövőre nézve óriási hatással járhat, ha a fontos politikai szocializációs közegként szolgáló egyetemi közélet keretei és mintái demokratizálódnak Magyarországon.”