Orbán Viktor: A gazdaság egy olyan bicikli, amit mindig tekerni kell, másképp eldől
A magyar kormányfő Brüsszelben arról is beszélt, hogy a magyarországi soros elnökség „jó mulatság, férfimunka” volt.
Főleg gazdaságpolitikája miatt – Orbán Viktor kezd a Kelet-Közép-Európa országaiban működő baloldali, szociáldemokrata pártok számára minta és mérce lenni.
Lehet-e brilliáns az unortodoxia? Legutóbb a cseh baloldaltól hallhattunk arról, hogy hatalomra kerülésük esetén szívesen követnék a Matolcsy-féle gazdaságpolitikát. Ennek nyomán körbetekintettünk Kelet-Közép-Európában, ahol úgy tűnik, többen is az Orbán Viktor által kitaposott hatalomgyakorlási útra léptek, vagy a matolcsysta gazdaságpolitikában hisznek.
Cseh szocdemek: „Orbán briliáns megoldást alkalmazott”
A ma már konzervatív – de a politizálást az egykori állampártban kezdő – Petr Nečas cseh kormányfő már tavaly februárban kiállt Orbán Viktor mellett az Európai Bizottsággal szemben. A Beneš-dekrétumok miatt nem felhőtlen a két ország viszonya, de ez a cseh szociáldemokratákat nem igazán zavarja abban, hogy a matolcsyzmus útjára lépjenek. A múlt hónap végén ugyanis a közvélemény-kutatásokon vezető CSSD egyik vezető politikusa méltatta az Orbán-Matolcsy-tandem gazdaságpolitikai irányvonalát.
Jan Mladek, a cseh szociáldemokradák „árnyék-pénzügyminisztere” a Bloombergnek nyilatkozva elmondta, hogy ha hatalomra kerülnek, a magyar példa alapján helyeznék át az adóterheket a lakosságról a nagyvállalatokra, egyes ágazatokat kiemelten kívánnak majd adóztatni, míg más ágazatokba megpróbálnák visszacsábítani a Nečas-kormány által elveszített befektetőket. Amint hatalomra kerülnek, eltörlik a nyugdíjreform-törvényt, így lehetővé válik majd a társadalombiztosítási befizetések egy részének magánszámlára történő átirányítása is.
A szociáldemokrata szakpolitikus szerint „Orbán briliáns megoldást alkalmazott. (...) Nem államosított, hanem a feltételek megváltoztatásával terelte vissza az embereket az állami nyugdíjrendszerbe”. Majd hozzátette: „Mi nem árulunk zsákbamacskát, a multinacionális cégek előtt nem titok, hogy jobban teszik, ha nem bocsátkoznak hasonló kalandokba”.
Fico: „nem engedhetünk meg magunknak feszültségeket”
Hatalomgyakorlás terén a cseh Hospodárské Noviny című lap külpolitikai elemzője, Martin Ehl egy kalap alá veszi Kelet-Közép-Európa erős, karizmatikus és nem utolsó sorban populista vezetőit. Így a frissen megválasztott cseh köztársasági elnököt, Miloš Zemant többek között Jaroslaw Kaczynski és Robert Fico mellett hasonlítja Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz.
Ezen véleményével pedig nincs egyedül a cseh újságíró, hiszen sok helyütt lehetett olvasni már felvetésekről, hogy vajon Robert Fico lesz-e a következő Orbán Viktor. A Német Marshall Alap pozsonyi munkatársa, Pavol Demes is így véli, bár rámutatott öt olyan pontra is, amelyek gyengítik a magyar-szlovák párhuzamokat. Így például szerinte a SMER sokkal inkább EU-párti, nincsen kétharmados többsége, Fico pedig jobb kapcsolatot ápol az ellenzékkel.
Fico ezen kívül – a csehekhez hasonlóan – már a megválasztását követően unortodox gazdasági megoldásokat lesett volna el Magyarországtól. Nem sokkal később pedigbevezették a bankok és multinacionális vállalatok különadóját, valamint rátette a kezét a magánnyugdíj-pénztári pénzekre, ahogy a Szlovák Gázművek földgázipari csoportjára is régóta feni a fogát. Igaz, az egykulcsos adórendszert kivezette, és az Unióval való konfrontáció terén továbbra sem tervezi követni a Fico-kormány az Orbán által kitaposott ösvényt (nem csoda, hogy jobban is szeretik a szlovák miniszterelnököt magyar kollégájánál).
Bár a két ország közelmúltbeli viszonya nem volt zökkenőmentes, Fico tavaly novemberben a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjújában elmondta: amikor „röviddel a kormányalakítás után első alkalommal találkoztam ismét Orbán Viktorral, mindketten nagyon idegesek voltunk, mert nem tudtuk, hogy mi történik majd, de hamar megállapodtunk abban, hogy nem engedhetünk meg magunknak feszültségeket és konfliktusokat”. Ezt követően hozzátette: az uniós ügyek jobban lefoglalják, mint a szlovák-magyar kapcsolatok, de a két országnak szüksége van egymásra. Sőt, mi is lesünk el tőlük ötleteket.
Ponta: „hiba párhuzamokat keresni”
A populizmus és a nacionalizmusra való hajlam nem csak a szlovák, a lengyel, vagy a cseh vezetőket köti össze a magyar kormányfővel, hanem Victor Ponta román miniszterelnököt is – legalábbis Máté T. Gyula szerint.Tavaly nyáron – a romániai ideiglenes kormány időszakában – a nemzetközi sajtó kezdett cikkezni arról, hogy a román és magyar út meglehetősen hasonló. Neil Buckley például a Financial Timesban pedzegette, hogy a magyarokhoz hasonlóan antidemokratikus román döntésekkel kapcsolatban sem tud hatékonyan fellépni a nemzetközi közvélemény. A PressEurop román szerzője pedig egyenesen a magyarhoz hasonló autoriter fordulatként értékelte Ponta kormányra kerülését és az államfő leváltására tett kísérletét. Ám akkor még sokan elutasították az összehasonlítást.
A gazdaságpolitikai párhuzamok itt is megjelennek, legalábbis az Új Magyar Szó Online január végi híradása szerint. Ponta akkor jelentette be, hogy az új kölcsönfelvételek elkerülése érdekében – Magyarországhoz hasonlóan – megadóztatná az óriásácégeket (az energiaipari és ásványkincseket kitermelő cégeket), növelné a dohánytermékek jövedéki adóját, emellett minimálbér- és nyugdíjnövelést is tervezett. A szolgáltatók egyébként szintén átterhelték a megnövekedett adóterheiket a lakosságra – ahogy nálunk is történt. Orbánhoz hasonlóan Ponta is rendkívül fontosnak tartja, hogy a kisiskolásoknak minél több testnevelés órája legyen: azt tervezik, hogy heti kettőről négy órára emelik ezt Romániában.
A baloldali Ponta északi szomszédunkhoz és Orbán Viktorhoz hasonlóan meggyőző parlamenti többséggel is rendelkezik, ennek kapcsán a Tagesspiegel és a Berliner Zeitung című német lapok kritikát fogalmaztak meg. Úgy vélik, hogy Ponta példaképének tekinti Orbán Viktort, de a román miniszterelnök szerint téves ez a megközelítés. A Die Weltnek adott interjújában kifejti, hogy „hiba párhuzamokat keresni köztem és Orbán Viktor között. Nincs bennünk semmi közös – a keresztnevünket kivéve. Én a politikai baloldalhoz és középhez tartozom, míg ő a jobboldalhoz – ha nem a szélsőjobboldalhoz”. Később azt is kijelentette, hogy nem szeretne olyan hosszan hatalomban maradni, mint Orbán.
Orbán: a kelet-európai baloldal példaképe?
Úgy tűnik tehát, hogy – főleg gazdaságpolitikája miatt – Orbán Viktor kezd a Kelet-Közép-Európa országaiban működő baloldali, szociáldemokrata pártok számára minta és mérce lenni – akár nyíltan bevallják, akár csak a kormányzás során követik a lépéseit. Az Orbán-Matolcsy-féle válságkezelési módszereket egyre több helyen követik figyelemmel. Olyannyira, hogy Kumin Ferenc szerint a más utat választó portugálok és spanyolok is a magyar útra lépés lehetőségeit vizsgálják. Akkor legalább – a kelet-európai szocik után – nyugati jobboldali kormányzatok is követendőnek találnák Orbán unortodoxiáját.