Felsőoktatásért felelős államtitkár: Kárpát-medence a magyar tehetségek földje – egyetlen tehetség sem veszhet el!
Mozgalmas év volt a felsőoktatásban és a szakképzésben egyaránt, Varga-Bajusz Veronika kértük meg, hogy értékelje az évet.
Mandiner-kommentelő és kormányt buktatni szándékozó aktivista is megjelent a hétfői diáktüntetésen, amelyet a Hallgatói Hálózat szervezett. Az általunk megkérdezettek az egyetemek finanszírozásáról és a hallgatói szerződésekről eltérően vélekedtek, abban viszont egyetértettek, hogy a jelenlegi irány rossz. És küldtek számokat is mindenkinek, aki szereti őket – vagy sem.
Lényegében nem mutatott fel sok újdonságot a Hallgatói Hálózat által hétfőre szervezett tüntetés, csak most a menetrend sorrendjében történt változás: a gyülekező után „szabad egyetem”–kiáltozásokkal elindultak a belvárosból, hogy aztán a tülkölős–lázadós jelleg gyorsan spontán fórumozásba torkolljon. A Deák térről induló körülbelül félezres–ezres tömeg hamar az Astorián találta magát, a délelőtti egyetemfoglalás után pedig szinte már evidens volt, hogy itt kell folytatni az akciózást. Ugyan a hivatalos tüntetés negyed öt körül véget ért, a rendőrök pedig fel is szólították a demonstrálókat az úttest elhagyására, de a lendület miatt folytatni kellett: az egyetemisták az ELTE-BTK A épületébe szerveztek fórumot, ahol később megszavazták az éjszakába nyúló egyetemfoglalást is.
A tüntetőktől azt kérdeztük, hogy szerintük miként kellene finanszírozni a felsőoktatási tanulmányokat, és mit gondolnak önmagában a hallgatói szerződés intézményéről. A válaszok rendkívül sokrétűek voltak: a tüntetés egyik szervezője el is mondta, hogy a Hallgatói Hálózatnak nincs ezekről a kérdésekről egységes véleménye, mindenki mást gondol arról, hogyan kellene kialakítani egy fenntartható felsőoktatási rendszert. Barabás Richárd, a HaHa mostanában nagy ismertségre szert tett aktivistája például úgy fogalmazott, hogy nincs világmegváltó ötlete a különböző kérdéskörökben, „ezért is van szükség a párbeszédre”. Szerinte egyértelműen látszik, hogy az államnak jelenleg kevés pénze van a felsőoktatásra, de a most elfogadásra kínált javaslat akkor is elfogadhatatlan, ha jelenleg nem tudnak nagyobb összegeket fektetni a felsőoktatás működésébe.
A finanszírozás módjáról tehát eltérő véleményeket fogalmaztak meg a hallgatók. Kiss Csaba HaHa-aktivista például úgy vélte, ingyenes képzésekre lenne szükség azok számára, „akik megugorják a minőségi követelményeket”. Kiss elmondta, szerinte az elvonásokkal van a fő gond, amelyek olyan drasztikusak, hogy sok intézményt jelenleg a bezárás fenyeget. Hava Nikita aktivista szintén úgy vélekedett, hogy a forráskivonás jelentősnek nevezhető, „ma például a kecskeméti egyetem 67 embert szeretne elbocsátani”. Hava ugyanakkor hozzátette, hogy számára nem elképzelhetetlen a fizetős felsőoktatás sem, csakhogy az kizárólag „megfelelő ösztöndíj-rendszer” mellett valósulhat meg, olyan egyéb megoldásokkal, hogy például a cégek kaphassanak adókedvezményt, ha diákokat alkalmaznak.
Fogl Márton szintén az elvonásokat sérelmezte: a Hallgatói Hálózat aktivistája és a mostani tüntetés egyik szervezője szerint például az ELTE-BTK költségvetése is a felére csökkent, ami miatt ki kellene rúgni több oktatót is. Szerinte jelenleg azt láthatjuk, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara segélyére szorítanák az egyetemeket, „náluk kell pénzért könyörögni, ami nagy baj”. Fogl érvelésében Tamás Gáspár Miklós egy cikkére hivatkozott, és úgy vélte, szociális ösztöndíjrendszernek kellene támogatnia a részben fizetős felsőoktatást.
A hallgatói szerződés kapcsán egy tüntető úgy fogalmazott, hogy az „egy valós probléma rossz oldalról történő megközelítése”; más pedig úgy vélte, nem a külföldre való távozással lehetne eredményt elérni, hanem a munkahely-teremtéssel, hogy érdemes is legyen az egyetemi évek után itt maradni. Kiss Csaba szerint végképp elfogadhatatlannak mondható, hogy a kormány alkotmányos szinten rögzítené a hallgatói szerződés lehetőségét; a hallgatók pedig most szeretnék megmutatni, hogy bennük is van „elég erő, spiritusz”, és képesek a kormánnyal szemben határozott fellépést tanúsítani.
Volt, aki kimondottan ez utóbbi miatt volt jelen a tüntetésen: Misetics Bálint, az A Város Mindenkié csoport aktivistája úgy gondolta, „ez rég nem csak a felsőoktatásról szól, hanem arról, hogy le kell váltani a kormányt minél előbb”. Kérdésünkre, hogy miként vélekedik a felsőoktatás finanszírozásának helyzetéről, úgy válaszolt, hogy az jó apropó lehet a kormány leváltására; majd amikor pontosítottunk, hogy a jövőbeli lehetőségekről szeretnénk érdeklődni, elmondta: „önmagában az ingyenesség nem biztosíték, hiszen a felsőoktatás korábban is kirekesztő volt”. A hallgatói szerződések kérdése szerinte most nem a legfontosabb, de azokat a jelenlegi formájukban biztosan el kell törölni – tette hozzá.
Az egyetemfoglalásról Barabás Richárd azon a véleményen volt, hogy az egy új színfoltja a tiltakozásoknak; és fontos, hogy „békésen” zajlott ez is. Még a fórum előtt úgy vélte, utána ennek kell majd következnie. Fogl Márton szintén úgy gondolta, hogy ha ennyi ember bevonul az egyetemre, abból úgyis az intézmény elfoglalása fog végeredményként kijönni.
*
A Mandiner felélesztette a „Felvonulók Kérték” nemes hagyományát, így a demonstrálók egy-egy számot küldhettek olvasóinknak. Volt, aki a Pink Floyd The Wall-jára szavazott; egy bölcsész lány pedig a Teenage Depression-től küldte az Anarchy Is For Assholes című számot az olvasóknak. Misetics Bálint az Asian Dub Foundation Collective Mode című dalára szavazott; míg Barabás Richárd egyik kedvenc számát, a Man On Fire-t kérte az Edward Sharpe and the Magnetic Zeros-tól. Mások próbáltak a hangulathoz illő számokat választani: Fogl például a Take The Power Back-re szavazott a Rage Against The Machine-tól, míg HaHa-s társa a Kozmosz Az Okosak Földje című szerzeményét választotta a tüntetéshez.
Hava Nikitában pedig még egy olvasónkra is akadtunk: szerinte a Mandiner „láthatólag nincs túl jó véleménnyel a Hallgatói Hálózatról”, de ő rendszeresen olvassa a honlapot, és még kommentelni is szokott nálunk. Mikor megkérdeztük, milyen számot küldene olvasóinknak, rá is zendített az „Ég a város...” kezdetű nótára. Azt azonban tagadta, hogy a mottója is ez lett volna a rendezvénynek, mint mondta, „ez csak egy belső poén volt”. Mottóként ehelyett a „nem hallgatunk el”-frázist említette, és egyben cáfolta is a vádakat, hogy Soros György pénzelné őket. Mint mondta, jelenleg örül, hogy a hangszórójába („bömbi”) való elemeket meg tudta venni, azt pedig sérelmezi, hogy egyes riporterek első kérdése hozzá az volt: „Kapcsolatban állnak-e Ron Werber-rel?”
Sok újdonsággal ugyanakkor nem szolgált a hétfői demonstráció, a nagy innováció pedig nyilván az egyetemfoglalás volt, ahogy Barabás Richárd is mondta. Ami pedig „szintén békés módon zajlott”, akár csak a korábbi felvonulás. Egy dologban pedig legalább közös állásponton voltak az általunk megkérdezettek: szinte egyikőjük sem tudta, hova tűntek a Deák téri megmozdulás után a Magyar Tavasz mozgalom képviselői. Pedig mi kíváncsiak lettünk volna a jobbikos ifjak elképzeléseire is. A fórum előtt nem sokkal viszont felvilágosítást kaptunk az A Város Mindenkié csoport jelen lévő képviselőitől: elmondásuk szerint a „fiatal jobboldali értelmiségieket” felkérték a Deák térnél, hogy csatlakozzanak le a HaHa tüntetéséről, mivel pártjelképek is megtalálhatóak voltak náluk. Egyébként a hajléktalanokat segítő szervezet tagjai elmondták, azért érezték szükségét a jelenlétnek, mivel legutóbb a hallgatók is kiálltak mellettük. Hozzátették: szolidaritásukról most ők is biztosítani kívánják a Hallgatói Hálózatot és a tüntető egyetemistákat.