Jogerős az első holokauszttagadás-büntetés

A Fővárosi Törvényszék a vádlottat a nemzetiszocialista rendszerek bűnei nyilvános tagadásának bűntette miatt tavaly június 12-én első fokon másfél év – három év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte, egyúttal elrendelte a pártfogó felügyeletét – olvasható a törvényszék honlapján. Az akkori ítélet szerint a bíróság külön magatartási szabályként előírta a vádlott számára, hogy ne látogasson politikai rendezvényeket, demonstrációkon ne vegyen részt, legalább három alkalommal látogasson el a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontba, és az ott látottak alapján foglalja össze gondolatait, vagy egyszer tekintse meg az auschwitzi emlékhelyet vagy a jeruzsálemi Jad Vasem emlékparkot, és írja meg véleményét.

Az elsőfokú ítélet szerint a vádlott 2011. október 23-án a „Nem tetszik a rendszer” elnevezésű demonstráción nagy nyilvánosság előtt a magasba tartotta a nála lévő táblát, amelyen héber nyelven a „holokauszt nem történt meg” felirat volt olvasható.

A HVG csütörtöki számában felidézte: a nemzetiszocialista rendszer által elkövetett népirtások tagadását 2010 februárjában nyilvánította bűntetté az Országgyűlés. Három hónappal később az új parlament (a korábbi tényállást kiegészítve) bűncselekménynek minősítette a kommunista érák emberiség elleni bűntetteinek tagadását is. A 42 éves férfit a rendőrség vezette el az említett demonstrációról. A vádlott és védője a büntetőeljárásnak már a jogalapját is megkérdőjelezte: azt indítványozták, hogy a bíró függessze fel a pert, és vizsgáltassa meg, nem ellentétes-e az alaptörvénnyel a holokauszttagadás bűnténnyé nyilvánítása – írta a hetilap.