A haláltáborok a gyalázat emlékművei

„A haláltáborok a gyalázat emlékművei. Az 1945. január 27-én felszabadított auschwitz-birkenaui haláltábor 68 éve mementóként mutatja az európai történelem eddigi legsötétebb tévútjának gyötrelmes végállomását.

A haláltáborokba hurcoltakra emlékezni egyet jelent szembenézni a ténnyel: közülünk is bárki ott lehetett volna az ártatlan áldozatok között. Azok között, akik olyanok voltak, mint mi, ma élők. Sikerre, boldogságra, szeretetre vágytak. Arra, hogy helytállhassanak az élet küzdelmeiben. Az ő elvesztésük egész Európa vesztesége.

Azért emlékezünk meg róluk e napon, hogy időről időre figyelmeztessük egymást és önmagunkat, hová vezet a faji megkülönböztetés tébolya. A totális diktatúrák tébolya.

Számunkra, mai magyarok számára azonban az emléknap nemcsak a gyászról szól. Az auschwitz-birkenaui tábor felszabadításának üzenete, hogy az aljas eszmék követői sohasem győzhetik le azokat, akik az élet oldalán állnak.

Azokat, akik azt keresik, akik a humanizmus legszebb hagyományaihoz híven az emberi és polgári jogok kiteljesítését szolgálják. Közös történelmünk és kultúránk üzenete, hogy a diktatúrák az emberi szenvedés és a halál forrásai, hogy csak a demokrácia teremthet emberhez méltó életet bármely nemzet polgárainak.

A holokauszt nemzetközi világnapján, amikor fejet hajtunk az áldozatok emléke, a megkínzottak és a meggyötörtek előtt, akkor hitet teszünk amellett, hogy az emberi élethez és méltósághoz való jog minden embert megillet, és ehhez mi, XXI. századi magyarok, minden körülmények között ragaszkodunk.

Tisztelettel:
Dr.Áder János
Magyarország köztársasági elnöke”