Nem volt kérdés, hogy mi állunk a jó oldalon

2013. január 26. 12:09
III/III. operatív tiszt
atv.hu

Azzal tisztában voltunk, hogy ez politika, de a főnökeink gyakran elmondták, hogy a „párt katonái vagytok”, még ha volt is ebben némi irónia.

„Amikor például Fidesz-rendezvényre küldték, nem sejlett fel önben, hogy ez politika?

–Azzal tisztában voltunk, hogy ez politika, de a főnökeink gyakran elmondták, hogy a „párt katonái vagytok”, még ha volt is ebben némi irónia. És bár akkoriban a legtöbbünk már nem verte a mellét vörös téglával, az nem volt kérdés, hogy mi állunk a jó oldalon.

Konkrétan mi volt a feladat a Jurta Színházban?

Tulajdonképpen egy hiteles beszámolót kellett készíteni az eseményen történtekről, a beszédekről, és minél több információt meg kellett tudni a további tervekről. Figyelni kellett a megjelent ismertebb embereket. Fodor Gáborra emlékszem, de például Orbán Viktor nekem akkor nem tűnt fel, én csak ’89 júniusában, a Hősök terén tudtam meg, hogy ő kicsoda. Deutsch Tamást és Kövér Lászlót pedig a csehszlovákiai akciójuk kapcsán ismertük meg. Deutschot elég sokszor láttam a BRFK aulájában, akkoriban ő tartotta a kapcsolatot a Fidesz részéről Pongor Sándorral, a közbiztonságért felelős ezredessel: vele egyeztettek a tüntetések békés lezajlása érdekében. Mellesleg a mai tüntetésekhez képest akkoriban valóban békésen és nyugodtan zajlottak a demonstrációk.
Emlékszem, 1989. október 23-án az MDF Bem rakparti székházához voltunk kivezényelve jó páran, állambiztonsági tisztek, és láttam, hogy az épület előtt egy csapatszállító IFA áll, tele sörétes puskával felfegyverzett rendőrrel. Ami azt jelentette, hogy tömegoszlatásra voltak felkészülve, de persze akkor már ilyenre nem került sor: az utolsó nagyobb oszlatás a Lánchídnál volt, 1988 márciusában. 1989 tavaszán pedig összehívták az állományt, és közölték, hogy mostantól tilos ügynököt beszervezni, egy terület kivételével: ez pedig a munkásőrség volt.

Történészek szerint hazugság, hogy MSZMP-tagokat nem lehetett beszervezni.

Márpedig nem lehetett beszervezni párttagokat. A főnökeink azt mondták, hogy a párttagoknak amúgy is szinte szolgálati kötelességük együttműködni az állambiztonsággal, így nem volt értelme energiát fektetni a beszervezésükbe. A munkásőrök beszervezése pedig arra a területre, ahol én dolgoztam, vicces elképzelés volt.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/47181

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés