Ipsos: Alacsony aktivitás, elégedetlen választók

Az elmúlt hónapban lényegében változatlanok maradtak a pártok támogatottsági adatai – állapította meg januári közvélemény-kutatása eredményeként az Ipsos. A felmérés szerint a Fideszt – már harmadik hónapja – a választókorúak 19 százaléka támogatja, az MSZP tartja 16 százalékos táborát. A Jobbik 6 százaléknyi választót sorakoztat fel maga mögé. Az LMP kicsivel gyengébben áll, mint a múlt év végén: 3 százalékot vonz. Nem tudott javítani a DK, amelynek 1 százalékos a tábora. A pártoktól távolságot tartók csoportja ezúttal 52 százalékos. A biztos pártválasztók körében a Fidesz 41 százalékos, az MSZP-t 32 százalék támogatja, a Jobbik 12 százalékon áll. Az LMP ebben a körben 5 százalékos, a DK 3 százalékot kapna – mérte az Ipsos, amely szerint ha az Együtt 2014 választói mozgalmat is számba veszik a voksolásra szóba jöhető politikai szervezetek között, akkor a népesség 4 százalékának támogatására számíthatna, a biztosan választók köréből pedig 8 százaléknyi szavazat jutna rá.

A felsőoktatás körül kialakult viták, a diákmegmozdulások, a gáz- és áramfogyasztás díjainak csökkenése, a 13. havi nyugdíj bejelentése nem módosították a pártok támogatottsági adatait, és nem látszanak változások a táborok társadalmi-demográfiai összetételében sem – áll az elemzésben. Az Ipsos felmérése szerint nagyon alacsony a választói aktivitás. Jelenleg a lakosság 37 százaléka menne el biztosan szavazni, 2009 januárjában a választási kedv 44 százalékos, 2005 legelején 51 százalékos volt. Ugyancsak minden korábbinál kevesebben vannak a biztos pártválasztók, tehát azok, akik erőteljes aktivitásuk mellett voksra érdemes pártot is megneveztek. Alig több mint a választásra jogosultak negyede (27 százaléka) tudatos és elszánt, négy éve ők 35 százaléknyian voltak, nyolc évvel ezelőtt pedig 45 százaléknyian.

Az Ipsos szerint a kedvezőtlen közéleti légkör összetevője az is, hogy az emberek háromnegyede úgy érzi, rossz irányba haladnak Magyarország ügyei (17 százalék vélekedik e kérdésben pozitívan). Minden társadalmi rétegben a negatív mérleget vonók vannak többségben, és így van ez a politikai közegekben is – kivéve a Fidesz táborát. A kormánypártiak kétharmada pozitívan értékeli az ország aktuális állapotát, negyednyien kedvezőtlen véleményt formáltak. A pártválasztásukban bizonytalan, de valamilyen aktivitást mutató polgárok körében még az átlagosnál is többen (89 százaléknyian) vélekedtek negatívan a honi folyamatokról. A politikával szembeni ellenérzéseket az is mutatja az elemzés szerint, hogy a kormány tevékenységével az emberek 63, az ellenzékével 66 százaléka elégedetlen. A pozitívan értékelők aránya 12, illetve 5 százalék, az ambivalens választóké pedig 25 és 29 százalék. Ezeket összevetve kiderül, hogy a szavazók 47 százaléka elégtelennek minősíti mindkét oldal munkáját.

Kutatása szerint a választók 53 százaléka a következő választások után kormányváltást szeretne, 21 százalékuk viszont a Fideszt látná szívesen még négy évig. A kabinetet meneszteni kívánók negyede az MSZP támogatója, tizede a Jobbiké, másik tizede pedig az LMP híve. A kormányváltásban gondolkodók 48 százaléka azonban nem támogatja egyik ellenzéki pártot sem. Ez a jelenség is azt mutatja, hogy sokak – összességében minden negyedik szavazópolgár – számára nincsen politikai alternatíva: nem találnak, de lehet, hogy már nem is keresnek – zárul az Ipsos friss közvélemény-kutatásának eredményeit összegző dokumentum.