Cui prodest?

2013. január 09. 12:34

Bayer és a Mancs állásfoglalásai tökéletesen bemutatják azt a két szélsőséges szemléletet, melyek között a magyarországi cigánykérdés évek óta vergődik.

2013. január 09. 12:34
Pintér Bence
Alternatíva

Történt pedig, hogy Bayer Zsolt szokásos alpári modorában publicisztikát írt a legutóbbi késelés kapcsán, melyet érthető, széles körű felháborodás követett. Többek között Schiffer András részéről, aki megfogalmazott egy vállalható álláspontot, melyről ki lehet indulni a cigánykérdésben. A Magyar Narancs szájából pedig előtört a helyzetet húsz év alatt eszkaláló, kérdést elmismásoló, liberálisnak hazudott bűz. Felmerül a kérdés: cui prodest?

Schiffer András Bayer cikke kapcsán azt mondta, hogy 
»az LMP tisztában van azzal, hogy jó néhány magyar településen közbiztonsági válsághelyzet van, ráadásul ezt a rendőrség hosszú évek óta távcsővel figyeli. Az ország számos helyén békés, tisztességes emberek rettegnek olyan bűnözőktől, sok esetben bűnöző családoktól, akik nyíltan és büszkén áthágják az alapvető együttélési normákat. Az LMP véleménye szerint ugyanakkor a közvéleményt formáló személyeknek tartózkodniuk kell attól, hogy a társadalmi problémákat etnikai színben tüntessék fel. A rasszizmus ott kezdődik, amikor egy társadalmi konfliktusban az ellenfelek vagy az elkövetők származása érv lehet.« 

Persze feltehetjük a kérdést,

hogy miben más leírni azt, hogy „cigány”, illetve azt, hogy „olyan bűnözők, sok esetben bűnöző családok, akik nyíltan és büszkén áthágják az alapvető együttélési normákat”, egy olyan országban, ahol az utóbbi megfogalmazásban megnevezett egyének jelentős része a köztapasztalat éppenséggel cigány? Minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár – gondolja Stirlitz. Nekem szorult már össze a gyomrom fehér ember láttán is, és azt is tudjuk, hogy nem minden cigány hord magánál rugóskést. Schiffer András tehát a korábbi hagyományokkal szemben elismeri a kétségbeejtő probléma meglétét, de nem hajlandó elismerni ennek etnikai gyökerét. Egy vállalható álláspont. Pont.

Erre válaszul előtör a szekrényből az SZDSZ glaszékesztyűs csontkeze. Mancsék szerint Schiffer kettőst beszél, ez megint ám cigányozás, csak nem úgy, hanem máshogy. Állításai légből kapottak, sztereotípiákban beszél. A cikk végére aztán ismét ott tartunk, ahol ez a szellemi kör tart nem is tudom, hány éve: cigányok márpedig nincsenek is, Schiffer pedig valójában egy náci (bár nem írták le, de hát ezt hívjuk kettős beszédnek, nem?). Az, hogy immáron sokadik alkalommal történt ilyen késelős eset, nem üti meg a Mancs ingerküszöbét. A valóságról ne beszéljünk. Sehogyan se. Ezt kell megoldani – de azonnal és bárhogyan! – gondolja a Mancs szerkesztősége.

Bayer és a Mancs állásfoglalása

egyébként példaértékű: tökéletesen bemutatják azt a két szélsőséges szemléletet, melyek között a magyarországi cigánykérdés évek óta vergődik. Az egyik a valóság félremagyarázása, a másik pedig a kérdés létének tagadása. Ennek a két felfogásnak köszönhetjük, hogy most sem arról beszélünk, hogy két fiatalembert megkéseltek, hanem arról, hogy ki mit írt és mondott erről. Ez a két értelmezés vezetett továbbá oda, ahol ma tartunk: Bayer álláspontja nagyjából (bárhogy magyarázza) a Jobbik megoldása, a Mancs hozzáállása pedig az a szemlélet, mely a nevezett párt kebelére hajtotta a választókat. Mi értelme tehát előszedni ezt a nyilvánvalóan megbukott hozzáállást Kuncze Gábor fiókos szekrényéből?

Hát Schiffer András lejáratása. Sokakat idegesíthet ez az ember: nem kér az ellenzéki összeolvasztósdiból, követeli az ügynökkérdés rendezését, következetesen nyilatkozik dolgokról, normálisan próbál érvelni és vitázni. Hát ilyet nem lehet, kérem szépen. Hogy képzeli?  Még a Fidesz-székházban is rémüldöznek: egy komolyan vehető ember ellenzékben! Már készül is az alkotmánymódosítás: komolyan vehető ember nem lehet ellenzékben. Schiffer tehát szálka az ún. „demokratikus ellenzék” szemében, de nyilván lehet szó a Mancs saját, egyéni butaságáról is (nem lenne meglepő). Szubjektív elképzelésem szerint (Micsoda fogás! - gondolta Debreczeni) azonban vannak más, Schifferhez sokkal közelebb álló emberek is, akik sokat nyerhetnek a frakcióvezető lejáratásával. Az ilyesfajta politizálás azonban nem más, mint bármelyik eddigi, és a Magyarországért folytatott párbeszédet sem mozdíthatja elő.

Bayer és a Mancs állásfoglalása

egyébként példaértékű: tökéletesen bemutatják azt a két szélsőséges szemléletet, melyek között a magyarországi cigánykérdés évek óta vergődik. Az egyik a valóság félremagyarázása, a másik pedig a kérdés létének tagadása. Ennek a két felfogásnak köszönhetjük, hogy most sem arról beszélünk, hogy két fiatalembert megkéseltek, hanem arról, hogy ki mit írt és mondott erről. Ez a két értelmezés vezetett továbbá oda, ahol ma tartunk: Bayer álláspontja nagyjából (bárhogy magyarázza) a Jobbik megoldása, a Mancs hozzáállása pedig az a szemlélet, mely a nevezett párt kebelére hajtotta a választókat. Mi értelme tehát előszedni ezt a nyilvánvalóan megbukott hozzáállást Kuncze Gábor fiókos szekrényéből? 

Hát Schiffer András lejáratása. Sokakat idegesíthet ez az ember: nem kér az ellenzéki összeolvasztósdiból, követeli az ügynökkérdés rendezését, következetesen nyilatkozik dolgokról, normálisan próbál érvelni és vitázni. Hát ilyet nem lehet, kérem szépen. Hogy képzeli?  Még a Fidesz-székházban is rémüldöznek: egy komolyan vehető ember ellenzékben! Már készül is az alkotmánymódosítás: komolyan vehető ember nem lehet ellenzékben. Schiffer tehát szálka az ún. demokratikus ellenzék” szemében, de nyilván lehet szó a Mancs saját, egyéni butaságáról is (nem lenne meglepő). Szubjektív elképzelésem szerint (Micsoda fogás! - gondolta Debreczeni) azonban vannak más, Schifferhez sokkal közelebb álló emberek is, akik sokat nyerhetnek a frakcióvezető lejáratásával. Az ilyesfajta politizálás azonban nem más, mint bármelyik eddigi, és a Magyarországért folytatott párbeszédet sem mozdíthatja elő.

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 44 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
6qwasyx
2013. január 09. 15:47
50 éve mondják, hogy meg kell oldani a cigánykérdést. Bajjer módszere a legaljasabb, legundorítóbb, legpopulistább, legállatibb módszer. Akár a gazdája.
Zokni
2013. január 09. 15:10
Kedves Szerző! Mit nem lehet ebből megérteni? Ha névtelenül, nick-név mögött teszi egy meggondolatlan hozzászólást, rendben van, irracionális (magyarán: ostoba) lehet azonosítatlanul, ha mazochizmusa, hajlamai, neveltetése arra késztetik. De aláírva!? Ha valaki kimondja, hogy "cigánybűnözés", és az NEM nyomozó rendőr, vagy a jogszolgáltatásban dolgozó jogász, akkor arra utal, mintha ezzel valamiféle sajátos meghatározással élt volna a bűncselekmények jellegére vonatkozóan. Holott CSAK csalás, lopás, rablás, vagy gyilkolás van. Magyarországon élő egyetlen kisebbség sem kapcsolható semmilyen bűncselekményhez a szociális helyzetén kívül. Magyarán a szegénységen kívül. S akik ezt tudják, mint Ön (remélem), és mint S., és azt is, hogy milyen súlyos előítéletesség él a közvélemény többségében a cigánysággal szemben (EZT biztos tudják), azok nem tesznek mást, mint politikai üzenetet küldenek az említett korlátozott ítélőképességű polgárok felé, hogy választási előnyre tegyenek szert. Ezt tette az LMP-s politikus. Ön meg ezt védi meg. Természetesen azzal, hogy ezt a tényt tudomásul veszi egy kormányzó párt, és tartózkodik az ilyesfajta megfogalmazásoktól, még nem mond le arról, hogy változtasson a problémán. De mint említettem, egy politikusnak erre egyetlen esélye van, hogy a szegénységet szorítsa vissza. Mondanom sem kell, hogy a politikusi cigányozással még semmi sem történik. A hatalomban meghozott döntéseken múlik minden. És erre hajt a védence is. Lelke rajta. De az Öné is? Most mit mondjak összefoglalásul? Mi a különbség a "cigánybűnözés" szó, és "a bűnöző, aki cigány származású" kifejezés között? Próbálja ezt a logikát értelmezni: Ön nem hülye, csak hülyeséget írt.
ottapont
2013. január 09. 14:55
Te vagy Stirlitz?
József42
2013. január 09. 14:39
"A cigányságról A cigány népesség eredetéről több középkori legenda született, és érdekes módon sok párhuzamot mutat egy másik népességgel, a Krisztus utáni zsidósággal a szimbolikus-mitologikus történetük. Egyesek szerint – mivel „vályogvetők” voltak Egyiptomban – a cigányság a „tizenharmadik zsidó törzs”, illetve „Sába királynőjének és Salamonnak” frigyéből származó száműzött népség. Ezért volt sok helyen „Egyiptom hercege” stb. címe az egyes cigány vezetőknek, sőt innét ered az angol „gypsy” elnevezés is. A népek szimbolikus történetében a letelepedettség és a vándorlás sajátos jelentménnyel bír – gondoljunk csak Káin és Ábel történetére. A vándorláson belül a „kóborlás” (a célt tévesztett száműzetés: kainiták, rabbinikus judaizmus, cigányság) a büntetéssel függ össze, míg a kiszakítás és a processzió a célra irányítottsággal (Ábrahám meghívása, Árpád honfoglalása stb.). A cigányok „szent állata” a varjú. Egy dögevő vészmadár, ami jól kifejezi nemzetkarakterüket. Szét kellett szóródni a varjúfiókáknak a cigány népmonda szerint, mert Istent megbántották. Hasonló ez a „kóbor zsidó” legendájához, aki a Krisztust káromolta a kereszten. Amíg meg nem tér hozzá, addig bolyongania kell a népek között, és nyugalmat sehol sem talál. A cigányok egyes néptörzsei magukat „kale”-nak hívják. Ez „feketét” jelent az ind nyelvekben. Összefügg Káli istennő személyével, aki a pusztítás, halál, dögvész istennője. Van egy pária (kaszton kívüli) népcsoport Indiában, amely kóborol, az asszonyaikat már gyermekkorban prostitúcióra adják, vérfertőzésben élnek, varázslással, meg kisegítő, vásári kézművességgel (pl. rézműves) foglalatoskodnak, dögevők stb. Őket is így hívják. Megjelenésük baljós előjel ott. A „varna” szó maga színt jelent szanszkrit nyelven. Ezt nevezték el a portugálok kasztnak (osztálynak). A magasabb varnáknak világosabb szín felel meg. A négy varnán (brahmin – pap; ksatrya – harcos; vaisnava – polgár; surda – szolga) kívül vannak a „kaszton kívüliek”, akik tisztátalanok, érintkezni velük tilos. Ők a páriák. A varnákon belül több ezer hivatás szerinti „dzsáti” van. A görög „asztignoi” kifejezés, érinthetetlent, törvényen kívülit jelent. Ebből ered a „cigány” kifejezés. Van egy sajátos cigány folklór Franciaországban, a legnagyobb, kizárólagosan cigány búcsújáróhelyen. Ez a Rhone deltájában van. Marie-sur-Mar (Tengeri Mária) a hely neve. Három ereklye van ott. Mária Salome, Mária Magdaléna és Szent Sára. Szent Sára a cigányok szerint egyiptomi szolgálóleány, azaz cigány volt, akikkel együtt jött a két Mária az evangéliumot hirdetni Galliába, Szent Polikárp püspök tanítványának, Lyoni Szent Iréneusznak segedelmére. A nyári napfordulókor, amikor sötétbe vált a világosság, van egy sajátos szokásuk. A Kale Maria (Fekete Mária) szobrot feldíszítik, ilyenkor esküvőket, keresztelőket is tartanak. A szobrot megmerítik a deltában, és rituális mosakodást csinálnak itt. Hasonlóan, ahogy a hinduk a Gangesz deltájában. A szimbolikus népkarakterológián kívül a cigányság a beltenyészet, a biológiai analógiával élve 90%-ban parazita létmódot folytató tevékenységével, és az ezzel együtt járó nemi, párválasztási szelekció („ki a menő csávó”, „ki a sukár a csaj”) évszázados hatása révén mint „népfaj” sajátos amalgám-ötvözetté alakult. Ez nem jelenti azt, hogy egyénileg nincsenek kivételek közöttük, de a szenttamási „ut in pluribus” (ahogy lenni szokott) elv szerint a cigányság parazita létmódja szerint nem élhet együtt a magyarsággal tartósan mint cigány. (Az egyéni kitérés lehetősége adott, mert az ember egyediség és személyiség is, túl a népiségi-kultúrális, vagy biologikumi-rasszbeli szövétnekén.) Maga a „cigánykodik”, „cigányútra megy” kifejezés is megjelöli, hogy ez életmódot kifejező szó lett, amely több (szinti, roma), indiai eredetű népcsoport gyűjtőneve lett Európában, akik önmagukat szigorúan elkülönítik egymástól. Nem-cigányra is mondják, hogy cigány. Ez olyan gyűjtőnév lett, mint ahogy régen a „vlach” nomád havasi pásztort jelölt, és a balkano-latin népcsoportokon (arumének, rumánok-románok, macedo-vlachok stb) kívül ezt délszláv, ruszin, sőt magyar, székely csoportokra is használták az oklevelek. (Emlékeztetőül: vlach => blach => venét, vend, windisch => white => havasi, hegyi. Havasalföld => Wallachia) Így lett a „cigány” megnevezés alapvetően életmód jelzője, mely életmód az antiszociális mélyrétegeket jelöli. Így a „cigányság” nem integrálható, csak egyes cigány származású emberek. Hogy ez mennyire nem csupán neveltetés, életkörülmény, szocializáció kérdése, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 100 mélyszegénységben élő magyar közül 30-40 fog antiszociálisan élni, míg eközben cigány 90. Ez pedig csakis az átöröklődő genetikai hajlamosítások (diszpozíciók) által magyarázható, amely egyes népcsoportokban szignifikánsan magasabb. Mindezt egyedül az arisztotelészi-szenttamási emberkép tudja helyesen értelmezni. A gazdag ill értelmiségi pályára állott cigányok többsége is vagy csencseléssel, sefteléssel (leánykereskedelem, lopás, színesfémtolvajlás) lett gazdag, vagy pedig ingyenélő, nemzetellenes tevékenységet (szociológus, „közíró”, romológus) folytat. A kivétel erősíti a szabályt. Itt most nem a zenész romungrikra kell gondolni, amely külön dzsáti a cigányságon belül, még rasszjegyeik is szignifikánsan eltérnek."
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!