Románia az egyik legbiztonságosabb ország – legalábbi az amerikai külügyminisztérium és az Európai Bizottság szerint
Románia több területen kiemelkedő eredményeket ért el...
Itt a hivatalos végeredmény: megszerezte a parlamenti mandátumok több mint kétharmadát Romániában a vasárnapi választásokon győztes Szociálliberális Szövetség, így a tervezett alkotmánymódosításhoz nem lesz szüksége más politikai erők támogatására.
A központi választási iroda által közzétett hivatalos adatok megerősítették azt az értesülést, hogy a - sajátos román választási törvény miatt - a kétkamarás parlament létszáma csaknem 120 fővel növekszik. Az ország 452 képviselői és szenátori választókerületéből 588 jelölt szerzett mandátumot a törvényhozásban.
Az USL 273 képviselői és 122 szenátori mandátumot szerzett, ami azt jelenti, hogy a két ház együttes ülésén 67 százalékos többsége van. Az USL-nek csak a 176 fős szenátusban van kétharmada, a 394 főssé vált képviselőházban nincs. A román alkotmány szerint azonban a sarkalatos törvények esetében a minősített többséghez mindkét házban elegendő a képviselők (vagy szenátorok) összlétszáma felének, plusz egy főnek a szavazata. Kétharmados többség csak az alkotmánymódosításhoz szükséges.
Az alkotmánymódosítás tervezetéről a két ház együttes ülésen szavaz, és ha a tervezetet a törvényhozók legalább kétharmada elfogadta, a választópolgárok népszavazáson döntenek róla. A jobbközép Igaz Románia Szövetség (ARD) színeiben 56 képviselő és 24 szenátor, a populista Dan Diaconescu Néppárt (PPDD) képviseletében 47 képviselő és 21 szenátor szerzett mandátumot. A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) 18 képviselője lesz: néggyel kevesebb, mint a most véget érő parlamenti ciklusban.
Az RMDSZ szenátusi frakciója változatlanul 9 fős lesz. A magyar szövetség az országos voksok öt százalékát meghaladó szavazataránnyal jutott be a román törvényhozás mindkét házába, de a törvényhozók létszámának növekedése miatt parlamenti súlya 4 és fél százalékra csökkent. A bukaresti képviselőházba könnyített eljárással bekerült 18 - nem magyar - nemzeti kisebbségi szervezet egy-egy képviselője is.
A szenátusban nincs kisebbségi frakció: ez a magyarázata annak, hogy az USL csak a szenátusban szerzett kétharmadnál nagyobb többséget. Victor Ponta kormányfő, az USL társelnöke és miniszterelnök-jelöltje a választások napján bejelentette, hogy bevonná az RMDSZ-t egy alkotmánymódosító parlamenti többség kialakításába.
Az RMDSZ-szel való együttműködés tervét az USL egyes liberális politikusai bírálták, rámutatva, hogy sem a kormányalakításnál, sem az alkotmánymódosításnál nem szorulnak a magyar szövetség szavazataira. Kedden azonban a miniszterelnök megerősítette: nem azért javasolta az együttműködést, mert az RMDSZ nélkül nem lenne az USL-nek kétharmada, hanem azt akarta jelezni, hogy az új parlamenti többség nem akarja elnyomni a kisebbségeket, és nem a politikai ellenfeleken való bosszúállásra akarja használni hatalmát, hanem társadalmi megbékélésre törekszik.