A köztársasági elnök honlapján elolvashatóak Áder János választási eljárási törvényhez kapcsolódó észrevételei.
Az államfő nem vizsgálta, hogy szükséges-e a választójog gyakorlását előzetes regisztrációhoz kötni, mivel az erről szóló rendelkezés már az alaptörvény része - derül ki Áder János Alkotmánybíróságnak küldött indítványából. A köztársasági elnök szerint ugyanakkor a választójog aránytalan korlátozása, hogy a Magyarországon élők csak a lakóhelyük szerint illetékes jegyzőnél iratkozhatnának fel személyesen a választásokra.
A Köztársasági Elnöki Hivatal csütörtökön közölte, hogy Áder János előzetes normakontrollt kért a választási eljárási törvényről. Az államfő alkotmányosan aggályos részeket talált a Magyarországon élő választópolgárokra vonatkozó regisztrációs előírásokban, kifogásokat fogalmazott meg a kampányszabályokkal, a közvélemény-kutatásokkal kapcsolatos rendelkezésekkel és a törvény hatályba lépésével összefüggésben is. Az elnöki hivatal honlapján közzétett indítványa szerint a személyes regisztrációnak a lakcímhez kötése több választói csoportnak is különösen hátrányos. Az országon belül ingázók például csak külön erőfeszítéssel - ha szabadságra mennek - tudnának feliratkozni.
Hasonlóképpen az időlegesen külföldön munkát vállaló, de bejelentett magyarországi lakóhelyüket megtartó állampolgárok csak Magyarországra utazva regisztrálhatnának, ha nincs hozzáférésük az internetes ügyfélkapuhoz – állapította meg Áder János. Álláspontja szerint mindez nemcsak az alapjog-korlátozás arányosságára vonatkozó alaptörvényi követelménynek nem felel meg, hanem ellentétes azzal az alapelvvel is, hogy az államnak a lehetőségekhez képest elő kell segítenie a polgárok részvételét a választásokon. Áder János kifogást emelt az ellen is, hogy politikai reklámokat csak a közmédia sugározhatna, a kereskedelmi televíziók és rádiók nem. Mint írta, a korlátozás egyetlen hatása az lehetne, hogy csökkenti a kampányköltségeket, és ezzel közvetve hozzájárul a kampányfinanszírozás törvényessé tételéhez.
Ez az összefüggés azonban „igen távoli és esetleges”, ezért nem szolgáltat elegendő indokot a véleményszabadság és a sajtószabadság korlátozására – állapította meg. Az államfő felhívta a figyelmet arra is, hogy a választási eljárási törvényjavaslat nem rendelkezik kampánycsendről, mégis megtiltja a politikai hirdetések közzétételét a választást megelőző két napon. Szerinte ez sérti a véleménynyilvánítás szabadságát, mint ahogyan az is, hogy a mozikban nem lehetne politikai reklámokat vetíteni.
A köztársasági elnök - egy korábbi alkotmánybírósági határozatra utalva – alaptörvény-ellenesnek tartja azt is, hogy a kampány utolsó hat napján már nem lehetne közvélemény-kutatási eredményeket publikálni. Ennek nincs alkotmányos indoka, különösen úgy, hogy a választói akarat befolyásolására gyűléseken vagy plakátok elhelyezésével, kampánycsend hiányában, a választások lezárásáig van lehetőség – írta Áder János.
A Bundestag történelmi lépést tett, hogy megakadályozza a szélsőséges politikai erők befolyását: új törvény garantálja az Alkotmánybíróság függetlenségét és működésének zavartalanságát.
George Simion beadványában azt állította, hogy az Alkotmánybíróság (CCR) december 6-i döntése rendkívül veszélyes precedenst teremt.
Kész szerencse, hogy magyarországi választáson egyik jelölt sem részesült előnyben egy közösségi médiafelületen.
Szakértő: A román Alkotmánybíróság döntése még azokat is képes elképeszteni, akik már sok mindent láttak.
Illegális kampányfinanszírozás és a kampánycsend megsértése miatt is indítottak óvást.
„Mert a GDP ugyan fontos dolgokat mér, de azt, ami az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság szempontjából releváns, azt nem” – mondta.
Az Alternatíva Németországnak (AfD) párt társelnöke megható beszédet mondott Magdeburgban.
A kurd vezetésű Szíriai Demokratikus Erők (SDF) ellentámadásba lendült a Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) ellen.
