Meteo-monopoly?

„A másik értelmezés viszont az, hogy meg akarják tartani a »kitermelendő saját rész« arányt, esetleg a rossz gazdasági helyzetben tovább is növelnék azt, és hogy ez könnyebben elérhető legyen, a versenyszféra konkurrens cégeit kívánnák korlátozni abban, hogy az állammal versenyezzenek - pláne úgy, hogy részben annak adatait használják. A hazai meteorológiai piac az OMSz mellett pár magáncégből áll,  ezek közül kettő, az Időkép és a Metnet klasszikus webkettes közösségek. Utóbbiak - bár nem rendelkeznek kalibrált saját állomáshálózattal - saját közösségükön és az alább bemutatott nyilvános adatokon alapuló, meglehetősen jó előrejelzéseket adnak. A hazai meteorológia szempontjából sem mellékes, hogy ők nem kalibrált, de azért elég jó műszerekkel rendelkező, lelkes felhasználók százait, ezreit összefogó közösségek is, amelyek adott pillanatban bizony az OMSz adataitól független információkkal rendelkeznek, és azokat honlapjukon meg is jelenítik. Sikerük és versenyelőnyük nyilvánvaló: míg e cikk írásakor az OMSZ meteorológiai portálját 4000 alatti számban lájkolták a Facebook-felhasználók, ugyanez az adat az Időkép portálja esetében meghaladja a 320 ezret! (A metnet.hu mérőszáma ugyanitt 3200 körüli). Érdemes megnézni az oldalak adattartalma, kezelhetősége, felhasználó-barátsága közti különbséget. Az Időkép kizárására készülne a törvény?

Még hadd mondjak pár szót a felhasznált adatokról. Ami a felszíni mérési eredményeket illeti, a repülőtéri meteorológiai adatokat (METAR) nemzetközi hálózatból bárki elérheti, LisztFerihegy aktuális adatait például itt; ez csak Magyarországon 11 állomást jelent, amerikai világ-adatbázisból letöltve, bár az eredeti forrás nyilván az OMSz és/vagy a honvédség meteorológiai szolgálata. Ha valaki előrejelzési modellt szeretne, a német GFS modell futtatási eredményei elérhetőek bárkinek, akit a következő egy hét európai időjárása érdekel (nyilván minden szervezet igyekszik a saját régiójára pontosabb eredményt adó modellt fejleszteni, de azért egy Déli Krónika időjárásjelentés szintjéhez a GFS is bőven elég). Meteorológiai műholdkép is elérhető ingyenesen, bár ez is olyan hozzájárulás eredményeképp, amelyet a többi fenntartó mellett a magyar állam is fizet. Az Időkép és az OMSz között a fő vitát az állami meteorológiai szolgálat időjárási radarképei jelentették. Hogy most is jelentik-e, ezt nem tudom (további információk a Vastagbőr blog posztjában), de a magáncég nem véletlenül épített ki az OMSz-től függetlenül működtetett, bár takarékossági okokból csak az érdekes időszakokban bekapcsolt saját radarhálózatot (legújabb bázisállomását épp e cikk megjelenésének napján telepítették Pozsonyban) és villámdetektor-rendszert.

Van tehát vitás pont bőven, tehát ha a törvény mégis e másik irányban, vagy ebben is, e vita lefolytatása helyett készül, vagyis Lex Időkép lenne belőle, az azért elég durva beavatkozást jelentene nemcsak egy hazai kisvállalkozás tevékenységébe, de több százezer ember meteorológiai érdeklődésébe is. És hát ennyi emberrel kár összeveszni. Hogy világos legyen: ez nem egy olyan csoport, amely valami ellen tiltakozva egy nap alatt 8000 lájkot kap - alapból 320 ezren vannak/vagyunk. Az már három »Milla«. Vagy egy fél népszavazás.”