Mi a baj a Millával?

„A Milla viszolygása a pártoktól azért is érthetetlen, mert az MSZP, a DK, és az új identitást megúszni úgysem tudó LMP ma alsó hangon is 1,5 millió szavazóval rendelkezik. Ki kell őket dobni a kukába a támogatóikkal együtt? A Milla által lenézett MSZP nyert időközi választást, nem a Milla. Gyurcsány és a DK hívta fel a világ közvéleményének figyelmét éhségsztrájkjával a választási regisztráció veszélyeire, nem egy félévente megrendezett tüntetés. Lehet ekézni Mesterházyt, Gyurcsányt, Schiffert, hogy nem elég jók, de az biztos: két és fél éve küzdenek minden nap jól-rosszul - természetesen egymás vetélytársaiként egymás ellen is -, de iparkodva az Orbán-rezsim ellen. Menjenek oda a Millához, hogy meghallgathassák azoktól, akik néhány havonta jelentkeznek, rosszabb esetben az alt. közt. elnök Dopemantől, hogy mit kéne tenniük, ha jót akarnak? Először is, szégyellni magukat és visszavonulni?

Nem jó ez így. A Milla fontos habarcs lehetne az ellenzék által felépítendő Új Köztársaság felépítése közben, ha nem oktatna ki mindenkit valamiféle rejtélyes erkölcsi magaslatról demokráciából, aki merészelt már politizálni a második Orbán-kormány előtt. A szervezett civilek világára nagy szükség van a kormányváltáshoz. Ehhez azonban a Millának le kell szállni a magas lóról, el kell fogadnia a szövetséget a demokratikus pártokkal, mint ahogy mindenkinek ezt kell tennie, aki csak most kíván ringbe szállni.

Megjegyzem: még mindig nem késő, hogy egy nagy tüntetés legyen a civilek és a demokratikus pártok szónokaival. A Millán múlik, mit tesznek. Elmúlik-e az idei október 23-a is az összefogás képességének felmutatása nélkül - Mesterházy MSZP-s konferencián és a családjával, Gyurcsány a külön DK-s tüntetésen -, vagy elindul valami, amitől aztán Orbán valóban megkezdheti a visszaszámlálást...”