Miért aljasság a regisztráció? 4.

„Intuitíve azt gondolhatnánk, hogy minél szegényebb csoportról van szó, annál érzékenyebben reagál a szavazás megemelkedett költségeire, így elsősorban a hátrányosabb helyzetű társadalmi rétegeket tántoríthatná el a voksolástól a regisztráció. Noha ezt néhány szerző – amerikai tapasztalatok alapján – kétségbe vonja, az mindenesetre biztosnak tűnik, hogy a színesbőrűek, a mozgáskorlátozottak, a szegénynegyedekben élők, és a fiatalok általában lényegesen kisebb arányban regisztrálnak. Pedig a szegényebb társadalmi csoportok részvétele elemi érdeke egy demokráciának: különösen Magyarországon, ahol egyébként is nagyon kevesen szavaznak a romák, az elmaradottabb régiókban élő, és az alacsonyabb jövedelmű állampolgárok közül. Ennek okai szerteágazóak, azonban az teljesen egyértelmű, hogy intézményi okok is meghúzódnak a jelenség mögött: akinek napi megélhetési problémái vannak, az teljesen érthetően nem fog több kilométert utazni, sorban állni, papírokat kitölteni azért, hogy regisztráljon (a szűk kéthetes postai és az ügyfélkapus regisztráció sem valószínű, hogy segít rajtuk).

Milyen következménye van annak, ha az elesett társadalmi csoportok politikai képviselet nélkül maradnak (vagy legalábbis erősen csökken az érdekérvényesítő képességük azáltal, hogy csak nagyon kevesen regisztrálnak)? A politikusok az újraválasztásukra törekednek, szavazatot maximalizálnak. Ha racionálisak, akkor ezt úgy tudják elérni, hogy kedveznek azoknak a társadalmi csoportoknak, amelyeknek hagyományosan magas a részvételi hajlandóságuk (nyugdíjasok, középosztály). Azokkal viszont nem fognak törődni, akiknek alacsonyabb – és főleg azokkal nem, akik nem regisztrálnak és így eleve kizárt, hogy szavazatokkal tudják meghálálni a kormányzati intézkedéseket. Ki akarná emelni a munkanélküli segélyt, ha a munkanélküliek nem regisztrálnának a választásra? Márpedig a társadalmi részérdeket szolgáló kormányzás hosszú távon senkinek sem az érdeke. Miből fogják fizetni a nyugdíjakat, ha a munkanélküliek nem találnak állást?”