Lázár János esete az állami dohánnyal és a privát szívással

2012. szeptember 21. 12:06

Seres László
hvg.hu

Az, hogy a lépéssel 10-15 ezer munkahely szűnik meg, semmilyen gondot nem jelenthet a Nemzeti Együttműködés Rendszerének, hiszen be lett ígérve az egymillió új munkahely.

„Arról a jelentős, alapvető problémáról azonban valamiért senki nem ejt szót, hogy (figyelem: a most következő mondatokat 12 évnél fiatalabbak csak felnőtt kíséretében olvashatják) EZEK BAZMEG HOGY JÖNNEK EHHEZ? Hol van ilyenkor a fogyasztóvédelem, a versenyhivatal, a TASZ? Mi az hogy betiltják bárminek az árusítását, hogy ők mondhatják meg, milyen áruért mennyit kell gyalogolnom, hogy mit írhatok ki a boltomra, mit tehetek ki a kirakatba - lévén a Nemzeti Dohánybolt kirakatában minden lehet, csak dohány nem? A nemzetet csak nem rakhatom ki. Meg egyáltalán, mi az, hogy a kormányzat totálisan kiiktathatja gazdasági döntéseinek szempontjai közül emberek (egyébként: hamarosan regisztrált választók) fogyasztási igényeit, akár tetszik nekik az a szokás, akár nem? És majd vagy lenyelik, hogy jön a feketepiac, vagy államosított mozgóboltokkal tömik be azt a piaci rést, amit éppen ők ütöttek?

Azt eddig is tudtuk, hogy ez a kormány ismeri a piacot, de nem szereti. Tudtuk, hogy ha körbenéz és valamit meglát, azt vagy államosítja, vagy megadóztatja, vagy ha jól működik, ellehetetleníti. Az viszont csak most vált nyilvánvalóvá, mennyire tudatában vannak saját cinizmusuknak: »Lázár János, a javaslat egyik benyújtója, a tervezettel kapcsolatban többször hangsúlyozta, hogy annak három fő célja van: az egyik, hogy megnehezítse a fiatalok cigarettához jutását (ezt az érvet ugye ő maga cáfolta, lásd fent, S.L.), a másik, hogy az 500 milliárd forintos dohány-kiskereskedelem haszna magyar családokhoz kerüljön, a harmadik pedig, hogy támogassa a magyar dohány-előállítókat.« Na, ide is eljutottunk.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/41587