Pussy Riot: orosz lányok az orosz lányokról

Nagy vihart kavart a világ körül és itthon is az orosz punk-aktivista Pussy Riot akciója és a rá adott drasztikus hatósági, igazságszolgáltatási válasz. Úgy gondoltam, érdemes lenne a nemzetközi médiafelhajtáson és a hivatalos orosz sajtón átlépve egyenesen civil oroszokat megkérdezni a Pussy Riot-jelenségről. Sajnos nem volt alkalmam Oroszországot körbejáró helyszíni riportot készíteni – de van helyette internet, és azon egy CouchSurfing nevű utazói klub. Az amerikai alapítású, világszerte 4,8 millió taggal rendelkező CS tagjai szállást kérhetnek és adhatnak teljesen ingyen a saját lakásukban; de lehet szó közös utazásról vagy városnézésről, bulizásról vagy egy kávéról, vagy egyszerűen a kapcsolattartásról, információ- avagy segítségkérésről, beszélgetésről, eszmecserékről. Mindez a kölcsönös bizalmon alapul.

Mint Európa több országát CS-szel bejáró veterán klubtag, bizalommal fordultam az orosz CS-esekhez, megkérdezve őket, mit gondolnak a Pussy Riotról. A durván túlzó ítélettel két évre elkaszált punkbanda tagjai huszonéves, városi orosz nők – én pedig kíváncsi lettem, mit gondolnak róluk más huszonéves, városi orosz nők. Felmérésem tehát egyáltalán nem reprezentatív, viszont így is tanulságos. A CS-klub céljaiból és működési elvéből is következik, hogy a világra nyitott, világot járó, idegen nyelveket beszélő, elsősorban városi, mobilis fiatalok gyűjtőhelye, így van ez Oroszországban is. Mégis, ők sem egyformán, fekete-fehéren ítélik meg a Pussy Riot-ügyet – ha egyáltalán hallottak róla. Üdítő volt olvasni sokszínű, árnyalt, érzékeny válaszaikat az Oroszországot megosztó botrányról. Következzenek az orosz lányok válaszai az orosz lányokról, a Balti-tengertől Szibériáig, Karéliától Volgográdig.

*

Az első választ Elenától kaptam, Norilszkból: „Nos, tényleg semmit nem tudok a bandáról, nem tudok segíteni neked, bocsánat... :)” A karéliai Alina külföldi tartózkodása miatt szintén nem ismerte a történetet, így nem tudott róla nyilatkozni.

Ekaterinát Norvégiában értem utol, a magyar kapcsolatokkal rendelkező moszkvai marketinges lány magyarul válaszolt a felvetésre: „Persze nem totally Ok mit csinaltak a Pusszik, de a buntetesuk tul eros, nem lehet 3 evre ezert bezarni az embert. Voltam Madonna koncerten Moszkvaban, tetszett amit o is mondott: nem jo amit csinaltak, de mar megkaptak a buntetest. (a szuleimet is megkerdeztem - azt mondtak hogy adjak nekik rongyokat es hadd tisztitjak a padlokat templomban))”

A Magyarországon dolgozó Victoriát már első posztomban is idéztem, szintén magyarul fejtette ki a véleményét: „Mivel én már nem Oroszországban lakom, híreket se mindennap nézem, azért nem követtem annyira sürün az eseményeket. De tudom, mit csináltak, hol énekeltek. Gondolom, hogy itéletben nincs semmi politika, és azért kaptak 2év börtönt, mert templomban énekeltek »átfogalmazott« imádságot, azon a helyen, ahova tilos belépni embereknek, csak templomi szolgálók beléphetnek óda. Persze, hogy ez nem büncselekmény, de a magatártásuk sok ember érzeteit sertette. Képzelj, hogy valami pankok vagy emók belépnek Szent István Bazilikába, vagy Szent Peter Bazilikába (Romába) és ott fognak énekelni és táncolni! Gondolom, őket is rendőrségbe viszik. Ezert én egyetértek azzal, hogy kaptak bírói itéletet, de maga a büntetést túl szigorúbbnak tekintem, én inkább közmunkákra küldtek lányokat.”

Anastassia Szentpétervárról azt írta: nem gondolja, hogy teljesen okés, amit a Pussy Riot csinált, de teljesen az ő oldalukon áll. Bocsánatot kértek az egyháztól és a vallásos emberektől, és ha ezek az emberek tényleg keresztények, meg kellene bocsátaniuk nekik – írja. „A legszörnyűbb ebben a helyzetben a bíróságunk. Azért vannak börtönben, mert politikusaink azt akarták, hogy börtönben legyenek.” Anastassia szerint mindenki megérti: nem annyira bűnösek, hogy ilyen büntetést kapjanak. A politikusok meg akarták mutatni az embereknek, hogy ez történhet mindenkivel, aki úgy dönt, hogy ellenük beszél vagy tesz valaki. „Még egyszer megértettük, hogy egyáltalán nem vagyunk megvédve saját országunkban a rendőrséggel és a kormányzattal szemben”.

A szentpétervári Tania sajátos, érdekes nézőpontból értékelte a Pussy Riot-jelenséget. „Ők nem bátrak, vagy ilyesmi. Ők az orosz politika tükrei: vulgárisak, sokkolóak, hiányzik belőlük a tisztelet (pl. az egyház iránt). A »történelem-csinálók« felhasználták őket, mint egy új játékot a »forradalmárok« szórakoztatására. Tudod, hogy az emberek mit mondanak Putyinról az interneten? Az orosz közösségi hálók tele vannak mocskos poénokkal, nyílt, durva kritikával – hogyhogy még szabadon van az összes Putyin-gyűlölő? A Pussy Riot tényleg átlépte a határokat? Ó, ugyan már! A határ már rég túl lett lépve. A gyökerek a mentalitásunkban keresendők. Mi, oroszok szeretjük a Szörnyű, Igazságtalan Élet hosszan tartó feszültségét. Szeretjük, ha lassan és hosszasan lázadozásra provokálnak minket. Nem szeretjük a könnyű utat. Az események tetőzését szeretjük, a zavart, a zaklatottságot. Putyin a megfelelő szálakat rángatta, az embereket tiltakozásra provokálva, így mindenki boldog lesz: Putyin folytatja, amit mindig is csinált;az emberek boldogon tüntetnek, szabadnak gondolva magukat; a külföldi megfigyelők pedig dörzsölik a kezüket, hogy az oroszok felébredtek.

Szóval miért is vált a Pussy Riot az igazságtalanság ikonjává? A kormány totálisan ignorálhatta volna őket, ahogy mindenki mással is így tesznek. Senki sem tudta volna, mi az a Pussy Riot. De a »történelem-csináló« részleg figyelői megindítónak találták őket: annyiféle kisebbséget képviselnek, hogy az elnyomás megfelelő tárgyaivá váltak, bemutatva őket a tévében. Nem hiszek az oroszországi szabad sajtóban (emlékszel Politkovszkajára?), tehát egy random dolgot nem mutathatna be a tévé” – írja Tania, aki apolitikussága ellenére azt szeretné, hogy a Pussy Riot szabad legyen, és szerinte jobb egy olyan nemzet imázsa, amely megpróbál lázadni, még ha ez megtervezett is.

*

Oksana HR-es Jekatyerinburgban: úgy gondolja, nem egyszerű a Pussy Riot-csajok ügye. „Nem érdemelnek két év börtönt amiatt, amit tettek.” Szerinte ez csak a kormány és nem a vallás elleni tiltakozás volt. „Persze, túl sok volt, és jobb lett volna, ha más helyet választanak a tiltakozásukhoz”. Oksanának a templom szent hely, még akkor is, ha turisztikai látványosság. „Az embereknek tisztelniük kellene egymás vallását és szent helyét. De az embereknek joguk van arra is, hogy tiltakozzanak és elmondják a véleményüket”.

A volgográdi, világjáró Anna hisz Istenben és az ortodox egyház tagjának tartja magát. „Azt hiszem, elég lett volna, ha pénzbüntetést kapnak. Ha így történt volna, lehetőségem lett volna megvitatni azt, hogy milyen ostoba, erkölcstelen és undorító volt az akciójuk”. Anna viszont úgy érzi, most nem teheti ezt, mert a kormányzat és az egyház ilyen őrült módon reagált, és most csak szánalmat, sajnálatot érez a lányok iránt. „Ez a helyzet megosztja a társadalmat és rombolja az egyház imázsát”. Anna szerint mivel az orosz egyház részt vesz a politikában, elfelejtette a legfőbb dolgokat, amikért felelősnek kellene lennie, és egyfajta politikai párttá vált. „Természetesen az ítélet ellen vagyok, ezért vettem részt egy aláírásgyűjtésben a banda mellett”.

A vitorlással óceánokat járó, újságíró és extrém sportoló Ekaterina Szentpétervárról azt írta: „Hmm, azt hiszem, a lányok rossz helyet választottak. A fő céljuk az volt, hogy Putyin politikája ellen tiltakozzanak. Nagyon konzervatív, és többségében szűk látókörű a társadalmunk”. Ekaterina szerint az ortodox vallás mindig is erőteljes politikai eszköz volt, amit a hatalomban lévők gyakran használtak a kezdetek óta (kivéve a szovjeteket, akik Hitler-szerű propandával és terrorral léptek fel). „Putyin arra használja a vallás eszközeit, hogy a lehető legteljesebben uralja az országot." Ekaterina ugyanakkor nem csak az elnököt akarja vádolni, szerinte a társadalom többsége tökéletes birka, pásztorok számára (különösen a kisvárosokban és a falvakban). „Van egy Moszkva és egy Szentpétervár, és van a másik Oroszország.” A világjáró szentpétervári lány szerint a Pussy Riot a katedrálisban való performansszal túl sok embert sértett meg, birkákat és pásztorokat is. Ráadásul szerencsétlenül is jártak, mert a hatóságok őket választották ki áldozatnak, mivel a Pussy Riot az ő szemükben pont jó helyen, jó időben volt. Ekaterina bevallja, nem toleráns az intézményesített vallással és az orosz politikával szemben, ugyanakkor a lányoknak sem volt joguk megsérteni a hívőket, gondol itt a jogra és a vallással szembeni türelemre. „Ahogy mi mondjuk, nem menj a saját szabályaiddal mások kolostorába.” A Pussy Riot tehát bíróságr került, ahová kerülniük kellett. „Csak azt nem értem, miért kell ilyen show-t csinálni belőle. Az én ítéletem: műveld magad, és válassz egy okosabb, ravaszabb utat.”

Valentina, egy rádiós műsorvezető Jekatyerinburgból már alapból számos nézőponttal találkozott. „Nem tudom megmondani, szeretem-e a Pussy Riotot vagy sem, hiszen újságíró vagyok, és túl sokat vitatkoztam róluk az éterben. Nagyon sok nézőpont van, és nincs kevesebb érv sem a különböző gondolatok mellett, amit meg is értek.” Valentina szerint a Pussy Riot az orosz társadalom tükre, hogy milyen is mostanában. Az oroszok szerinte nem szeretik a dolgok jelenlegi menetét az országban, de nem tudják megváltoztatni azokat. És amikor ezt megpróbálják, az történik, mint a Pussy Riot esetében. „Valami hangos, figyelemfelkeltő, de egyúttal kaotikus és céltalan.” A rádiós úgy gondolja, az ítélet túl kegyetlen, szinte semmiért kapták, miközben gyermekeik is vannak.

A Lengyelország és Litvánia közé szorult Kalinyingrád melletti kisvárosban élő, egyetemista és önkéntes munkákat vállaló Yuliának nem tetszik, amit a Pussy Riot csinált. „Bár ateista vagyok és egyáltalán nem szeretem az orosz ortodox egyházat, úgy gondolom, tisztelnünk kell más vallásokat.” Yulia szerint az ügy tökéletesen bemutatja az orosz igazságszolgáltatás rendszerét: „Két év börtön egy ilyen hülye akcióért! Miközben az orosz funkcionáriusok ezrei lopják a nemzet pénzét”. Yulia úgy látja, az ügy a szólásszabadság és más szabadságjogok hiányát is jól mutatja az ügy.

*

Az egyetemista Irinát Tyumenből érzékenyen érinti az egész ügy, két levelet is küldött nekem: „Sokkolt a leveled és még inkább sokkol az, hogy elképzelem, mennyi őrült dolgot fogsz majd kapni a többi levélben. A véleményem teljesen ellentétes a nyugati tömegmédia nézőpontjával. Így is szükséged van a véleményemre? Mert, először is, azt látom, hogy az a cikked célja, hogy az ügyet felhasználva megvádold és diszkreditáld a hazámat. Ha tévedek és tényleg különböző nézőpontokat keresel, csak mondd meg, mennyi gondolat lenne elég számodra, mert egy mondatban nem tudok válaszolni neked.”

Miután megnyugtattam, hogy semmi más célom nincs a cikkel, mint hogy hétköznapi orosz fiatalok különböző véleményeit bemutassam, hosszan válaszolt eredeti felvetésemre.

„Kezdem azzal, hogy a Pussy Riot nem egy zenekar, és nem is voltak azok soha. Három otthon gyártott, rossz minőségű dal nem elég ahhoz, hogy más jó zenekarral együtt legyenek említve. Ezen túlmenően agnosztikus vagyok, ha érdekel. De nagymamám ortodox keresztény volt, mint az oroszok 80 százaléka.

Másrészt: meg kell különböztetnünk az ügy jogi és erkölcsi oldalát. Kezdjük az erkölccsel. Oroszország szekuláris állam világi hatalommal, és mindenki gyakorolhatja a maga vallását: iszlámot, kereszténységet, másokat. És most képzelj el idősebb embereket, nőket, gyerekeket a templomaikban (ahová minden nap eljönnek imádkozni, hinni, másoknak segíteni), akik azt látják, amit a YouTube-on láttál. Említhetem azt a fájdalmat, amit az ortodox hívők érezhettek? El tudsz képzelni valakit, aki a házadban táncol a rokonaid csontjain? De az ortodox keresztények könyörületesek, megbocsátottak nekik, és most a lelkük megmentéséért imádkoznak. De a kérdés még mindig nyitott: mi volt a lányok motivációja? A performanszukat nem egy mecsetben mutatták be, valahol a Kaukázusban, ahol a rendőrségnek kellett volna kimenteniük őket – a letartóztatás helyett. Nem mentek a Vörös térre sem, ahol úgy néztek volna ki, mint a bohócok; és nem mentek az elnöki hivatalhoz sem, ahol terroristáknak nézték volna őket. Bárhol kiáltozhattak volna, politikai dolgaikat kiabálva, blogolva az interneten, elindulva a helyi választásokon, vagy szociális projekteket működtetve; de úgy döntöttek, hogy fel akarják magukra hívni a figyelmet, hogy híresek legyenek. Nekik fontosabb volt a botrányokozás, hogy a következményeket és a reakciókat figyeljék. A másik megfejtés, hogy valakinek, például az ellenzéknek a parancsára cselekedtek, nem tudom.

Az ügy jogi oldala: »Két év vallási gyűlöletkeltésért és ellenségeskedésért«. Nem vagyok jó büntetőjogból, így ezt nem tudom kommentálni. Nem látom viszont az egyház nyomását ebben. A lányok azt várhatták, hogy a politikai ügy miatt lesznek letartóztatva, ea vallásszabadságra hivatkozva ítélték el őket. Egyesek szerint ez nem fair, mások szerint ez nem elég. Szerintem ez nem fair. Az ítélet szólhatott volna a közösségnek való ellenszolgáltatásról, szociális munkáról, templomok felmosásáról, hogy kapcsolatba kerüljenek a megsértett emberekkel, a szemükbe nézve – ahelyett, hogy börtönbe kerüljenek, minden nap egyenek, könyvet olvassanak és az ellenszolgáltatásra gondoljanak.

Amin meg vagyok ütközve, az az orosz fiatalság, hogy nem látják a különbséget az emberi erkölcsi elvek és a jogi interpretáció között. Tömegtalálkozókat tartanak a Pussy Riotért, DE NEM az unfair törvények vagy a demokrácia hiánya miatt. Úgy táncolnak, mint a Pussy Riot, az erkölcstelen magatartást és a vallásos érzelmek gyalázását támogatják, megpróbálnak egy kis szeletet megszerezni a Pussy Riot hírnevéből. Ez az orosz fiatalok egy részének arca, akik nem akarnak dolgozni, akik nem tanultak, akik nem is akartak soha megváltoztatni semmit.

Úgy gondolod, a Pussy Riot a szabadság szimbóluma és a demokrácia friss levegője Oroszországban? Áldozatok ők? Sajnálatot érzel az iránt a nő iránt, aki terhesen szexelt gyerekek előtt a múzeumban? Igen, nehéz Oroszországban élni, de rosszabb volt a kilencvenes években, és a családom nem akarja vissza azt az időszakot. Madonna az illegális bírósági ítélet ellen lépett fel? Támogatta a Pussy Riotot, tehát a vallás megbotránkoztatását támogatta. Kiállunk a jogaink és a szabadságunk mellett, de elfelejtjük mások jogait. Ezt gondolom a Pussy Riot ügyéről.”

*

A beérkezett válaszokat eredeti formájukban, teljes egészében olvashatják híroldalunkon.