Ser Pataky láttán rikoltottak és szétrebbentek a lator karvalyok, a láthatatlan lapos sumákok.
„Amíg éltek, ezt el nem felejtitek” – mondta a lovag, és kitépte a karvalyok szívét. És véreztek a karvalyok. Lehullottak a bilincsek, kiléptek az árnyékból a fényre a Magyarok, és fénylényekké váltak. S leomlottak az Új Babilon falai, leomlott a Vasbörtön. Aztán csend, és újra csend. Csöndben állt Ser Pataky, Franco Neróval a néma völgyben, szemüket a naplementébe meresztették. Álmodtak egy világot maguknak.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
A zongoraművész-zeneszerzővel Szent Filoména vértanúságáról, a tökéletes isteni tervről és az eddigi legnagyobb csatáját vívó emberiségről is beszélgettünk.
A fitneszguru nem ért egyet a Tisza által tervezett SZJA-emeléssel.
Csak erre koncentrált.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
