Regisztráció | Elfelejtett jelszó | Felhasználó törlése

2012. augusztus 20. 18:02

Augusztus huszadikán ünnepeljük azt a hazugságot, hogy milyen régi a keresztény magyar állam. Magyarország sohasem volt keresztény állam, nem is lesz.

„Talán így, egy ezredév távolából ideje lenne szembenézni azzal, hogy egy testvérgyilkos szadista fenevadat emlegetünk szentként. Aki pedig a neki tulajdonított kegyes intelmekkel szeretné a király keresztény voltát igazolni, jó, ha tudja: azokat nem ő írta, hanem egy udvari pap, valószínűleg Asztrik apát.

Augusztus huszadikán ünnepeljük azt a hazugságot, hogy milyen régi a keresztény magyar állam. Magyarország sohasem volt keresztény állam, nem is lesz. Korbácstól, kardtól, bombázótól és rakétától nem fog megtérni senki. Arról nem is szólva, hogy Fidesz-KDNP regnum vonzóvá teszi-e bárkinek a kereszténységet (nem teszi).

A kereszténység nem az egyházszervezet és az állam közössége, hanem azoknak az embereknek közössége Krisztussal, akik a bűneikkel hozzá mennek bocsánatért. Az igazi kereszténység hőse nem a gyilkos, hanem az áldozat, aki a Golgotán az életét adta a világért. Aki egyébként, amikor a földi hatalmat felkínálták neki, elutasította azt. (János 6, 15.)

(Ja, a több százmilliós tűzijáték egy olyan országban, ahol százezerszám élnek éhező gyerekek, különösen visszatetzső. De ez már egy másik történet.)”

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/40240


Összesen 515 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Én mindig őszinte csodálattal adóztam az emberi kultúra minden megnyilvánulásának, és igen az iszlám is adott szépet e világnak. azokat a gyönyörű mecseteket, és verseket.
iszlámfasizmus..ne alkossunk új szókat így hirtelen.


Akkor néhány megfontolás gyöngébbek kedvéért:

1. István pogány értelemben is szent király volt, tehát olyan személy, akitől azt várta a népe, hogy összekösse az eget a földdel, biztosítsa a nép jólétét az égieknél éppúgy, mint a földi ellenségekkel szemben. István ezt a feladatot elfogadta, és mert legjobb lelkiismerete szerint úgy látta, hogy a feladatnak azzal tud legjobban megfelelni, hogy Krisztushoz vezeti népét, ezt tette. Ettől lett keresztény értelemben is szent király. Az ügy érdekében senkit nem kellett meggyilkolnia, mert a nép természetesen engedelmeskedett annak, amit a szent király akart, ez alapvető loyalitási kérdés volt. Amikor háborúba hívott, akkor is engedelmeskedtek neki, hogyne engedelmeskedtek volna, amikor csak egy folyóba hívott, némi szent fürdőre. Tudatos keresztény megtérésről jórészt tényleg nem volt szó, de tudatos ellenállásról sem, és az öntudatosodás érdekében is megtette István azt, ami rajta állt.

2. Koppány. Na, az ő szerepéhez értenünk kell, hogy abban az időben Bizánc az volt, ami a XIX-XX. században Moszkva: a nagy fenyegető keleti/déli ellenség. Koppány az ő jelét vette magára. Az volt a cél, hogy az ország minél nagyobb részét Bizánc rabságába vesse, ahogy korábban bizánci rabságba vetették a bolgárokat a hasonló döntést hozó bolgár hercegek. Koppány bizánc nevében kormányzott volna, és hogy Nyugat felől békén hagyják, valszeg megegyezett volna (bizánci engedéllyel) a német császárral a régi római határ, a dunai határ fölújításában. Ez volt István alternatívája.

3. A háború Koppány ellen. Aki eddig elfogadja a gondolatmenetet, az nyilván látja, hogy Koppány ellen István országmentő háborút folytatott. Vannak a kereszténységben olyanok, akik azt mondják, hogy ilyen háborút sem szabad folytatni, de ez semmiképpen nem keresztény közvélemény. Szent Ágoston akkor már 600 éve megfogalmazta mindmáig mainstreamnak számító tanítását az igazságos háborúról, amely a jogos önvédelem elvéből fakad. Persze lehet sápítozni, de a kereszténységben (minden ágában) ez egy elfogadott doktrina.


Akkor most Brian élete azzal, hogy "Mit adott nekünk a kereszténység?" Nem kezdem el, mert ijesztően kevés a humorérzéked hozzá.


(Ja, a több százmilliós tűzijáték egy olyan országban, ahol százezerszám élnek éhező gyerekek, különösen visszatetsző. De ez már egy másik történet.)”

--- ezt a bulit már eljátszottuk az árvízkárosultak javára. Erről: http://napizeje.blog.hu/2010/0.. Egyébként meg: "Amikor Jézus Betániában a leprás Simon házában tartózkodott, odament hozzá egy asszony. Alabástrom edényben drága illatos olajat hozott, s ahogy ott ült az asztalnál, a fejére öntötte. Ennek láttára a tanítványok bosszankodtak: "Mire való ez a pazarlás? Hisz jó pénzért el lehetett volna adni, s az árát a szegények közt szétosztani." Jézus észrevette, s így szólt hozzájuk:..."


Az tény, hogy nem Gézára koncentráltam, pedig neki is megvannak a maga érdemei.

Géza azért választotta a nyugati kereszténységet, mert elveszítettük az Augsburgi csatát. Utána úgy látta, jobb a németekkel jóban lenni, és a német politika sem a keleti terjeszkedés volt, hanem akkor még hajlandóak voltak elfogadni egy ütközőállamot a saját birodalmuk és Bizánc között. Ez csak az 1030-as évekre, István öregkorára változott meg, amikortól fegyverrel kellett magunkat védeni a németek ellen.

Namost, ha már Géza a német orientációt választotta, akkor nyilván ellenfelei a bizáncit, és így tovább, és így tovább.

Géza és Szent István mindenesetre a Bizánciaktól, később Szent László a németektől eredményesen megvédte az önálló magyar államot, így a XI. sz. végére volt egy erős, önálló, nyugati keresztény Magyarország.

Lehet fikázni az ezt létrehozó, legalább Szent Istvántól, de talán Gézától is elkötelezetten keresztény politikusokat, de pontosan miért is?


Ráadásul ezt a tűzijátékot a "szegények" is megnézhetik. Ingyen van, nem egy Operabál. Soknak lehetséges, hogy ez az egyetlen "extra" élménye van egy évben. Nem csak kenyérrel él az ember. Állítólag. Miért kellene megfosztani őket ettől, ráadásul rájuk hivatkozva?


Jujj. Hát, nem bánom, hogy nem egy ávós kihallgatószobában találkoztunk.

Kb. a körömletépés által okozott kognitív disszonancia elviseléséhez kell ilyen világkép, hogy megmagyarázd magadnak, az ilyesmi miért teljesen igazságos és helyénvaló.


Na jó, legyen:
- államszervezet átmentése a barbár támadások után. OK, és még mit?
- kisbetűs írás. OK, és még mit?
- román, gótikus, reneszánsz, barokk építészet, fesétszet, művészet. OK, és még mit?
- kísérleti tudomány. OK, és még mit?
- egyetemek, szervezett felsőoktatás. OK, és még mit?
- kórházak. OK, és még mit?
- nők emberszámba vétele. OK, és még mit?
- emberi jogok. OK, és még mit?

- Hát, más most így hirtelen nem ugrik be.

Jó, tehát ezeken kívül SEMMIT nem köszönhetünk a kereszténységnek.


Egyetértek! Szánalmas és egyben nagyon elszomorító, hogy egyesek miket képesek állítani.


A baj nem is a haditechnikával volt. Az a vikingeknél is jóval fejlettebb volt, mint bármelyik kontinentális népnél.

A baj az volt a vikingeknél is, nálunk is, hogy megbomlott az egységes vezetés.

Az alvezérek lefizethetőknek bizonyultak, és rávehetőknek arra, hogy a többiek ellen forduljanak. Lusta vagyok utána nézni, de volt olyan viking ostrom, amikor Londont viking parancsnok védte a viking flottával szemben.

Na, a magyarságot ez fenyegette. Az alvezérek, akik Bizánc ill. Nyugat jelét magukra vették, lényegében a központi hatalommal szembe fordítható figurák voltak. Pont így esett szét az összes korábbi pusztai nép állama, a nyugatiak jól ismerték a technikát, a bizánciak meg végképp (timeo danaos dona ferentes).

Géza átlátta, hogy ha ő veszi föl a kereszténységet, akkor egyben tarthatja az államát, mert a németek még nem az egészet akarják bekebelezni, a bizánciak meg igen.


Mindenesetre eléggé meghökkentem, amikor gyermekkoromban megtudtam, hogy a Felvilágosodás hősét, az oxigén fölfedezőjét, Antoine Lavoisiert a forradalom alatt lefejezték.

Jó, tudom, ez nem számít, mert nem illik bele a kognitív disszonanciádba, csak úgy mondom a Wikipedia alapján:

"Lavoisier-t mindenki csodálta és 1784-ben a Francia Tudományos Akadémia vezetőjévé vált. A Francia forradalom után Lavoisier részt vett a reformokban; támogatta az egységes metrikus rendszer bevezetését a tömeg és a súly mérésére, képviselő lett és a „Párizsi fal” szervezője, melynek célja beviteli vám kivetése a bevitt árukra. Továbbá az állami lőpor-felügyelet vezetője lett és jelentősen meg tudta növelni a lőpor előállított mennyiségét. A „Párizsi fal” „vámbérlőinek” tagjaként 1793 novemberében 28 kollégájával együtt letartóztatták zsarolás és „adóbehajtás” vádjával és 1794. május 8-án nyaktilóval kivégezték. Barátja, az olasz csillagász és matematikus Joseph Louis Lagrange keserű rezüméje:

Egy fejet levágni csak másodpercek kérdése, de évszázadok sem képesek Lavoisier-hez hasonló embert adni.


Lavoisiert oda akartam tenni Galilei mellé. Hátha ugyanolyan szenvedélyeket tudok belőled kicsiholni, mint Galilei miatt! Ha nem, nem, csak megpróbáltam.


És biztos, hogy nem értesz?

- Egyik is tudós volt, másik is.

- Egyik is összebalhézott a hatalommal, a másik is.

- Egyiket kivégezték (na, ez volt a Lavoisier), másikat háziőrizetbe tették és elhallgattatták.

- Egyik a politikai hatalomra szert tett egyházzal balhézott össze, másik a politikai hatalomra szert tett fölvilágosodással.

- Az egyház emiatt sötét, elnyomó, középkori, a Fölvilágosodásra emiatt épp csak egy múló, felejthető sárcsöppecske pottyant. Na jó, vércsöppecske.


Na, azért itt most kevered a két pert és elég pontatlan vagy. Giordano Brunot valóban megkínozták, és tőle meg akartak szabadulni.

Galileit valóban inkább visszacsábítani akarták a nyájba, és ez összességében sikerült is.

Az is tény, hogy Galilei pere után gyakorlatilag betiltották a heliocentrikus világkép oktatását a katolikus világban, és Newton fölfedezéseiig nem is nagyon hangoztatták.

Newton volt az, aki az általános tömegvonzás elméletével megadta az okot, hogy miért kering a Föld a Nap körül. Ezt azért a katolikus világ is elfogadta, de általánosan csak néhány évtized késéssel.


Még szerencse, hogy Lavoisier viszont a józan ész vezette, teljesen tiszta eljárásban részesült.


A szenttéavatásokról:
Az Árpád-dinasztia számuzetésből hazatért Vazul-ágából származó s a törvényesen felkent Salamon uralmát megdöntő, ôt börtönbe vető László (1077-1095) a maga többszörösen illegitim pozíciójának ellensúlyaként létesített kultuszt a keresztény királyság megalapítója, István király személye körül.

Imre szentté avatását hasonló motívumok magyarázzák: az Imrének tulajdonított uralkodói erénykódex a László korabeli krónikás szerint az Istvánt követő uralkodókból teljesen vagy jelentős részben hiányzott, Lászlóban viszont újra testet öltött: csakis ô lehetett tehát Szent István igazi örököse.

Gellért szentté avatásának politikai éle elsősorban a pogánylázadások és a pogány vallás emléke ellen irányult. Emellett hasonló módon szilárdította meg a magyarországi egyház építményét, mint a királyi szentek az államét. [...]


Amikor 1805-ben Napóleon Bécs városához érkezett, a legenda szerint megkérdezte tanácsadóját, hogy mit tegyen a magyarokkal? Ő ezt válaszolta:Felség! A magyarok felnéznek nagyjaikra, és büszkék a múltjukra. Vedd el e nép múltját, és azt teszel velük, amit akarsz.

Balavány György úgy tűnik, éppen ezzel van megbízva. Deheroizálni mindent, ami érték a múltból, mindent kétértelművé, a liberalizmus simlis, "egyrészt-másrészt" logikája alapján mérni”, mindent elkövetni a gyökértelenné válás érdekében.


Azt hiszem, most nem erről van szó, hanem arról, hogy, mint annyi mindent a múltból, Szent Istvánt is le kell kicsinyelni valamiért.



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:


Regisztráció | Elfelejtett jelszó