A miniszterelnök szerint pár éven belül nagy tömegben jönnek majd vissza Magyarországra azok a fiatalok, akik most külföldre távoznak. A miniszterelnök azt is elmondta a Fidelitasszal folytatott konzultáción, hogy ő a tandíj ellensége.
A miniszterelnök arra számít, hogy öt-hat év múlva nagy tömegben jönnek majd vissza Magyarországra azok a fiatalok, akik külföldre mentek például pénzt keresni vagy pusztán kalandvágyból. A Fidesz elnöke beszélt arról is, hogy szerinte a Fidelitasnak, a Fidesz ifjúsági társszervezetének „nincs versenytársa a pályán”, ezért egy kis akarattal annyit mehetne előre, olyan eredményeket érhetne el rövid idő alatt, amennyit más történelmi időkben 10-15 év alatt sem tudna.
Orbán Viktor a felsőoktatás helyzetéről is beszélt. „A tandíjnak ellensége vagyok, és az is maradok” – jelentette ki a miniszterelnök.Egy olyan pénzügyi szisztémát kell kialakítani a felsőoktatásban, hogy akik egyetemre, főiskolára járnak, kedvezményes diákhitellel tudják finanszírozni magukat – mondta a kormányfő, aki hangsúlyozta: nem a tandíj, hanem egy olyan rendszer mellett érvel, amelyben az állam a szegényebbeknek is megadja – egy hosszú lejáratú kölcsönön keresztül – azt a lehetőséget, hogy saját magukat kiiskolázzák.
A miniszterelnök úgy fogalmazott: mivel ma este teszik közzé a felvételi ponthatárokat, „látni fogjuk, hogy melyik egyetemre, főiskolára mennyien jelentkeztek, és mennyien kerültek be, és látni fogjuk, hogy melyik főiskolát és egyetemet kerülték el a fiatalok”. Utóbbiakat nem fogja támogatni a kabinet a jövőben. A szerdai kormányülésen már napirenden is lesz a téma, a kormányfő szerint ugyanis nem szabad megvárni a következő évet az új felsőoktatási rendszerrel, azt most el kell indítani.
Érintette beszédében az ombudsman keddi állásfoglalását – amelyben a hallgatói létszámkeretről szóló kormányhatározat visszavonását kérte Szabó Máté – és a rektorok, hallgatók, szülők álláspontját is, amelyekkel kapcsolatban úgy fogalmazott: sokan akarják elhalasztani az új rendszer elindításának dátumát, „ellenforradalmi kísérletek zajlanak”. Mindezt úgy értékelte, hogy a célvitából eszközvitát csináltak, vagyis nem a célokról, hanem a részletkérdésekről szól a vita: „ez azt jelenti, hogy politikailag nem végeztünk jó munkát”.
A miniszterelnök jelezte, hogy ma ezer- és tízezerszám vannak olyan diplomás fiatalok, „akiknek van egy papír a kezükben, és azt hiszik, az ér valamit”, holott „az a keserű realitás, hogy a papír nem ér semmit” a munkaerőpiacon. Ezért sürgős a beavatkozás, mert mindez rossz pályára állítja a fiatalokat, és rossz társadalmi folyamatokat is eredményez – nyomatékosította, hangsúlyozva, hogy meg kell tudni mondani, milyen képzésnek van értelme, milyennek nincs, melyik ad a munkaerőpiacon használható tudást, melyik nem.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Amerika új Európa politikájában több ponton visszaköszönnek a magyar miniszterelnök meglátásai, ami nem jósol szép jövőt az Unió vezetésének.
Egy laza csevegés, egy kis könnyed vita! Csütörtökön is újra itt a Vekker a Mandiner reggeli élő műsora! Mondd el te is a véleményedet, és oszd meg a két műsorvezetőnkkel!
A kormányfő szerint egy ilyen lépés már a háborús részvétel kategóriája.
Fényes jövő előtt áll a magyar alumíniumipar.
Merz, Tusk és a többiek minden eddiginél mélyebbre süllyedtek.
Mire való eredetileg az Európai Unió működéséről szóló szerződés cikkelye, és miért tiltakozik Orbán Viktor az ezzel való visszaélés ellen?
Nem megy el a rivális.
A négyéves Medárd napok alatt belopta magát egy ország szívébe. Hőstettét és helytállását jó ideig nem fogjuk feledni. De egyre több helyen felmerül a kérdés, hogy is írjuk helyesen az életet mentő köszönését. Utánajártunk!
