Szakmai vita vagy kegyeletsértés?

2012. július 23. 10:21
Máthé Áron
Rubicon

Hogy értette azt Ungváry Krisztián, hogy „a terror háza a legtöbb áldozatát 2002 után szedte”? Hány áldozata volt a „hírhedt háznak” 2002 óta? Gondosan adatolt, pontos listát szeretnénk kérni.

„Ungváry Krisztián az elmúlt hetekben kibontakozott »történészvitában« (pontosabban antiszemitizmus-vitában) óhatatlanul szükségét érezte, hogy belekeverje munkahelyemet: a Terror Háza Múzeumot. Ungváry igyekszik megfordítani a vitahelyzetet, elsősorban nem az adott témában érvel, hanem kérdéseket tesz fel Gerő Andrásnak, aki történetesen a Terror Háza Múzeumot működtető Közalapítványhoz tartozó egyik intézetet vezeti. A premissza világos. Hogyan lehet tudományos partnere egy történész annak a múzeumnak, amely – Ungváry krédója szerint – maga a szakmaiatlanság megtestesülése, továbbá erkölcsi fertő. Kérdései így valójában állítások, sőt, vádak. Éppen ezért magam is szeretnék kérdezni Ungváry Krisztiántól. Van-e tudomása arról, hogy az emlegetett oral history projekt elsődleges célja a társadalmi kohézió megerősítése volt? Van-e tudomása arról, hogy ez egy középiskolások számára kidolgozott oktatási projekt volt, aminek a keretében kizárólag diákok készíthettek interjúkat? Van-e tudomása arról, hogy a történész szakma erről egyáltalán mit mondott? Van-e tudomása arról, hogy a Terror Háza Múzeum nem kapott egymilliárd forintot a projektre?

És végül, ami a legfontosabb: hogy értette azt, hogy »a terror háza a legtöbb áldozatát 2002 után szedte«? Végül is hány áldozata volt a »hírhedt háznak« 2002 óta? Gondosan adatolt, pontos listát szeretnénk kérni.

És nem utolsósorban: vajon mit gondol Ungváry Krisztián a nyilasok és az államvédelem áldozatainak emlékéről?”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/39105

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés