Rendőrkutyát rúgott fejbe az ellentüntető

Miért nem vették le egy mozdulattal a blökiről a szájkosarat? Megnéztem volna a baromarcút, hogy rugdosott volna még azután? :)

csík norris

Azért nem ártana,ha a "rendfenntartók" áttanulmányoznák,mit is jelent egy rendezvény biztosítása!

Tisztelt Alkotmánybíróság! A Lambda Budapest Baráti Társaság, a Homérosz Egyesület és a Magyar Zsidó Leszbikus és Gay Csoport azzal a kére­lemmel fordulunk a T. Alkotmánybí­rósághoz, hogy állapítsa meg a büntető törvénykönyv 199. paragrafusának (ter­mészet elleni fajtalanság) alkotmány­ellenességét, figyelemmel arra, hogy e törvényhely nincs összhangban a Magyar Köztársaság Alkotmányának 70/A parag­rafusával (a diszkrimináció tilalmával). Kérjük továbbá, hogy az alkotmány­ellenesség megállapításával egyidejűleg hívja fel az Országgyűlést annak meg­fontolására, hogy a büntető törvénykönyv 201. paragrafusával büntetni rendelt „megrontás" elnevezésű bűncselekmény passzív alanyainak életkorhatárát a jelen­legi 14 évnél magasabb évszámban hatá­rozza meg. (...) A magyar büntetőjog 14 éves korban határozza meg azt az érettségi fokot, ami­kortól a fiatal már alkalmas arra, hogy szabadon éljen nemi életet. Az ennél idő­sebb személyt - a partnerével való köl­csönös bizalom esetén, azaz amennyiben nem erőszakkal vagy fenyegetéssel kerül sor az aktusra, már nem „védi" a törvény, azaz a vele való szexuális együttlét esetén már nem büntethető a felnőtt partner. (...) A „beleegyezés korhatárát" elért fiatal pszichoszexuális fejlődését (legyen az az életkor 14 év vagy ennél magasabb) természetesen e korhatár után is számos negatív hatás, kellemetlen, esetleg traumatikus élmény befolyásolhatja. Azonban a jog megközelítésében „felnőttnek" tekintett személyt a büntetőjog már nem védheti meg ezektől a nehézségektől, keserűsé­gektől, hiszen az érzelmi manipuláció, az ügyetlen, figyelmetlen közeledés, az örö­möt nem okozó szexuális együttlét – le­gyen bár nagymértékben káros az egyénre – az állami szabályozás körén kívül esik, a magánélet szférájába tartozik. Ugyanez mondható el arról, hogy a felnőttnek tekintett állampolgár „miféle" nemi életet kíván élni, milyen szexuális preferenciát választ. A társadalom szem­pontjából „leghasznosabb" nyilvánvalóan a tartós, monogám, a gyermeknemzést is célul tűző párkapcsolat. Az uralkodó erkölcsök valószínűleg el­ítélik azt, aki ettől eltérő szexuális maga­tartásformákat tanúsít, például gyakran váltogatja szexuális partnereit, csoportos szexuális aktusban vesz részt, a „tradici­onális" nemi aktustól eltérő formáját vá­lasztja – partnerével egyetértésben – az örömszerzésnek. A felnőttkort elért állampolgár sze­xualitása azonban – mégha olyan nemi preferenciát is választ, amely „társa­dalmilag haszontalan" vagy a többség szemében erkölcstelen – magánügy. A törvény által megkívánt érettség (je­lenleg 14 éves kor) elérésével az egyén magánélethez való joga „kiteljesedik", s ehhez kapcsolódik a szexualitás intim jellegéből adódóan a magántitokhoz va­ló jog „megnyílása" a szexualitás szférá­jára nézve. A nemiség körében döntésre érett személyek kölcsönös beleegyezé­sén alapuló nemiség vonatkozásában helytálló Pierre Trudaut híressé vált mondása: „Az államnak nincsen keresni­valója polgárai hálószobájában." (...) A sokféle örömszerzési mód kö­zül ki-ki mást tekint „természetesnek", „normálisnak", elfogadhatónak. Ennek megítélése nagyban függ az egyén nevel­tetésétől, személyes értékrendjétől. Az a heteroszexuális személy, aki „abnor­málisnak" tekinti a homoszexualitást, „természetesnek" gondolhatja, hogy partnereit sűrűn váltogatja, házastársát megcsalja, esetleg családját egy szexuális kaland miatt elhagyja. Előfordul, hogy az általa „abnormálisnak tekintett" az ő viselkedését tartja kifogásolhatónak. (...) Amennyiben tehát az állam preferenci­ákat jelöl ki polgárai számára a szexualitás körében, alkotmányellenesen cselekszik. Olyan szférába avatkozik be, amely ve­leszületetten az egyéné. S nemcsak meg­engedhetetlenül szabályoz, hanem kárt is okoz. Azáltal, hogy bizonyos szexuá­lis magatartásokat „egészségesnek", míg másokat „devianciának" bélyegez, meg­erősíti a társadalom előítéleteit a szexuá­lis kisebbségekkel szemben. Humánusan gondolkodó jogászok azzal indokolják a fiatalok „elterelésének" szükségességét a homoszexualitás kialakulásához vezető útról, hogy a büntetőjog védelme bizto­sítja számukra a társadalmi megbélyeg­zés, a későbbi nehézségek elkerülését. Az összefüggés azonban úgy igaz, hogy a társadalmi megbélyegzés elsősorban az­zal lehetne elkerülhető, ha maga a társa­dalom kezdene „másként gondolkodni a másságról", s toleránssá, elfogadóvá válni a szexuális kisebbségekkel, így a homo­szexuálisokkal szemben. (...) Lambda Budapest Baráti Társaság, Dr. Romsauer Lajos – Homérosz Egyesület, Kárpáti György – Magyar Zsidó Leszbikus és Gay Csoport A beadványt Morvai Krisztina készítette. (Napjainkban, a Jobbik Magyarországért Mozgalom európai parlamenti képviselője.) Az Alkotmánybíróság 2002-ben eltörölte: a szexuális kapcsolat alsó korhatárát meghatározó jogszabályokat ,(Btk.1978. IV. törvény 199.§, ter­mészet elleni fajtalanság, illetve 200. §, természet elleni erőszakos fajtalanság), egységesen 14 évre csök­kentette, a hetero­szexuális és meleg kapcsolatok törvényes lehetőségét.