Szlovénia – Megkopott a szomszéd zöldje

Kis délnyugati szomszédunk sokáig bezzegország volt a magyarok szemében, amely a szocialista blokkból indulva, a délszláv polgárháborút némi csetepatéval megúszva gyorsan fejlődött, s már inkább emlegették Ausztria kistestvérének, mint balkáni országnak. Vannak magas hegyei, régi városkái, és még tengerpartja is, mi hiányzik még nekik? Egy magyar típusú elkúrás biztos nem, viszont az elmúlt évek ezt eredményezték Szlovéniában, többek között a helyi Gyurcsánynak köszönhetően.

Pont egy éve írtunk a szegény sorból származó, rendszerváltás előtt ifjúkommunistaként karriert csináló, lotyaszájú Borut Pahorról. „Ahogy véget ér a magyar EU-elnökség, elszigeteljük Magyarországot, teljes mértékben. Már most, látták Orbánt valahol az EU-elnökeként beszélni? Sehol. Ahogy vége az elnökségnek, Magyarország elszigetelődik” – mondta akkoriban Pahor, még mint szlovén baloldali miniszterelnök egy informális találkozón újságíróknak egy kiszivárgott felvétel alapján. Bár Magyarország azóta valóban példátlan mértékű elszigeteltségbe került, de a magyar kormány a helyén maradt, s várható a nemzetközi helyzet enyhülése is; míg Pahor időközben gyurcsányi léptékű bukással távozott a hatalomból. 2011 decemberében előrehozott választásokon döntöttek az új kormányról, amely eltakaríthatja a romokat a baloldali kormány tevékenysége után, ahogy az a 21. századi Európában szokásos.

A mindeddig stabilitásáról ismert Szlovéniában a decemberi választások után bonyolult politikai helyzet alakult ki. Bár az előzetes várakozások szerint Janez Janša konzervatív politikus, volt miniszterelnök és pártja (SDS) volt esélyes a győzelemre, első helyen végül egy frissiben alakult balos, populista párt (Pozitív Szlovénia) győzött, élén Zoran Janković üzletember-politikussal. Danilo Türk államfő sokáig favorizálta Jankovićot a kormányalakítási tárgyalások során, de Janković nem volt képes többségi koalíciót alkotni. A hatalom így végül tényleg Janez Janšáé lett, aki négy kisebb párt törékeny koalíciójával (helló, Szlovákia!) tudott végül 2012 elején többségi kormányt alakítani.

A konzervatív-jobboldali-liberális-nyugdíjas (!) színezetű koalíció élén Janšának nehéz örökséggel kellett szembenéznie: a szlovén gazdaság erősen megzuhant az utóbbi években. Pahorék elhalasztott vagy elakadt reformjai, a hét százalékot is meghaladó kamatok, a recesszió által fenyegetett gazdaság a kezdetektől tovább nehezítették az új kormány helyzetét. A költségvetési hiány 2011-ben 6,4 százalékos volt (egy évvel korábban 6 százalékos), ami több mint a duplája az eurózóna eredeti, maastrichti kritériumainak – a hiány elszállása jobbára az állami vállalatok veszteségeinek kompenzálásából fakadt. Borut Pahor baloldali kormányzása alatt az addig jelentéktelen államadósság hihetetlen mértékben megnőtt, lásd a táblázatokat.

Egy friss hír pedig egy újabb szög lehet a szlovén álom koporsójába, és egy újabb fekete felhőcske az EU és az eurózóna amúgy is borult égboltjára: Szlovénia nemzetközi bailoutra szorulhat, ha a törvényhozás nem fogadja el a következő hetekben a közkiadások korlátozására vonatkozó új szabályokat – árulta el Janša egy szlovén rádióműsorban. Az ingatag, reformokra csak félszívvel hajlandó koalíciót vezető konzervatív politikus ráadásul görög párhuzammal tetézte kijelentéseit: „Ha tovább növekszik az adósságunk, görög szcenárióval fogunk szembesülni, és ennek a nemzedéknek kell majd megfizetnie azok hülyeségét, akik halogatták a döntéseket”.