Regisztráció | Elfelejtett jelszó | Felhasználó törlése

2012. június 22. 18:54

A cigányoktól nagyon sok jót is tanulhatunk, pontosan a családi életükből. Interjú.

Tavaly jelent meg Cigány népismeret című könyve. Mi volt a célja a kötet megírásával?

A távlati tervem az volt, hogy az iskolákban a tananyag részévé váljon a cigányság történetének, kultúrájának oktatása. A katolikus iskolákban tartottunk is már képzést erről a témáról a pedagógusoknak, akik osztályfőnöki órák keretében meséltek a gyerekeknek a cigányságról. A könyv tulajdonképpen alapinformációkat szolgáltat a többségi társadalomnak a cigányságról kicsit úgy, mintha vendégségbe mennénk hozzájuk: a könyv segítségével meg lehet érteni múltjukat, értékeiket. Ugyanakkor a Cigány népismeret a cigány fiataloknak is szól, hogy saját identitásukat erősíthessék általa, hogy büszkék legyenek gyökereikre. Természetesen az ő identitásuk nem a magyar identitás ellen van. Péli Tamás cigány festőművész szavaival élve: »a cigány ember homlokán kettős aranypánt van, a cigány öntudata és a magyar kultúrája, és egyikről sem vagyunk hajlandóak lemondani.« Sokan nem tudják, hogy a cigányok a magyar történelem szerves részei azóta, amióta - nagyjából - hatszáz éve megérkeztek ide. Az 1848-49-es szabadságharcban körülbelül hatezer cigány honvéd harcolt, 1956-ban sok cigány fiatal adta életét a forradalomért, 1990-ben Marosvásárhelyen cigányok védték meg a magyarokat a románoktól.

Ön hogy látja, miért ilyen negatív a cigányok megítélése Magyarországon?

A cigányok egészen a rendszerváltásig tudtak dolgozni. Utána azonban egy át nem gondolt gazdasági átalakulás zajlott le, és ennek a fordulatnak nagyon sok társadalmi réteg lett a vesztese.  1993-ra a munkaképes cigányoknak már csak a 28 százaléka dolgozott, tehát három év alatt kétharmaduk kiesett a munkaerőpiacról és erre a problémára azóta sem született megoldás. Az egyház nagyon sokat tud tenni azzal, hogy megbecsüléssel, szeretettel, bizalommal fordul feléjük. Egy cigány ismerősöm mesélte, hogy gyermekkorában rengeteget szenvedett a származása miatt. Kinevették, megalázták, nem bíztak benne, ezért az a kép alakult ki benne saját magáról, hogy ő rossz. Mire tizennyolc éves lett, már annyi sebet hordozott magában, hogy úgy érezte: ezeket azoknak kell begyógyítani, akik okozták. Felkerült Budapestre dolgozni és bekerült egy keresztény közösségbe. Egy karácsony előtt nem tudott hazautazni a családjához. Megtudta ezt a közösségből egy asszony és meghívta a cigány fiút a saját családjához szentestére, aki el sem akarta hinni, hogy ilyen létezik. A bejáratnál reszketett a lába, hogy hogy fogják fogadni, nem nevetik-e ki, de hatalmas szeretettel fogadták, és azt érezte, hogy óriási kövek zuhannak le a szívéről, attól, hogy emberszámba vették. Azóta is tiszteletbeli családtag. Az a fajta emberi segítség és szeretet, amit a keresztény lelkületű emberek tudnak adni, nem pótolható projetekkel, pénzzel. Egy diplomás cigánysori ismerősöm mesélte, hogy annak idején örömmel ment az általános iskola első osztályába, de nagyon gyakran fordult elő, hogy nem ért oda az iskolába, mert a családja nem tartotta fontosnak, hogy tanuljon. Egy tanítónő felfigyelt a kisgyerekre és ha nem jelent meg az osztályban, ő maga ment el érte, fogta kézen és vitte be az iskolába.  Ez a fiú ma azt mondja, a diplomáját ennek az elsős tanító néninek köszönheti, mert bizalmat kapott tőle. A kereszténység pedig pontosan ezt tudja tenni: kinyújtani a kezét feléjük.

Mi jellemző a cigány családmodellre?

A cigányoktól nagyon sok jót is tanulhatunk, pontosan a családi életükből. Egy cigánysoron felnövő gyerek, annak ellenére, hogy nagyon sokat nélkülöz, rengeteg szeretetet kap: bármelyik házba is menjen be, mindenhol ölbe veszik, megetetik. Bár a cigány szülő nem fegyelmezi, nem tanítja a gyerekét, sok szeretetet ad neki. A többségi társadalom azt gondolja, hogy a cigányoknál férfiuralom van, mert a férfi hangos, de a valóság inkább az, hogy a családok a nőkre épülnek, nagyon erős az anya értéke, szerepe, és ennek tudatában is vannak a cigányasszonyok. Ezért is fontos lenne az állami munkahelyteremtő programokat rájuk építeni, mert ők nagy felelősséget éreznek a gyerekeik iránt, és nagyobb a motivációjuk, mint a férjeiknek.

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/37909


Összesen 165 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Zenét lehetne tőlük tanulni, már amelyiktől


"A cigányoktól nagyon sok jót is tanulhatunk, pontosan a családi életükből. "

Kösz, de inkább nem.


Egészen konkrétan mi is az a nagyon sok tanulható jó?

Merthogy ezek valahogyan nincsenek felsorolva.


Azok a cigányok, akiknek valamilyen módon sikerült kiemelkedniük a környezetükből, és próbálnak beilleszkedni a többségi társadalom normarendszerébe, komoly frusztrációnak vannak kitéve. Saját családjuk kiveti őket magából, vagy igyekszik visszahúzni. A "magyarok" pedig nem segítik, támogatják őket, hanem lenézik, ahol lehet megalázzák. Rajtuk akarják megbosszulni mindazt, amit más cigányok követtek el. Nem véletlen, hogy az elsőgenerációs cigány értelmiségiek (hacsak nem pont a származásuk révén érvényesülnek), igyekeznek egyfajta mimikrit felvenni, beolvadni a tömegbe, hogy békén hagyják őket. Így viszont pont a kevés sikeres cigány nem mutat a többinek követendő példát, ami talán kimozdítaná őket helyzetükből.


A kulcsszó az oktatás. Méghozzá nem az iskolában, hanem az óvodában elkezdve, hogy a felnövekvő gyerekek megtanulják a közösségi normákat, a higiéniai és viselkedési szokásokat, a magyar nyelvet. Mindezt ingyen kéne nyújtani a többségi államnak, ráadásul helyben és magas színvonalon, lehetőleg minél több cigány származású dada, óvónő, tanító közreműködésével. No ez az, amihez sem a gazdasági helyzet, sem az elmérgesedett közhangulat nem megfelelő és politikai akarat sincs hozzá. Egy ilyen projekt amúgy is min. 20-30 év alatt hozza meg az első értékelhető eredményeit.
Megoldás? A gazdagok jól őrzött gettókba vonulnak, a szegények meg várják, melyik nap vágják el a torkukat a saját ágyukban, vagy tör ki az általános éhséglázadás, fosztogatás.


A múltban számos olyan mesterség volt, amit a cigány kézművesek magas szinten műveltek. Például a szegkovácsok százezerszámra gyártották a vasúti talpfákhoz szükséges szögeket, kapcsokat és a paraszti gazdaságokban használatos egyszerű vasalásokat. A fafeldolgozás, szerszámnyélkészítés pl. rengeteg embernek adott munkát. Sajnos, ezeknek a termékeire alig van szükség. Hiába forszíroznánk a régi mesterségek felélesztését, ha nem vásárolnák meg az emberek a pl. a fonott kosarakat, kerti bútorokat stb. olyan szában, hogy az tisztességes megélhetést nyújtson.
A zöldek se a cigány vályogvetőktől vásárolnak a passzív házukhoz napon szárított téglát :)
Nem mintha nálunk követhető példa lenne az USA indián rezervátumaiban kialakult modell. (Igaz, ott is a játékkaszinók hozzák a nagyobb jövedelmet a helybelieknek)


Pont ez a "22-es csapdája", ami a megoldást szinte lehetetlenné teszi. A cigánycsaládok például nem engedik el a gyereket kollégiumba. Akkor sem, ha az nívós és ingyen van.
Az építkezést alulról kéne kezdeni. Mondjuk, kiképezni párezer roma bábát, védőnőt, a házakhoz kijáró szociális gondozót, akik lassanként megtanítanák a családoknak a higiéniai szokásokat és bizonyos fajta átmeneti életvitelt. A helyi uzsorások kiszorítására bevezetni a "szegények bankját", ami pl. Indiában bevált. Helyi földművesszövetkezeteket alapítani, kis eszközigényű, sok kézimunkát igénylő kultúrák termesztésére. Folyamatosan fenntartani olyan erdőtelepítési és árvízvédelmi programokat, ahova stabilan egybetartott roma brigádokat alkalmaznának. Roma "sheriffeket" kinevezni. Stb. stb.
Nos, mielőtt lecikiztek, kijelentem, hogy nincsenek illúzióim fentiek bevezetésére.


Valóban jóval több a rossz példa, mint a jó. De vannak ilyenek is! Sok helyen elkezdték az asszonyok a kiskerteket művelni, tyúkot, kecskét tartani. Ne becsüljük le ezt se és ne általánosítsunk!
És egy ilyen projektet nem csak elindítani, hanem gondozni, felügyelni kell.
Amúgy, rengeteg "magyar család" is segélyen, támogatáson tengődik és eszükben sincs igyekezni kimászni a nyomorúságból.

Válaszok:
trendo | 2012. június 23. 08:33

"milyen ellenséges módon kezeli."

Igazad van. Elvileg én is szeretem a cigányokat. A tapasztalataim (empirikus úton szerzett) alapján a gyakorlatban ez kicsit másként néz ki. És én is tudom, hogy csak egy bunkó hisz csak a szemének, fülének, kirabolt lakásának, kivert fogainak, agyonvert kutyája látványának stb. A kozmopolita, toleráncs, filantróp ember annak hisz amiben hinni illik. Mond, Te a holdon élsz?


Csak az olyan falvakban indult be valami kis fejlődés e téren, ahol nemcsak valami Pestről jött hangszórós kocsiról pártdzsekis aktivisták leszórták a cuccost, aztán már ott se voltak, hanem ahol valami rátermett, tekintélyes helyi vezető vette kézbe a dolgot.
Olyan emberek mellé, akik vagy húsz éve nem keltek fel időre, nincs rendszeres, napi elfoglaltságuk, kötelezettségük, kötélidegzetű, eltökélt, gyakorlati ismeretekkel rendelkező és jó szervezőképességű munkavezető kell. Aki körbejár, kirángatja az embereket a házukból, megköveteli a folyamos munkát. De meg is tudja mutatni a munkafogásokat nekik. Fegyelmez, követel és dicsér egyszerre. Pokoli nehéz feladat és sokszor hálátlan. De ha nem csinálja senki, akkor soha nem is lesz változás. Marad a sommás ítélet, vállrándítás és sopánkodás.


Ennyire nem is lenne szükség. És nem is minden rajkónak van "filhallása". De megemlítem, hogy a két háború közt Budapesten és a vidéki városokban minden étteremben, kávéházban volt saját zenekar. Sok helyen igen nívós.
És működött az ORI, meg a Zenészszakszervezet a Városligeti fasorban, ahová bejártak a prímások a külföldi ajánlatokat begyűjteni. Rengeteg zenész élt meg a külföldi vendéglátózásból. Jelzem, magyarok is, bőven!
Jó menedzseléssel el tudnánk adni nem csak egy, hanem vagy féltucat 100 tagú cigányzenekart, vagy Rajkó együttest külföldi turnékra, tartós szerződésekkel is akár.


Sajnos, a "cigánykártyát" a politikai elitünk (mindkét oldal egyaránt!) csak választások idején varázsolta elő a kabátujjból. Könnyebb volt a megfelelő ellenőrzés hiányában hamar korrumpálódó "önkormányzatokat" számolatlanul tömni pénzzel, mint mondjuk egyfajta roma elitet kinevelni a tehetségesebbjéből. (Persze, nem afféle "díszcigányokra" gondolok).
Inkább a szavazatvásárlás volt a cél, melyben a szocialisták, a kisgazdák, a Fidesz egyaránt érintett volt. A Jobbbik meg rémítgetésre használta fel őket, komoly sikerrel.
Persze, voksolás után maradt minden a régiben.

Az egyháznak valóban komoly feladata lehet ez. De a püspöki karban ugyanúgy nincs eltökéltség erre. Csak néhány magányos, a kersztény eszmék iránt valóban elkötelezett atya vette nyakába ezt a nehéz keresztet.


Nem. De ez csak akkor változhat meg ha felismerjük a probléma súlyát, azt a helyesen kezeljük (nem agyonhallgatjuk, jogvédő mozgalmakkal siránkozunk). Tudom, hogy alapvető dolgok hiányoznak ehhez. Megfelelő mennyiségű (képzettséget nem igénylő) munkahely. Iskolázási/szakmaszerzési programok. A cigányság szándéka, hogy kitörjön ebből a létből tanulással, munkával. Megfelelő rendvédelmi, igazságszolgáltatási hálózat. Meg még néhány dolog.


Nem a "cigány identitás" lop, rabol, verekedik, öl, kegyetlenkedik, hanem cigány férfiak, nők, gyermekek nagy egyetértésben, jogvédők, bírák, rendőrök és a média hathatós segítségével.


Valóban csak a Jobbik vetette fel a politikai életben nyíltan a cigánykérdést, mialatt a többi gittegylet a szőnyeg alá söpörte azt.
Azonban parlamenti párt létükre nem javasoltak gyakorlati, előrevivő intézkedéseket, csak nagyobb közbiztonságot és büntető szankciókat követeltek. Azzal ugye egyetértesz te is, hogy ezek önmagukban csak tüneti kezelést jelentenek és nem "végső megoldást" :)


"Rengeteg munkát kell beleölni és emellett is kell 30-40 év"

Kb 500 éve próbálják Európában, észak-Amerikában domesztikálni őket. Hol korbáccsal, hol simogatással. Még nem jutott egyetlen ország sem egy millimétert sem ez ügyben előre. Nekem jó esetben van még 30-40 évem hátra. Hát ezt biztos nem azzal akarom tölteni, hogy megértően mosolygok azon, ha kirabolnak, megvernek, esetleg leszúrnak a testvírek, csak mert megértem a szegények hátrányos szocializáltsági, kulturális helyzetét. Inkább a korbácsos módszerre szavaznék most. Amelyik nem hajlandó/képes civilizált módon élni, viselkedni azt a társadalom érdekében ki kell vonni a forgalomból. Börtönbe velük életük végéig. Amelyik viszont ki akar törni a helyzetéből annak minden (a többségi társadalom tagjainál nagyobb mértékű) segítséget meg kell ehhez adni.


"A börtön a világ legdrágább intézménye"

És? Nemes célra nem sajnálom az adópénzemet.


Ez jó megoldás. Oda küldeni az összes magyar cigánybűnözőt (Amerika olyan gazdag, kibírják ezt a kis pluszt). Aztán utána nem visszafogadni, miután ezek sose javulnak meg.


"születsészabályozás,kötelező munka,és egyéb kényszerítő intézkedések,a melyek a családtervezés, és a munka elengedhetetlenségét bizttosítják"

Te náci.:)

Na elmentem hajózni (a balatoni vitorlásokon még nem láttam eddig egyetlen cigányt sem). Szép napot.



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:


Regisztráció | Elfelejtett jelszó