A nagyobb szerepvállalás az iskolák fenntartásában nem államosítás, hiszen a vagyon az önkormányzatoknál marad, miközben az állam biztosítja a pedagógusbéreket, és erre elegendő forrás lesz a jövő évi költségvetésben; az intézmények szakmai önállósága pedig erősödik – mondta Hoffmann Rózsa csütörtökön Hatvanban. A közoktatás célja, hogy a nemzeti középosztály megerősítésével olyan országot építsünk, amelyben jó élni. Az új köznevelési törvény alapelve, hogy az elmúlt évtizedekben meggyengült nevelést visszahelyezzük a jogaiba, mert ha kisgyerekkorban nem neveljük a felnövekvő nemzedékeket, akkor „boldogtalan, frusztrált, öntörvényű, egoista felnőttek laza halmazává válik a társadalom”.
Olyan köznevelési törvény készült, amely a magyar iskola 1016 éves hagyományait a modern korszak kihívásainak megfelelően tudja alkalmazni; hogy Magyarország ismét felemelkedjék, és gyermekeink perspektíva hiányában ne vágyjanak el az országból. Ennek érdekében az új jogszabály másik alapelve a leszakadás megakadályozása, hiszen a társadalmi ranglétra alsó szintjén élők csak a tudás és a kultúra útján emelhetők fel. A köznevelést közszolgálatnak, nem szolgáltatásnak tekinti a törvény, vagyis – a piaci logikával szemben – nem szabad eltűrni a különbségeket. Ezek felszámolását szolgálja, hogy az állam nagyobb szerepet vállal a fenntartásban, hiszen irányítja és ellenőrzi az oktatási intézményeket – az önkormányzati rendszer ugyanis azt eredményezte, hogy óriásivá nőtt a különbség az iskolák között. Mindez azonban nem jelent államosítást, hiszen az épület és a vagyon az önkormányzatoknál marad, miközben az állam biztosítja a pedagógusbéreket. Ehhez pedig elegendő forrás áll majd rendelkezésre a jövő évi költségvetésben – mondta az államtitkár.