Regisztráció | Elfelejtett jelszó | Felhasználó törlése

2012. június 18. 15:48

Itt és most ezért higgadt szakértői magatartásra van szükség; mindenekelőtt annak belátására, hogy IMF-hitel nélkül nem tudjuk tartósan stabilizálni a gazdaságunkat.

Lehet számolgatni, hogy mennyi ideig tartanak ki a tartalékaink, és 8-9 százalékos hozamígéret mellett mennyi állampapírt tudunk sikeresen kibocsátani. Ez azonban nem lehet megnyugtató megoldás a szerfelett bizonytalan világgazdasági környezetben. Mert még a legkedvezőbb válságforgatókönyv esetén sem fenntartható az az adósságpálya, amely ilyen magas forrásköltségek mellett egyáltalán megvalósítható. A fenntarthatósághoz négy százalék körüli gazdasági növekedésre vagy öt százalék körüli elsődleges költségvetési többletre lenne szükségünk. Azt nem érdemes hosszan taglalni, hogy egyik feltételt sem tudjuk egykönnyen teljesíteni.

Itt és most ezért higgadt szakértői magatartásra van szükség; mindenekelőtt annak belátására, hogy IMF-hitel nélkül nem tudjuk tartósan stabilizálni a gazdaságunkat. Továbbá annak belátására, hogy a hitelfeltételeket többnyire a hitelnyújtók diktálják. És ha gyorsan akarunk hitelhez jutni, akkor minél hamarabb teljesíteni kell az általuk előírt követelményeket (még akkor is, ha esetenként méltánytalannak vagy igazságtalannak érezzük azokat).

A hitelmegállapodás és az olcsó finanszírozási forrás birtokában aztán haladéktalanul hozzá kell látni a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtéséhez. Ugyanis csak viszonylag nyugodt és kiegyensúlyozott környezetben lehet eredményesen sikerre vinni azt a fontos munkát, amely - a nulla közelire csökkent - potenciális növekedési ütemünket legalább 2-3 százalék közé emeli. Az olcsó forrás nemcsak a nyugalom biztosítása miatt szükséges, hanem a hazai tulajdontöbbségű vállalkozások feltőkésítése miatt is. Munkahelyeket is csak komoly tőkebefektetések révén lehet teremteni a versenyszférában.

Ha ez az építőmunka a »húzd meg-ereszd meg« gazdaságpolitika folytatása miatt nem kezdődik el hamarosan, vagy csak alacsony intenzitással tud folyni, akkor az előttünk álló években az EU által megkövetelt hiánycélokat csak »vér, veríték és könnyek« árán tudjuk produkálni.

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/37739


107 komment
Összes hozzászóló megjelenítése
A kommentek nem szerkesztett tartalmak,
tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint



"IMF-hitel nélkül nem tudjuk tartósan stabilizálni a gazdaságunkat"

Esetleg valami eredeti gondolat, amivel nincs tele a sajtó fél éve..?

Válaszok:
heep | 2012. június 18. 17:01
micream | 2012. június 19. 01:30

"A piacról fogjuk finanszírozni az országot"

Ez meg nem jövő hanem jelenidő..


Széchenyi kimaradt ...

Válaszok:
G. Pantyelejevics | 2012. június 18. 17:42

Mellár Tamás tévedésben van, amikor azt írja az IMF hitellel kapcsolatban; „ Az olcsó forrás nemcsak a nyugalom biztosítása miatt szükséges, hanem a hazai tulajdontöbbségű vállalkozások feltőkésítése miatt is.”, ugyanis ez nem többlethitel, hanem a lejárat hitelek visszafizetésének a forrása. Akkor nem lenne rá szükség, ha a felvett hiteleket, az EU-s támogatásokat olyan állami beruházásokra fordította volna a korábbi kormány, amelynek van megtérülése; költségvetési többletbevételben, vagy a kiadás csökkentésében.
Az IMF hitel csak időleges megoldás, mert ezt is vissza kell fizetni, s a gazdaság struktúráját tekintve csak megszorítások árán lehetséges. A kérdés ezek a megszorítások milyen arányban oszlanak meg.

Egyetértek MT azon megállapításával, hogy „Munkahelyeket is csak komoly tőkebefektetések révén lehet teremteni a versenyszférában.”, ezért csak halkan kérdezem; Hova lett elköltve az EU-s támogatások, a felvett állami hitelek, ha a gazdaságban ez nem vehető észre?
Amennyiben mindez másként történt volna, s a GDP növekedés üteme hasonló lett volna más országokéhoz, akkor az adósságállomány sem lenne ekkora nagyságú és a piaci is kedvező feltételekkel biztosítaná a forrásokat.
Szerintem, ahhoz, hogy a magyar gazdaság struktúrája megfelelő legyen és hasonlóképpen Ausztriához, a belső fogyasztásra szánt termékek tekintetében döntően önellátó legyen, legalább 2 év GDP értékére lenne szükség, melyet szabadon fel lehetne használni a gazdaság fejlesztésére. Az IMF hitel nem ilyen. Ugyanakkor az államadósságot sem lehet tovább növelni. Marad a majdani 2014-2020 időszakra az EU-s költségvetésből kapott támogatások a 2004-2010 időszaknál jobb, célirányosabb felhasználása.

Válaszok:
Hunor N. | 2012. június 18. 17:35
G. Pantyelejevics | 2012. június 18. 17:46
szkeptikus | 2012. június 18. 18:42

"IMF-hitel nélkül nem tudjuk tartósan stabilizálni a gazdaságunkat"

Ráadásul ez marhaság. Nem hitel kell a gazdaság stabilizálásához. Hanem termelés, új munkahelyek nagy számban, fenntartható növekedés, évekre előre kiszámítható adózás, a szociális ellátó rendszer alapvető átalakítása, csökkentése, a korrupció visszaszorítása, a GDP szerkezetének átalakítása a hazai cégek részesedésének lényeges növelése és pozitív gondolkodás.

A hitel csak ezen célok anyagi hátterének biztosítására valók. Most az az egyik legnagyobb bajunk, hogy a hitelekkel csak a régi hitelek törlesztését tudjuk biztosítani. Fejlesztésre, a növekedés előmozdítására már nem tudunk vagy nem akarunk forráshoz jutni.


Szóval akkor aki ellenetek mer fordulni, az már mindjárt gyurcsányista, komcsi, hazaáruló dög. egyből jönnek a teóriák, hogy lefizették stb.

igaz, bizonyíték az semmi, csak ha hülye agyad szüleménye...

"... aki másképp látja, vagy csinálja annak az ország már nem a hazája ... "


Nem köll a hitel! A franciáknál minden bal lesz.
Majd ők leszámolnak a finánctőkével!
Előre ország népe fel
A diadalra, hív hazád ........
......


"A piacról fogjuk finanszírozni az országot, dupla, tripla kamaton mint amit IMF kínál. "

nem érdekli őket, úgyis a következő kormánynak kell visszafizetnie a kamatokkal megemelt hitelt..


Elvileg igazad lenne, ha már ismernénk és elfogadhatónak találnánk az IMF hitel feltételeit. De az IMF olyan mint a mesebeli farkas a kismalacokkal. Csak egy lábát akarja bedugni az ajtón, hogy melegedjen egy kicsit...

Eddig még nem volt olyan ország amelyik az IMF segítségébe ne gebedt volna bele és ne további hitelek felvételével próbált volna talpra állni a segítség okozta sokkból. És valójában ez az IMF fő küldetése, a végtelenségig fenntartani az eladósodottságot, biztosítani a bankok további nyerészkedését.

Válaszok:
Felebarát | 2012. június 18. 17:37
G. Pantyelejevics | 2012. június 18. 17:51

nem az a baj h megpróbáltuk imf hitel nélkül, hanem az hogy nem ismertük be időben h nem megy, hónapokon át ment a félszívvel tárgyalósdi, mindenkit hülyének nézve
és miért? mert politikailag nem lehetett jól kijönni belőle, az ország érdeke meg le van szarva.már megint.


Az se lenne hátrány, ha a jegybank élén nem egy sejtselejt ülne, aki a külföldi tőkét mélyen meghajolva szolgálja ki, hanem egy magyar ember. A jegybankban tárolt közel 40 mrd euró csupán csak azért, hogy itt dekkol nálunk, mert mi fincsi kamatot fizetünk rá, annyiba kerül nekünk évente, amiből Budapest ragyoghatna, és kifogástalanul működhetne BKV-stól, MÁV-ostól, kórházastól, mindenestől. Hozzányúlni nem lehet, mert mi van, ha szegény külföldi tőke úgy gondolná, hogy szedi a cókmókját, és nem tudjuk őket hiánytalanul kifizetni. Kicsit sem véletlen a harc a jegybank körül, és a trojka aggodalmaskodása.

Válaszok:
Felebarát | 2012. június 18. 17:36
julianus | 2012. június 18. 17:53
MikkaMakka | 2012. június 18. 17:53

mintha Járai nem ugyan ez lett volna...olyan új dolgokat tudtok elmondani..beröhögnöm kell :D

most zsidó vagy finnugor, esetleg parizer, vagy prézli

Válaszok:
julianus | 2012. június 18. 18:42

Ameddig olyan miniszterelnökünk van, akinek fontosabb a nem létező tévedhetetlensége bizonyítása, mint az ország sorsa, addig itt nem fog változni semmi.

Kedves Fidesz-barátok, majd gondoljatok vissza erre az időszakra, amikor a Fidesz ilyen példa nélküli erős felhatalmazással a történelmi lehetőségét játszotta el azzal, hogy körömszakadtáig ragaszkodott a hibás politikájához, pedig még a fidesz-közeli gazdasági szakértők is egybehangzóan figyelmezették, hogy megfojtja a maradék gazdaságot, ami túlélte a szocik áldásos 8 évét.

Ti pedig, ahelyett hogy a leghangosabban kiáltottatok volna, hogy most már elég, mindenféle összeesküvés-elméletet gyártottatok és megágyaztattok a baloldali pártok visszatérésének a hatalomba.

Válaszok:
Felebarát | 2012. június 18. 17:38

most is az imf programját hajtják végre, a sok kis adóval :D

szép ez az őszinte beszéd,

vagy nem kell imf hitel, mert akkor le kéne mondanom, mint Gyurcsánynak...


Tudom, hogy meglepő de az 5% valóban lehet több mint a 9. Csak a "mellékes" feltételek kérdése. Például mint annak idején a MANYUP-ok létrehozása. Azt még az IMF is elismerte, hogy ezzel az ország eladósodását növelte rövid és közép távon. De a privatizálási követelmény is sokkal többe kerülhet aztán mint a 4%-nyi kamatkülönbség. Lásd a 90-es évek IMF hiteleinek privatizálási előfeltételét, az is több százezer munkahely elvesztését, a GDP jelenetős részének külföldre szivattyúzását eredményezte.

Válaszok:
G. Pantyelejevics | 2012. június 18. 17:58

"Széchenyi kimaradt ..."

Pont ezt akartam írni, amikor láttam, megtetted helyettem.

Nagyon ciki a sok hülye aki a "hitel rossz" birkakórust nyomja, mert ezt kapta a központi agitproptól és közben fingja sincs Széchenyiről. Ezek aztán nagyon "magyarok". :P


"amihez én már tényleg nem értek"

Ezt elfogadom, nem kell mindenkinek mindent értenie. Ettől még lehet hasznos tagja a társadalomnak.


"ezért csak halkan kérdezem; Hova lett elköltve az EU-s támogatások, a felvett állami hitelek, ha a gazdaságban ez nem vehető észre?"

Kamu fürdőkre, térkövezésekre, Orbán családra ...

És igen. A lényeg ebben van. Buta az, aki a hitelfelvételt kárhoztatja, buta és tudatlan. Mert nem a forrás a lényeg. Hanem az, mit teszünk adott forrással.


Osztod ezt a népmesét, miszerint az IMF a "rossz, gonosz". Alapod nagyon nincs rá, hisz pont az IMF céljaival ellentétes szándékot állítasz, minden bizonyítás nélkül.

Nem akarom én a mesevilágodat zavarni, csupán egy apró kérdésem lenne:
Akkor ki a "jó"? Ki, kik azok a "jók", akiktől szerinted barátságosabb forrásokat tud az ország szerezni? Van valahol olyan bank, ami megfelelve a te elvárásaidnak, olyan barom, hogy direkt veszteni akar?


Egyetértek veled. Szerintem ez a kérdés alfája és ómegája, innen kell elindulni.
2008-ban amikor felvettük az IMF/EKB hitelt nem voltak törlesztési kötelezettségeink, sőt 2009 évben sem. Az országban lévő kereskedelmi bankok sem igényelték, csak az OTP kérte, de rövid időn belül vissza is fizette. A valós cél az MNB deviza tartalékának a feltöltése volt, mert a pénz kiáramlott az országból és veszélybe került a forint beválthatósága, az export-import finanszírozás, vagyis az, hogy a forintot euróba lehessen kivinni az országból. A hitel ezért kellett, s ennek a kamatait ifizettjük most meg. Amennyiben nincs ilyen nagyságú tőkekiáramlás, a korábbi kormány, a gazdaság hitelvesztése nem fordul elő, nem lett volna szükség az IMF/EKB hitelre sem.
Röviden a hitelszükséglet a tőkekiáramlás miatt vált szükségessé. Most ezt a hitelt is törleszteni kellene, de nincsen meg a forrásfedezete. Az EKB nem engedi az MNB tartalékot csökkenteni, pedig a jelenlegi körülmények között nem biztos, hogy szükség van ekkora tartalékra. A hitelminősítők és a piaci is ezt árazza be - ezt a kényszerűséget - és ezért magasak a piaci kamatok.


tudod mire jó ez a nagy dev. tartalék?nem?megmondom: a "spekulánsok" támadásait kivédeni. pont amiatt mert nincs imf hitelünk és emiatt sérülékenyek vagyunk

Válaszok:
Hunor N. | 2012. június 18. 18:08

A MANYUP az aktuális statisztikában (azaz rövid távon) kimutatható adósságnövekedés okozójaként. Viszont arról elegánsan elfeledkezel (a kormánnyal együtt), hogy a majdani nyugdíjfizetési kötelezettség is adósság. A kettő közt annyi a különbség, hogy a MANYUP némi garanciát jelentett volna a népnek, hogy van némi félretett pénze, amit nem basz el a csodás állama.

Persze azzal a felfogással, hogy egy életen át robotoltatunk embereket, hazudva nekik, majd a végén beintünk, hogy lófasz nektek, tényleg más a gazdaság tervezése.
Csak kérdezem, érdemes úgy? Érdemes a magyar emberek, a magyar dolgozó emberek sokadszori megalázásával, kisemmizésével? Ez lenne a "magyar út"?

Válaszok:
julianus | 2012. június 18. 18:23

Én is. Kivéve ha a 9%-ost jelzálogjog nélkül is megkapom, mig az 5%-nál ha nem tudok fizetni akkor viszik a házam, feleségem (na jó róla lehet szó) kutyám (őt nem adom).

Válaszok:
G. Pantyelejevics | 2012. június 18. 18:10

Igen alacsonyabb kamata van az IMF hiteleknek, de de de vannak feltételei, amivel beleszólnak a költségvetésbe és gazdaságba.

A múltkori IMF hitelnek is az volt a feltétele, hogy konszolidálja a bankokat az ország.

Egy rohadt buznyák nem ment fejlesztésre. Se nem hitel törlesztésre. A bankok veszteségeit finanszíroztuk.

Azaz a bankok veszteségeit, amit én baromira nem értek miből van. Vagyis tudom, szarul gazdálkodnak, nem értenek ahhoz amit csinálniuk.
Vagy nagyon értenek, hogyan lehet spekulációval kijátszani a lóvét.

Azaz, amelyik bank veszteségesen működik húzzon a picsába!!!

Válaszok:
Nomine | 2012. június 18. 20:26

Hát ezt tényleg jól megmondtad.
:o)


Nem azt írtam, hogy ez szabadságharc a bankok ellen. Hanem, hogy a látszólagos alacsonyabb kamatozású hitel kerülhet valójában sokkal többe mint a magasabb, de feltételek nélküli hitel. Ez csak a "mellékes" feltételektől függ. De unortodox ügyben a futóbolond Matolcsytól érdeklődj. Ennek ő a szakavatott mestere. Nektek nem fér bele a fejetekbe, hogy valaki nem Fideszes, nem MSZP-s vagy akármilyen. Csak egyszerűen van véleménye a dolgokról. Ha valaki a tietektől (smogger barátodra gondolok) eltérő véleményen van akkor rögtön be akarjátok skatulyázni valami Fideszes, náci, antiszemita, kommunista vagy a tököm tudja milyen kategóriába. Nem vagytok túlzott individualizmussal vádolhatóak, az már biztos.

Válaszok:
G. Pantyelejevics | 2012. június 18. 18:12

Az IMF nem kérte a nejedet.

Valami konkrétabb érvrendszered akad? Mert hajtod ezt az "IMF gonosz" mantrát, de nagyon kerülöd, hogy bármi érdemi ellenpontot megnevezz.

Kiket kedvelnél? Amerikai nyugdíjkasszák? Kockázati forró pénzek? Kiktől reméled te azt a "jelzálog nélküli" (??? ezt a baromságot!) hitelt?

Válaszok:
NeMá | 2012. június 18. 18:21
heep | 2012. június 18. 18:25

Engem sem tudsz egyik kalapba sem beilleszteni. De így sem látom sok értelmét annak, amit írsz. Inkább csak a sok kurucinfos beütést. Az meg bizony nagyon nem működik, ha gazdaságról van szó.


A piaci hitelek az államnak fedezet nélküliek. Ezért van a CDS felár. Aukción értékesítik ezek egy részét, ahol azt mondja az állam, hogy x milliárdnyi kötvényt bocsájt ki y%-os kamattal. Ezt lehet jegyezni akinek kell viszi akinek nem az nem. Szó nincs semmilyen biztosítékról. A piaci hangulattól (az állam becsült visszafizetési megbízhatóságától) függ, hogy túljegyzik-e vagy esetleg egyáltalán nincs jelentkező ilyen feltételek mellett. Gondolom ezzel nem mondok újat neked.


Már ezerszer elmondták!!!

Nem akarják felvenni a hitelt. Egy biztosítékot akarnak, ha bedől az EU gazdaság, legyen mentőháló.

Ez a konstrukció valamekkora mértékben megnyugtatná a piacot.

Az IMF pedig olyan hitelt, akar amit rögtön felveszünk. Amit a spekulánsok vissza tudnak szivattyúzni.


Van egy közmondás, mely szerint „Majdra a zsidó sem ad. Amennyiben érted e mondás mondanivalóját és gondolkozol, akkor megérted azt is, hogy hitelből nem lehet takarékoskodni, mert a hitel kamata mindig több, mint a megtakarítás hozadéka. Ezen túl, az euróban, svájci frankban felvett hitel érzékeny az árfolyamváltozásra, melynek következtében nagyon könnyen előfordulhat, hogy a mnyp megtakarítás 30 év múlva vásárló erő értéken a felét éri, de a hitel és kamatának forintban kifejezett értéke a duplájára növekszik.

Vajon ennek a hitelnek és kamatának a forrásfedezete honnan fog származna?

Így válik valótlanná az állításod, hogy „a MANYUP némi garanciát jelentett volna a népnek,”, mert semmilyen garanciát sem jelentett. Ezt bizonyítja a válság kapcsán kialakult helyzet is.


"nagyon kerülöd, hogy bármi érdemi ellenpontot megnevezz."

Nem kis barátom. Mint írtam neked pár hete én a veled való kommunikációt kerülöm. Mint ahogy akkor most még egyszer utoljára leírom számodra, hogy nekem Te ignore. Van egy vitaszint ami alá nem vagyok hajlandó süllyedni. Te bőven ez alatt vagy. Keres magadhoz illő játszópajtást itt a mandin, bő a választék.

Válaszok:
julianus | 2012. június 18. 18:34

És a bárányok hallgatnak. mélyen hallgatnak.
különben is igazad van!


„Hazudós puma

Mennyiben valótlan a következő, amely szintén az alant megadott forrásban olvasható?

„A csalásaik gyűjteménye. Tudja, miniszterelnök úr, amióta a görögök hasonló trükkel jutottak be az eurózónába, már nem bízunk semmit a véletlenre. Van nekem egy 12 főből álló csapatom, amely arra specializálódott, hogy a csalásokat leleplezze. A magyar minisztériumokban folyó uniós ellenőrzésen a csoport tagjai is részt vettek. Az eredmény ebben a dossziéban található. A csoport vezetője még azt is elmondta, nem volt nehéz dolguk, hiszen a magyar kormány olyan trükközéseket alkalmazott, amelyekkel itt, Nyugat-Európában a nagyvállalatok éltek úgy húsz-harminc évvel ezelőtt, és amelyek olyan átlátszóvá váltak az idők folyamán, hogy ma már errefelé nem használja senki.”

Emlékez az öszödi beszéd elhangzott 100 trükkre!

„Már hatalomra kerülésének körülményei is sajátosak voltak. Az a jól előkészített puccs, amivel az SZDSZ hathatós támogatásával magához ragadta elődjétől a miniszterelnöki bársonyszéket, sokkal inkább hasonlított a jól ismert dél-amerikai módszerhez, semmint valamiféle európaihoz. Európa vezető politikusai egy pillanatra felkapták a fejüket, de kisebb dolguk is nagyobb volt annál, semhogy egy ilyen eseményre hivatalosan reagáljanak. Arra számítottak, hogy az európai politikai terepen bátortalanul mozgó, az uniós politikákban nehezen kiigazodó, helyenként iskolásan viselkedő Medgyessy Pétert egy energikus, kemény döntések meghozatalára képes, rátermett fiatal politikus váltja fel.
Úgy tűnt, nem csalódnak, hiszen azt követően, hogy Gyurcsány Ferenc 2004 szeptemberében átvette a magyar kormány irányítását, hirtelen beindult, sőt "dübörögni" kezdett a magyar gazdaság. Sorra jelentek meg a balliberális médiában a magyar gazdaság sikereiről szóló beszámolók, olyannyira, hogy 2005-ben Káka János azt nyilatkozta a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak, hogy "ha Szlovákia azt mondja, hogy ő a tátrai tigris, akkor Magyarország a pannon puma". A nemzetközi pénzintézetek és hitelminősítők, sőt a piac sem igazolta azt a boom-hangulatot, ami a magyar kormány kommunikációjában eluralkodott, de csöndben maradtak, hangjukat sem hallatták, hagyták, hogy a Gyurcsány-kormány folytassa ócska kommunikációs bűvésztrükkjét.
A legnagyobb bűnt mégis az Európai Unió követte el. Az Európai Tanács rendeletének megfelelően a tagállamoknak minden évben be kell nyújtaniuk aktualizált makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseiket, az úgynevezett konvergenciaprogramot. A pénz-és gazdasági ügyekért felelős spanyol szocialista biztos, Joaquín Almunia nyomására azonban a Bizottság megengedte Magyarországnak, hogya magyar gazdaság állapotát bemutató jelentését tavasz helyett a magyar parlamenti választások után, szeptemberben nyújtsa be. Ezzel az Európai Bizottság a Gyurcsány-kormány cinkosává vált, alapvetően befolyásolva a 2006. áprilisi parlamenti választásokat, amit így újra az MSZP nyert meg. „
Forrás: http://www.nemenyi.net/default..

Válaszok:
DownPour | 2012. június 19. 04:15

Üdítő volt olvasni egy szakszerű kommentet, ami a témával (és nem a más véleményen lévő kommentelők anyázásával) foglalkozik!


Már egy másik hasonló témájú cikknél másnak írtam. Elképzelhetőnek találok egy olyan Fideszes szándékot, hogy húzzák az időt az IMF megegyezéssel a jövő év elejéig amíg már a Fidesz által kinevezett elnöke lesz az MNB-nek. Akkor fel tudják használni az MNB kb 36 milliárd eurónyi tartalékának egy részét. Amiben még lenne is logika. Mert ez a pénz most az EKB-nál áll max 1%-os kamattal. Eközben mi 9%-on veszünk fel évente 1,5-2 milliárdnyi hitelt. Nem tudom megítélni, hogy mekkora tartalék szükséges az MNB-nél egy esetleges forint elleni támadás visszaveréséhez. De az tényleg kicsit érthetetlen, hogy ez a 36 milliárd már lassan négy éve áll az EKB trezorjában miközben mi a piacokkal küzdünk egy elfogadható kamatú hitelért.


Még van az a megoldás is amit 18:52-kor írtam tarackos barátunknak. Azt tényleg elég gazdaságtalannak tartom, hogy 1-2%os kamaton álljon 36 milliárd eurónk az EKB-nál. Mi meg 9%-on vegyünk fel piaci vagy 5%-on IMF (de ennek a feltételeit még nem ismerjük) hitelt. Még ma sem tudjuk, hogy a 2008-as IMF hitelnek mik a feltételei.

Válaszok:
julianus | 2012. június 18. 19:29

Tévedsz, amikor azt állítod, hogy "Még ma sem tudjuk, hogy a 2008-as IMF hitelnek mik a feltételei.", mert a világhálóra felkerült az IMF-el kötött hitelmegállapodás, angol nyelven, majd később magyarra is lefordították. A HVG is közölte, sőt később a többi lap is. Jelenleg már erre sincsen szükség, mert a Bajnai-kormány mintegy 70 %-kát végrehajtotta. A http://hu.wikipedia.org/wiki/B.. elolvashatod a fontosabb intézkedéseit, a következményét pedig magad is érzékeled.

Válaszok:
heep | 2012. június 18. 19:36
heep | 2012. június 18. 19:44

Akkor ezt nem olvastam. De kösz az infót. Legalább most bepótolhatom.


Beleolvastam a linkbe. Pont erről beszéltem itt egész nap. Lehet, hogy az IMF hitel csak 5%-os, de micsoda szívást okoz a feltételrendszere nekünk az állampolgároknak. Akkor most melyik hitel a drágább nekünk átlagembereknek a 9%-os piaci vagy az 5%-os, de az éhenhalás szélére juttató feltételekkel kapott IMF? Mert csak ez számít, hogy mi akik itt élünk, melyikkel járunk rosszabbul. A többi csak számvitel meg kockás papír.

Válaszok:
julianus | 2012. június 18. 19:59

Amennyiben röviden akarjuk meghatározni az ortodox gazdaságpolitikát, akkor a következőket mondhatjuk; ortodox gazdaságpolitika a kereslet visszafogására.
Ennek figyelembevételével akkor határozd meg a unortodox, vagy a nem ortodox gazdaságpolitikát és azokat az eszközöket melyekkel ezt elérheted.

Nem az a két lehetőség van amit leírtál.

Az egyik lehetőség; A hitelszerződéseknek megfelelően fizetünk és megpróbáljuk a gazdaságot és a költségvetést rendbe hozni, trükközések nélkül.

A másik lehetőség; nem fizetünk és az állam csődbe megy. Ez kb. háború utáni állapot. Amennyiben éltél az 50-es években – leszámítva a romba dőlt épületeket, az elvesztett családtagokat – ez ahhoz hasonló lenne.

Válaszok:
heep | 2012. június 18. 19:53

Az Argentinok ezt a nem fizetünk utat választották a 2000-es évek elején. Kis híján belerokkantak, de lassan kezdenek magukhoz térni. A másik megoldásba, a hitelek további visszafizetésébe, az IMF feltételeinek teljesítésébe viszont biztos belerokkantak volna. Mára már mindenük külföldi kézben lenne. Lényegében bérelhetnék a saját országukat.

Válaszok:
julianus | 2012. június 18. 20:03
julianus | 2012. június 18. 20:09

Tudtommal az MNB honlapján még mindig megtalálható az IMF megállapodás. (Nincs időm a linket megkeresni. A keresőbe a kulcsszavakat beírva biztos megtalálható.) Érdemes azt is megnézni, hogy milyen előrejelzései vannak az IMF-nek 2009 évre, melyből semmi sem valósult meg. Ma már azt is tudjuk, hogy a későbbi uniós előrejelzései sem igazak, hiszen minden uniós ország lényegesen módosította a tervét az elmúlt időszakban.

Beleolvastam a hozzászólásokban, az a véleményem, hogy senki nem olvasta el a hitelmegállapodást, a többség nincs tisztában a megállapodásban foglaltak végrehajtásának a következményével. Ebből eredően nem komplexen, hanem egy-egy részletet kiragadva polemizálnak. Valamelyik hozzászóló a Görögöket is szóba hozta, de azt már nem vette figyelembe, hogy nagyon sok esetben a hitelhez, valamilyen "árukapcsolat" is volt. (L. hadianyag.) Sem Görögországban, sem Magyarországon a polemizálók nem veszik figyelembe, hogy a hitelek nem a reálgazdaság erősítését szolgálták, hanem infrastrukturális beruházások voltak, amelyek addig növelték csak a GDP-t, a foglalkoztatást, amíg tartottak. Ezeknek nincs, vagy nagyon alacsony a megtérülésük, ezért közép és hosszútávon csak költségvetési kiadásokat jelentenek.


Kevés időm van, így Argentínával kapcsolatos részletekbe nem tudok belemenni. Argentínában más volt a helyzet, nem hasonlítható a miénkhez. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy minden másként néz ki belülről, mint kívülről. Ez olyan, mint a fénykép, amely sok esetben elfedi a részleteket.


Rövid idézet a Wikipédiából

Az argentin válságnak két csúcspontja volt: az 1998–1999. évi erőteljes gazdasági visszaesés (recesszió) és a pénzügyi rendszer 2001–2002. évi összeomlása, amely Fernando de la Rúa elnök lemondásához és az ország nagymértékű politikai egyensúlyvesztéséhez vezetett. A válság idején Argentína bruttó hazai terméke 21%-kal csökkent. Ennek szociális következményei rettenetesek voltak: a válság mélypontján (2002 közepén) a szegénységi arány 57%-ra növekedett, ugyanekkor a munkanélküliség elérte a 23%-ot. 2002-től kezdve az argentin gazdaság kezdett kilábalni a nehézségekből, 2003-tól kezdve már jelentős pozitívumot mutatott, például a gazdasági növekedés 2004-ben 8,8%-os volt.

A többit elég részletességgel, pontossággal a linken olvashatod.
http://hu.wikipedia.org/wiki/A..

Válaszok:
Tündér_Lala | 2012. június 19. 09:12

te egysejtű

pont hogy az IMF miatt fogják majd kipréselni a még több pénzt az emberekből te sötét lovag

szerinted miért "olcsóbb" az IMF pénz mint a "piaci"?

biztos azért mert csak úgy adják mi?

LOL


nagyon nagy baj, ha a butaság magabiztossággal párosul

nálad sajnos ez megfigyelhető

csak egy kérdés, ha már olyan nagy IMF fan vagy

írj egy országot ahol azok az intézkedések amiket az IMF az "olcsó" hiteléért kért felvirágztatták a gazdaságot


ezen a gondolatmeneten végigmenve, a piacgazdaságban mindenkire vonatkoznak a piac feltételei csak a bankokra nem...


Sértett barátaim,sorakozó!


Bár iróniának szántad, ebben mégis igazad van.
Nagyon ideje volt tudatni a nyugattal, és az Unióval, hogy nem hülyén, és önként adjuk oda a maradék szabadságunkat és az unokáink jövőjét.A gyerekeinkét a szoclibek virágcsokor mellett adták át.


csak a denevérek nem, ugye?:)
ne feledd tündérmesében élünk. koboldok, tündérek, törpék járnak köztünk.


Orbán Viktor kormányának kétéves teljesítményéről közölt összefoglalót a Reuters. Növekvő inflációról, emelkedő adóterhekről, szavazói kiábrándultságról és távolmaradó befektetőkről írnak.

Egyre növekszik az apátia az országban a Reuters cikke szerint [1], mivel a gazdaság újra recesszióban van és a győztes kormánypártok által korábban ígért életszínvonal-növekedés elmaradt. Az egyik probléma, hogy Magyarország még mindig a 2008-ban felvett EU- és IMF-hiteleket törleszti, miközben a kormánynak újabb biztonsági forrásokra lenne szüksége. A mostani IMF-tárgyalásokat nehezíti, hogy Orbán Viktor elszántan ragaszkodik eddigi döntéseihez, köztük az egykulcsos adó megtartásához.


Mintha 2008-ban már vett volna fel az ország IMF hitelt?
Aztán?
Stabilizálta a gazdaságot? A frászt, éppen most kellene visszafizetni.
Azért vegyünk fel újabb IMF hitelt, hogy legyen miből visszafizetni a régit?
4 év múlva pedig megint?

Abból adósrabszolgaság lesz, ugyan nem stabil gazdaság.

40 éve azt csinálja az ország, amit a cikkíró javasol. Egyre újabb és újabb és újabb hiteleket vesz fel, s azokból fizeti a régebbi hiteleket.

Ebből sok minden lett, hatalmas államadósság, óriási kamatkiadások, ami ablakon kidobott pénz, csak éppen stabil, növekvő gazdaság nem, meg jólét sem.

Azzal nem lesz Magyarország előbbre, ha az IMF-et hízlalja.


"A csoport vezetője még azt is elmondta, nem volt nehéz dolguk (...) olyan trükközéseket alkalmazott, amelyekkel itt, Nyugat-Európában a nagyvállalatok éltek úgy húsz-harminc évvel ezelőtt, és amelyek olyan átlátszóvá váltak az idők folyamán, hogy ma már errefelé nem használja senki."
(Forrás: http://www.nemenyi.net/default..)

Ez, "mint olyan" , hogy nagyvállalati gyakorlat Nyugat-Európában... hozzátéve az azóta eltelt idő vélhetően "kifinomultabb" gyakorlatát, gyakorlatait - akár EU szinten - ez így rendben van?! Gondolom egyebekben, ezek "magán" nagyvállalatok, a "chipfeltalálók", ugye, (ahogy vmely posztban olvastam)...

Válaszok:
julianus | 2012. június 19. 10:12

Félrebeszél Mellár úr. Az IMF hitel sokkal drágább mint a piaci ,mert ugyan nem vesszük fel,de a feltételek teljesítésére szánt kiadások és a hozzáfűzött kamatok sokkal magasabbak piaci hitelnél. Ezért hazugság , becsapás az "olcsó" IMF hitel. AZ IMF hitel nem más mint a maffiánál a védelmi pénz.Azt is kikényszerítik.....

Válaszok:
Felebarát | 2012. június 19. 08:19

most is az imf feltáteleit teljesitjük, csak pénzt nem kapunk...ügyesek vagyunk nem :D?


A legtöbb dologban igazad van és sajnos Mellárnak is.
Egy dologban nincs: Az EU gazdaságfejlesztésre nem ad pénzt, sőt ellene dolgozik, azt nekünk kell kiizzadni.

Válaszok:
julianus | 2012. június 19. 10:29

"IMF-hitel nélkül nem tudjuk tartósan stabilizálni a gazdaságunkat"

lehet
akárcsak
mint IMF hitellel úgy 30 éve

porhintés

persze azt sem fogják hagyni hogy a saját lábunkra álljunk


A trükközés mindig volt, most is van és a jövőben is lesz a gazdaság számtalan területén. Az előírásokat jogszabályok tartalmazzák, s nem lehet olyan jogszabályt alkotni, melyben ne lennének kiskapuk, melyek alkalmasak a trükközésre. Egy előírás minél jobban akar egy területet lefedni, szabályozni, annál bürokratikusabb lesz, s annál jobban el lehet dugni a trükkök eredményét. Természetesen ezt is fel lehet fedni, hatékony ellenőrzéssel. A gazdaságban dolgoztam, annak számviteli-pénzügyi és az ellenőrzés területén, így nagyon sok trükk számomra is ismert. Nagy vonalakban erről szól az általad idézett szöveg is.


Szerintem tévedsz, mert összekevered az EU-s támogatásokat az IMF hitellel.

Az EU-s támogatások egyik nagy része a kohéziós alapok, amely a gazdaság felzárkóztatásának célját szolgálta, szolgálja. Ezen belül vannak az ingatlan, épület, gép, berendezések támogatása is. A fő kikötés, hogy olyanra nem lehet felhasználni, amely a kvótán felüli többlet árú felesleget - volumennövekedés - termelés célját szolgálja. Az egyes támogatási formák ágazatonként vannak meghatározva.
Egy példa. Magyarországon a kaposvári cukorgyár üzemel.Ennek technikai fejlesztésére pályázható EU-s forrás, de nem pályázható volumennövekedésre a kvótán felül és nem pályázható új cukorgyár létesítése.

Az IMF hitel az előzőekben leírtakhoz ezidáig nem biztosított forrásokat, csak kimondottan az állami költségvetés finanszírozásához.
Esetenként az EKB, vagy az EBRD biztosított kedvezményes refinanszírozási hiteleket gazdaságfejlesztésre. Ezen belül döntően az infrastrukturális beruházásokhoz. Ilyen volt például a lakóssági gáz, ivóvíz, szennyvíz.

Többször szóba került az elmúlt húsz év privatizációs tevékenysége.Többször leírtam - a véleményem nem változott - előkészítetlen, szervezetlen formában zajlott. A belső fogyasztásra termelt gazdasági egységeket nagyobb részben elvesztettük és ezek az áruk részben, vagy egészben importból jönnek be az országba. Amennyiben ezek a feldolgozó üzemek az ellőcsatlakoszáskor a támogatásokból korszerűsítésre kerülnek és megfelelő szervezettséggel üzemeltek volna és ma is üzemelnének, akkor ezek folyamatos fejlesztéséhez igénybe lehetne venni a kohéziós alapokat. Ismét csak Ausztria példáját tudom felhozni, ahol a belső fogyasztásra felhasznált árukat mintegy 70 %-ban saját termelésben biztosítják. Magyarországon ez jelenleg fordítva van.

Válaszok:
Tündér_Lala | 2012. június 19. 13:17

Önnek bizonyára igaza van.
Azonban miután először gondosan tönkre tették az országot, majd a kvótákat ez alapján határozták meg, lényegében csak magunkra számíthatunk.
Boccs, de engem (bár a múlttal tisztában kell lenni) elsősorban az izgat, hogy hogyan javíthatnánk a helyzetünkön. Nekünk termelő üzemekre, gyárakra van szükségünk és ha egy mód van rá, akkor akkor magyar tulajdonúakra is (vagy lealább ezek fejlődőképes magjaira).



Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:


Regisztráció | Elfelejtett jelszó

{if $kampany} {$campaign.AV_Code} {/if}