Az Országgyűlés által tárgyalt új büntető törvénykönyv megalkotása kiváló lehetőség arra, hogy az állam erősítse a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak védelmét az emberi jogi szervezetek közös javaslata szerint.
Emberi jogi szervezetek közös javaslata szerint az Országgyűlés által tárgyalt új büntető törvénykönyv megalkotása kiváló lehetőség arra, hogy az állam erősítse a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak védelmét – közölték a szervezetek szerdán az MTI-vel. Az öt jogvédő szervezet, az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság a Melegekért, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda és a Társaság a Szabadságjogokért közös közleményében az olvasható, hogy az új Btk.-ban egy védett csoporthoz kötődő tárgy megrongálását is a megfelelő szigorral kellene szankcionálni, ha azt előítéletes indítékkal teszik.
A közleményben példaként a Duna-parti mártíremlékmű és a nagykanizsai romák lakta házak elmúlt hetekben történt megrongálását említették. A szervezetek komoly hiányosságnak nevezték, hogy a jog nem tekinti gyűlölet-bűncselekménynek azokat az eseteket, amikor valakit például egy nemzeti csoporthoz tartozása miatt életveszélyesen megfenyegetnek.
A problémakörrel aktívan foglalkozó nemzetközi szervezet, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), és számos külföldi állam büntetőjoga is gyűlölet-bűncselekménynek tekinti ezeket a támadásokat – fűzték hozzá. A közlemény szerint a gyűlölet-bűncselekmény az, ha az elkövetőt előítélet motiválja, támadása célpontját annak kiemelt védelmet érdemlő csoporthoz tartozása vagy vélt tartozása, például etnikai hovatartozása vagy vallása alapján választja ki.
A Háttér Társaság érvelése pont azokat igazolja, akiket kritizálni szeretne. Egyébként meg nincs konszenzus arról, hogy az ő emberi jogi értelmezésük lenne a valódi. Szilvay Gergely írása.
A kormány az elmúlt másfél évtizedben mindent kidolgozott és mindent felkínált, hogy dolgozni és boldogulni lehessen.
A Loupe Színházi Társulás pilisvörösvári előadásán egy néző kérdéseket intézett a színészekhez.
Mint ismert: a Tisza-párt elnöke támogatja, hogy azonos nemű szülők gyereket fogadjanak örökbe.
Mindeközben a vasbottal magyar ártatlanokra támadó Ilaria Salis az Európai Parlamentben ül.
Abszurd rendelkezéstervezet gigabírságokkal: a szlovák nyelv primátusát akarja tűzzel-vassal keresztülvinni egy kicsiny szélsőséges csoport. A hivatalos szinteken Pozsony nyugtatni igyekszik, a felvidéki és a honi magyar politikum feszülten figyel. Mi lesz ebből?
A Magyarországon politikai menedékjogot kapott Marcin Romanowski világosan fogalmazott.
Megszólalt a Kicsi, és beszélt magáról. De jó! Kellett, mint egy falat kenyér.
