Regisztráció | Elfelejtett jelszó | Felhasználó törlése

2012. május 20. 18:24

A fejlett Nyugat azzal tudta megőrizni versenyképességét, hogy kitelepítette az alacsony hozzáadott értéket termelő munkahelyeket a perifériára.

„A görög gazdaság zsugorodását – a kibocsátás idén több mint 20%-kal marad el a 2007-es szinttől, a munkanélküliség 7%-ról 22%-ra, az államadósság pedig 55%-kal nőtt – csak a XX. század háborús veszteseinek összeomlása haladja meg. De az áldozatoknak nincs gyümölcse, mert nem is lehet; a szigor bajnokai ma sem tudják felrajzolni, hogyan kovácsolhat fellendülést a megszorítás, mert nem is kovácsolhat.

Megszorításoknak akkor van értelmük, ha azokkal le lehet dolgozni a gazdaság versenyhátrányát. Ilyen versenyhátrány például az, ami a termelékenységet rendre meghaladó bérkiáramlást idéz elő. De a periféria versenyhátránya ennél bonyolultabb. Egyrészt Kína és India elvitte Európából – tőlünk is – az alacsony hozzáadott értéket termelő munkahelyeket. Azok az országok kerültek a legnagyobb válságba, azoknál van a legnagyobb alulfoglalkoztatás és munkanélküliség – mint nálunk –, amelyek az elvesztett alacsony szellemi tartalmat hordozó munkahelyeket nem tudták helyettesíteni a fokozottabb tudást és képzést igénylő tevékenységgel.

A fejlett Nyugat éppen azzal tudta megőrizni versenyképességét, hogy kitelepítette az alacsony hozzáadott értéket termelő munkahelyeket a perifériára azért, hogy képzettmunkaerő-állományuk a magasabb hozzáadott értéket termelő munkával foglalkozhasson. A periféria – mint ahogy mi is – a folyamatot ünnepelve fogadta, szűkös forrásait nem a tudásra, a kutatásra és fejlesztésre, hanem egymással versenyezve, az alacsony hozzáadott értéket termelő munkahelyek becsalogatására fordította, bízva az EU és az euróövezet szerkezetét szolgáló elméletben, miszerint a közös piac és a közös valuta a bérek és az árak párhuzamos konvergálását biztosítják.

De nem ez történt.”

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/36727


151 komment
Összes hozzászóló megjelenítése
A kommentek nem szerkesztett tartalmak,
tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint



A Mandiner nem idézi azt a bekezdést, ami nekünk a legfájóbb:

"A fentiek alapján a periféria vezetői előtt két lehetőség mutatkozott. Az első Európa szidalmazása és valamiféle „szabadságharc” meghirdetése. A második a szerkezet újraépítésére való felhívás a periféria versenyképességének helyreállítása érdekében. Sajnálatos, de nem meglepő, hogy a szerény képességű Orbán-kormány az előbbit választotta."

Válaszok:
bolá | 2012. május 20. 20:32

Te a cikkbol egyetlen arva hangot sem ertettel meg, igaz-e?


Kálmán Olgával majd Róna Péter jól kibeszéli,természetesen Orbán a hibás!


 

Boss Bottled EDT 100 ml, nálunk 10.921 Ft, a boltokban átlagosan 19.290 Ft.
Bvlgari Omnia Crystalline EDT 25 ml, nálunk 7.664 Ft, a boltokban 14.090 Ft.
Chevignon Best of EDT 100 ml, nálunk 5.409 Ft, a boltokban 12.390 Ft.

 

Hogy a meglepetés még tökéletesebb legyen, válassza ki díszcsomagolás opciónkat is, mindössze 490 Ft-ért!

(X)

Most, hogy a nagy "megmondó ember", Barack Omaba is a G8-on már a gazdasági fejlődés fontosságáról beszélt, itthon, egymást letaposva jönnek majd elő a károgók - akik eddig az orbáni unortodox gazdasági felfogást ellenezték -, és versenyben fogják bizonygatni, bezzeg ők már mikor megmondták...?! Hamarosan megéri Orbán Viktor, hogy semmi köze a saját elgondolásaihoz.

Egyébként pedig várom, hogy a Washington Post-tól kezdve, a többi nyugati sajtóorgánumon át, akik Orbánt minden fasiszta-náci-diktátornak elmondták, hogy most megkövetik.

Válaszok:
civilina | 2012. május 20. 19:29
Blasio23 | 2012. május 20. 20:27

Megéltem a Tungsram eladását még Németh Miklós idején .

Cask a raktárban több értékű anyag volt mint amiért eladták a cég felét +1 szavazat, nos így én is megvettem volna bármit csak nem adtak , na és aki a tanácsot adta , akkor az is hasonló tudású ember volt mint ön Róna úr!!!

MOst akkor az idők végezetéig ezt az utat kell követni ,vagy letérhatünk róla tisztelt uram, mert ha nem akkor zárják be ezt a ...va országot a francba!!!!

Válaszok:
butapesti | 2012. május 20. 23:17

"Szerinte mit, mire, hogyan?"

Ebből a mit és a mire benne van a cikkben. Minden elérhető forrást az oktatásra. Hogyan? Erre valóban nem tér ki az írás. De egy biztos, nem úgy, hogy a feladat ellátására alkalmatlan egyházaknak játsszák át az iskolákat.

Válaszok:
outsider1 | 2012. május 20. 19:02

A történetet már megint nem az elejétől kezdik el mesélni. A II. VH után Marshall amerikai külügyminiszter segélyprogramot hirdetett meg minden olyan háború sújtotta európai ország számára, amely az újjáépítésben hajlandó volt az Amerikai Egyesült Államokkal együttműködni. Az ún. PIGS országok közül, mivel Írország, Portugália, Spanyolország nem vett részt a háborúban szinte semmit sem kaptak (I és P valami jelentéktelent kapott), Görögország kapott ugyan, de ott polgárháború tört ki a bolsevikok ellen, lerombolva mindent, amit a háború meghagyott meg, amit a segély épített volna, és aminek a vége balfék katonai diktatúra lett. Tehát a periféria országai már indulásnál óriási hátrányt kaptak, mintha a 100 m-es futást nekik a 200 m-es rajtvonalról kellett megkezdeniük. Utána az északi, másképp centrum államok által erőltetett export-import liberalizáció, például a kínai textilimport liberalizálása, ellentételként piacot biztosít a high-tech iparuknak, de lerombolta a déli államok textiliparát, amiért senki sem kárpótolta azokat. És erre jött rá a közös valuta, ami a periféria államoknál ugyanolyan hatással volt, mint a német egyesítés a keleti tartományokra: a helyi gazdaság összeomlott. De azzal a nagy különbséggel, hogy Németországban a szolidaritási segéllyel a nyugati tartományok kiegyenlítik a fizetési mérleget a keleti tartományokkal szemben, és ez nem történik meg a centrum és a periféria államok között.

Válaszok:
Viktus | 2012. május 20. 20:25
duzur | 2012. május 20. 20:28

ja, és kb. 2000-től lehet olvasni a jobbos körökben agyonszidalmazott Surányitól, hogy az eurózónába öngyilkosság belépni az adott feltételekkel. Ekkor még Járaiék bőszen hirdették a 2007-es eurocsatlakozási dátumot.

Válaszok:
butapesti | 2012. május 20. 23:20

Nyíregyházi cigók...? Egy este a múltkor végigsétáltam a józsef körúton, mer' ott a környéken foglalt nékem vendégszobát a munkahelyem. Ha én azon a pár száz méteres szakaszon minden kódusnak adok pénzt és minden örömleánnyal elmegyek, hát én lennék rócsild és szupermen egy személyben. Oszt itten meg egyesek nyíregyházi cigóznak...


Semmihez nem illeszkedik. Illetve az orbánfóbiás gyűlöletkórushoz. Mer' nem tudjuk a hozzája adott értéket pótlani... Miér' nem voltak ilyen kis okosok a rónafélék, mikor az ikarusztól a kaoláig az összes magyar cég privatizációs eltűnése folyt? Mer' nem emlékezem, hogy akkor is ilyen nagy orcájuk lett volna. A skálának is annyi, a malév as legújabb, a kiskereskedelemtől a vasúti kocsigyártásig mostan kell mindent kínkeservesen újraéleszteni, mer' ilyen rónafélékkel vagyunk tele évtizedek óta. Bokrosokkal, tukacsokkal, békesikkel, egyik okosabb, mint a másik.

Válaszok:
outsider1 | 2012. május 20. 19:14
RAMBO | 2012. május 21. 10:11

Nem Orbánfóbia azt állítani, hogy a jelenlegi, az elmúlt húsz év leggyengébb kormánya. Nem az a kérdés, hogy miért veszett el egymillió munkahely, hanem az, hogy miért nem sikerült pótolni.


"...Barack Omaba..."

Ezúton kérek elnézést Obama elnök úrtól!


Igen, csak nem sarkadot és egret mondtál. Ja, és ne a helyes sírásommal kötekedj, ha előítéletes vagy.


 

Csák Máté vagyok, a Felvidék ura. III. András halálával kihalt az Árpád-ház, és megnyílt az út, hogy enyém legyen a Szent Korona. De ehhez előbb le kell győznöm vagy hűbéresemmé kell tennem a többi oligarchát.

 

Válassz engem a Kard és Korona társasjátékban, hogy Pozsony, Nyitra és Gömör vármegyék mellé az egész Magyar Királyságot meghódítsuk!

(X)

"Ilyen versenyhátrány például az, ami a termelékenységet rendre meghaladó bérkiáramlást idéz elő."

Ez valószínűleg igaz, csak az a kérdésem, hogy hol van Magyarországon olyan mértékű állami termelő szektor, ahol ez megvalósulhatna? Mert a magánszektorra (a multikra meg végképp) nem igazán jellemző, hogy a termelékenységüket meghaladó bért fizetnének a dolgozóiknak. Vagy csak nagyon rövid ideig, aztán vagy villámsebesen leépítenek vagy bezárják a boltot. Szerintem inkább az állam túlköltekezéséről, korrumpáltságáról, a külföldi pénz és nagytőke érdekeinek egészségtelen mértékű érvényesüléséről van szó

"hogy képzettmunkaerő-állományuk a magasabb hozzáadott értéket termelő munkával foglalkozhasson"

Ez a jó út. De ennek fényében különösen elszomorító a munka törvénykönyvének változása, az oktatás politika. Pedig (ami nekem tényleg hitelesnek és szimpatikusnak tűnt) a Fidesz és az Orbán is a termelés alapú gazdaságban látta a kiutat. És ezt nem a bérrabszolgaság növelésével ígérték megvalósítani. Most meg láthatjuk, hogy mit tesznek valójában.


Az eredeti cikk legfontosabb megállapítása:
"Az EU fejlett országai, élükön Németországgal, úgy szeretnék feloldani a kialakult gondot, hogy a közöttük és a periféria között létrejött versenyképesség-különbözet egy jottányit se csökkenjen..."
Magyarán: nem akarják feloldani!
Vagyis, lehet, hogy "itt a vége"!

Válaszok:
heep | 2012. május 20. 20:14

Ehhez csak egy kiegészítés. És a piacainkat továbbra is akadálytalanul akarják kizsákmányolni. A náluk eladhatatlan szemetet itt szeretnék eladni. Csak az ehhez szükséges jövedelmet már nem akarják biztosítani.


"A fejlett Nyugat azzal tudta megőrizni versenyképességét, hogy kitelepítette az alacsony hozzáadott értéket termelő munkahelyeket a perifériára."

Ez szakértőnek nevezi magát? :D:D:D Éppen az miatt vannak mindenhol a szociális feszültségek, mert a munkahelyeket kirakták a jóléti államokat meg hitelekből kezdték el finanszírozni.


Na igen ezekkel az apróságokkal nem foglalkozik pedig éppen ez a nyugat legnagyobb problémaköre, hogy a bevándorlók tömegeinek még volt munka, és állampolgárságot is kaptak az utódaiknak pedig már nincs ... miközben ott a sok nyugdíjas akiket szponzorálni kellene.


Így van. Vannak akik még szarabbul jártak, mint mi akiket kegyesen odalöktek a ruszkiknak negyven évre a lengyelek meg jutalmul kapták azt amit mi büntiből ...
Az un. rendszerváltást pedig a drága nyugat arra használta ki, hogy még a gyengébb gazdaságunk jelentette konkurenciát is kiiktatta lásd. magyar mezőgazdaság-feldolgozóipar kinyírása ... piacot vettek magukat meg csináltak egy félgyarmatot ahova gombokért összeszerelő üzemeket lehet telepíteni.

Válaszok:
duzur | 2012. május 20. 20:39
butapesti | 2012. május 20. 23:22

szóval akkor ti most arra számítotok, hogy most Amerika és Franciaország egyből elkezd minket másolni??? ez most komoly ???

Válaszok:
civilina | 2012. május 21. 09:52

Pl. az, akinek idején devizában adósodott el az ország. Meg az, aki mesterségesen magasan tartott kamatokkal próbálta az erős forintot fenntartani. Meg az, aki a magas kamatokat még tetézte az unortodox gazdaságpolitika miatti magas CDS felárakkal. Név szerint és időrendben: Orbán, Járai, Matolcsy, Medgyessy, Gyurcsány. (aztán újra Orbán és Matolcsy)


Ebben igen sok igazság van. Persze, hogy elosztási probléma az egész. Az állandó termelékenységi verseny és növekedési kényszer csak az emberek és a Föld kizsigereléséhez vezet. A déli emberek mentalitása és életformája már a meleg klimájuk miatt sem alkalmas az északabbi országok utánzására. Az egy más életstílus ami annyira vonza a turistákat és kár, ha most a vidám életkedvüket is elveszik.
Ugyanakkor hosszú távon egy illúzió a nyugat szellemi fölényének fenntarthatósága pld. Ázsiával szemben. Persze, hogy az oktatás nagyon fontos de ezt ott is tudják és rohamosan fejlödnek.

Válaszok:
butapesti | 2012. május 20. 23:34

Ja, a kedvességed meg igazán megható.


Ez Róna részéről a farizeusság, részedről a hozzá nem értés Csimborasszója. Tudniillik a versenyképesség helyreállítása alatt azt érti, hogy csökkenteni kell a munkajövedelmeket, és le kell értékelni a forintot. De például a magyar átlagbérek már alacsonyabbak a német munkanélküli segélynél, azon mit akarsz még csökkenteni; a forintot meg az mszp-szdsz-es gazdasági zsenik által elharapózott deviza-hitelek miatt nem lehet leértékelni. Mellesleg az euró és a forint inflációját összehasonlítva, ma 1€-nak 400 Ft-ot kellene érnie. De azért lehet ilyen baromságokat hirdetni, úgyis alig vannak, akik ismerik az adatokat.

Válaszok:
Tehetetlen Dodó | 2012. május 20. 20:36
outsider1 | 2012. május 20. 20:39

Róna Péter- mivel maga is részese e pénzügyi bagázsnak- nem azt írja, ami a lényeg: a nyugati tőke /és nem a nyugati országok, mert azok csak az őket uraló tőke kiszolgálói/ látszat beruházásokkal felvásárolta a keleti régió gazdaságát, hogy azt később-az üzemek leépítésével,és a legszegényebb országokba telepítésével- már csak piacbővülésként használja. Ezért nem is érdeke-és ott akadályozza, ahol csak tudja- hogy a perifériákon versenyképes fejlődés történjen a termelésbe. Róna úr a másik oldalon állt és összevissza beszél.


Ha megnézzük a nálunk betelepült német élelmiszerláncok árait, ők már maguktól is alkalmazzák ezt a 400 forintos árfolyamot...

Válaszok:
outsider1 | 2012. május 20. 20:40
bolá | 2012. május 20. 20:52

Nem Róna Péter tehet róla, hogy annak idején devizában adósodott el a lakosság. Róna Péter azt mondja, hogy azért nincs más út a periféria számára, mint a valutaleértékelés, mert nincs húzó iparág, nincs képzett munkaerő. A cikkből nem olvastam ki, hogy további forintleértékelés kell.
A Járai féle 230 forintos euró árfolyam 12%-os Ft kamattal együtt halálos volt. (infláció meg 5-6 % körül mozgott) A komoly bajok akkor kezdődtek. Az ezredforduló után veszett el végleg a lehetősége, hogy a munkahelyekből bármennyi is visszajöjjön.

Válaszok:
bolá | 2012. május 20. 21:03

Bünös bizony a nyugat de mint szervezet föleg az EU. Mint tapasztalatlan fiatalokat kellett volna felkarolnia és vezetnie ezeket az átalakulóban levö országokat, egy alkalmas úton, a megfelelö kibontakozás felé. Tudom, hogy mindez igen nehéz feladat amire az Unió se volt felkészülve és ami mindmáig a németeknek sem sikerült a saját 2 részük összeforrását célozva.

Válaszok:
butapesti | 2012. május 20. 23:25

Csak az adóemelést hárítják tovább.

Válaszok:
Tehetetlen Dodó | 2012. május 20. 20:55

Ez is jól mutatja, hogy a tőkeerős centrumbeli cégek milyen könnyen tudják letarolni a gyenge tőkéjű perifériabeliek piacát: még egy ilyen 1/3-os felárat is el tudnak érni.
De a helyzet még ennél is rosszabb. Mert a PIGS országok, de vehetjük közéjük magunkat is, azért kerültek bajba, mert a centrum országok hozzájuk betelepült bankjainak leányvállalatai felelőtlen hitelezéssel (lásd nálunk a devizahitelek) finanszírozták meg a saját árutermelőik EU-n belüli exportját. Aztán 2008-ban, amikor kitört a válság, akkor kényszerítették a perifériákat, hogy a költségvetésük terhére mentsék ki ezeket a felelőtlen bankokat. Meg kell nézni pl. Írország adatait: 2008-i minta volt, akkor meg egy nagyot zuhant, mert a brit bankokat kellett kimenteniük. Egyetlen országban nem történt ez meg, Izlandon, ahol az elnök nem volt hajlandó aláírni a megállapodást a britekkel és a hollandokkal, és népszavazást írt ki, ahol az izlandiak azt mondták, hogy elefes.

Válaszok:
Tehetetlen Dodó | 2012. május 20. 20:57

Ez a cikk részigazságaival együtt jobban felháborított (különösen az utolsó bekezdés kisstílű ostobasága), mint a permanens hazudozás.

Kína és India semmit nem vittek el. A termelést a profit éhes globális tőke telepítette oda, kikényszerítve az árúk és tőke teljesen szabad és akadálymentes mozgásának engedélyezését. (Azzal, hogy ezzel nyilvánvalóan tönkretették tárdsadalmakat és emberek százmillióit az nem számított.)

A periféria országainak tönkretételét (benne a mi országunkat) pedig az idetelepített ügynökök segítségével végezték. Nem emlékszem, hogy Róna úr tiltakozott volna a privatizáció ilyen módon történő végrehajtása ellen (a szakmai befektetők ellen, akik a konkurenciát rövidúton bezárták munkanélküliek seregét hagyva maguk után), nem emlékszem, hogy felemelte volna a hangját a magyar társadalom pénzén létrehozott közszolgáltatók garantált profit melletti eladása ellen (IMF).

Amikor pedig megpróbálunk a még fellelhető (nem tönkretett, felrobbantott ) termelő kapacitásainkból valamit visszaszerezni, akkor az EU vadállatként esik nekünk, pézügyi eszközökkel megpróbálnak tönkretenni. Nem emlékszem rá, hogy Róna úr tekintélyét latba vetve megszólalt volna ez ellen.

Összességében Róna úr azt a nótát fújja, amit Washingtoni gazdái éppen a szájába adnak és vastagon tesz arra, hogy velünk mi van. Továbbá nem érdekli, hogy éppen gazdái vonattak ki innen minden anyagi eszközt és kényszerítették ki a 2,2%-os hiánycélt, amelynek nyomán még a szorult helyzetünkhöz mérten is rosszabb helyzetbe kerülünk.

Róna úr - tudja mit ? - ne szakértsen itten. A maguk elkúrásának levét isszuk itt mi és sok száz millióan a nyugati világban !


Hülyeség.
Átmész Tótországba, ott ugyanezekben a boltokban ugyanazt a holmit még drágábban adják - így alkalmazkodnak hozzá ügyesen, hogy ott most magasabb az átlagkereset.
A tótokról igazán nem mondhatod, hogy különadókkal sújták ezt a bandát.
Egyszerűen jól lehúzzák a perifériát és kész.

Válaszok:
outsider1 | 2012. május 20. 21:04

Nálunk is kimentették őket: nem véletlenül vett fel a fletó-libás-tandem 15 milliárd ajrót: nehogy szegény bankok ráfázzanak és netán ne tudják devizában kimenteni a pénzüket.

Válaszok:
bolá | 2012. május 20. 21:07

Most állandóan ezt a bankárf@szit fogják nyomatni? Ez vette fel a Gyurcsányékkal a hatalmas IMF-hitelt 2008-ban a most induló lejárattal. Ekkora nagy szakember ez az alak. Felelősségre kellene vonni, nem szakértőnek hazudni.


Ez a megjegyzés megerősíti, hogy nem érted: a versenyképesség növelése alatt mindig ezt a két dolgot értik, legfeljebb változó arányban.
A munkahelyek nem ezért vesztek el, hanem az eszetlen és saját zsebre történő privatizáció miatt, ami gyakorlatilag a magyar munka piacának eladását jelentette. Ami pedig egyszer elveszett, azt már sokkal nehezebb visszaszerezni, mint megtartani. Lásd Lengyelország, Csehország, Szlovénia, ahol nem privatizáltak ilyen barátian, úgyhogy ha nálunk is cseh aktivitási ráta lenne, az 750000-rel több munkahelyet jelentene.

Válaszok:
outsider1 | 2012. május 20. 21:11

"Egyszerűen jól lehúzzák a perifériát és kész.2

Ez nem ilyen egyszerű. Tipikus magyar hozzáállás, csak mások a felelősek.
Szlovákia más tészta, eurózóna tag. Erről beszél Róna Péter is: az eurózóna tag periféria országait megfosztották a felzárkózás lehetőségétől. Mo.-t meg jórészt saját önsorsrontása fosztotta meg a következő egy-két évtized (vagy ki tudja mennyi idő fejlődésétől) Most van a helyosztó, de sajnos Orbán egy senki, nem oszt, nem szoroz. Most kéne egy államférfi, aki a tárgyalóasztalnál tudná az ország érdekeit képviselni, de erre esélyünk sincs.

Válaszok:
Tehetetlen Dodó | 2012. május 20. 21:09

Szegénykém... akinek nem tetszik a primitív előítéleted, az cigó? Vagy akinek nem tetszene ha egert vagy más várost használnál böcsmérlésre, az meg bunkó? Igen, lehetne lelkiismeret-furdalásod, de lelkiismeret nélkül furdalás sincs. Helyes sírásból oktatsz, és ilyen mocskos a szád? Hát nálad enm figyelhető meg sokéves nevelés. Semmilyen se, szegénykém. Jó éccakát néked s házad népinek.


Érdekes kettősség, hogy Róna nagyjából jól írja le a folyamatot, de:
- kicsit későn jutott a dolog az eszébe, különösen azután, hogy mindenkit lehülyézett, aki jóval előtte már ugyanezt mondta,
- olyan megoldást javasol (oktatás), ami legfeljebb évtizedek múlva hathatna (azaz mégsem megoldás),
- az eu működési mechanizmusait kritizálja, miközben eddig leparasztozott mindenkit, aki eu szkeptikus volt,
- OV-t csésze ti végkövetkeztetéskeppen, aki mindezt messze előtte már megértette.

Következtetés: a bácsi szerepelni (megmondani) vágyik , de nincs benne egy szemernyi szégyen érzet sem.


Azért a költségek egy jó részét Orbánnék a bankokra verték, amit ez utóbbiak nehezen fogadtak. Ez egyértelműen kiderül a forint és a magyar államkötvény elleni spekulációkból. Kinek van forintja és magyar államkötvénye akkor mennyiségben, amellyel már lehet spekulálni (a forint nem olyan likvid, mint az euró, nincs minden szarházi tradernek, mint az BBC-s alak)? A magyarországi osztrák és német bankoknak.

Válaszok:
Tehetetlen Dodó | 2012. május 20. 21:10

De ez ilyen egyszerű.

És nem Orbán alatt kezdődött, kár ezt a hülyeséget ismételgetned. Ez a lehúzás régóta megy, azegész országot szétprivatizálták, eladták, lenullázták, Antalltól Hornon át a libsibolsi kormányzatig. Persze az a sötét hazaáruló banda 8 év alatt meg még jól rá is segített.

Akármit is hadovál össze Róna, ő csak Amerika Hangja.

Válaszok:
outsider1 | 2012. május 20. 21:13

Nem tudom, kikre gondolsz. Több ellenpélda van, akik nem így értik. Mondjuk Lengyelo. is csinált egy jó kis oktatási reformot a kétezres évek elején. A privatizáció üteméről lehet vitakozni, de a munkahelyek azért nem jöttek vissza, a multik exportjára nem tudott rákapcsolódni a hazai kkv szektor. Nem volt (nincs) iparpolitika, ez a fő baj. Nem lehet mindenért a kilencvenes évek elejének korrupt privatizációját okolni. Meg az, hogy a kétezres évektől teljesen szétcsúszott a fiskális, monetáris és jövedelempolitika összhangja. Ez pedig nagyjából 2001-től datálódik. Plusz hagyták lepusztulni az oktatást.

Válaszok:
bolá | 2012. május 20. 21:27
bolá | 2012. május 20. 22:35

Aki nem tud arabusul...
Tizenhat hibát találtam rövid hozzászólásodban.


Nem Orbán alatt kezdődött a hibás gazdaságpolitika, de Orbán alatt veszett el a korrekció lehetősége. Ma már csak iszonyú áldozatok árán lesz képes az ország kijönni a válságból, ha egyáltalán.


Gondolkodj már egy kicsik, ne csak ismételgesd ezt a dumát! Szerinted hány év, míg egy valódi oktatási reform – nem csak költségcsökkentés, mint amit a neoliberálisok értenek alatta – végigmegy, és az első szakemberek kijönnek? Legalább nyolc, tíz! Nem!? Két éve van Fidesz-kormány. De magát az elképzelést is idő összerakni, és most látni, hogy mekkora ajvékolás van nyomában.
Nincs iparpolitika! Ez a meg vicc. Minden ipart eladtak az elvtársak, iparról nem lehet beszélni, nem iparpolitikáról.


Legyünk optimisták, kb. 25, egy generáció, mint a finneknél.
Ehhez képest pl. a Nokia Németországban 3 évre felvette a tartományi támogatást, felépítette a gyárat, aztán a 3 év letelte után bezárta az egészet, és Kínába telepítette a termelést. De majd oktatási reformmal 2 év alatt növeljük a versenyképességet – ahogy Móricka hiszi.
Arról már nem is beszélve, hogy Róna is mindig azt mondja, vagy legalábbis eddig azt mondta, hogy az a kb. 1 millió ember, aki már a 2. generáció óta nem dolgozott soha, nem is tanult, azt soha sem fogjuk high-tech munkára. Az csak mezőgazdaságra, kertészetre alkalmas, de az meg az élelmiszeripar privatizációja miatt vesztette el a piacát, lásd a privatizáció állatorvosi lovát, a cukorgyárak eladását.


Azért azt látni kell, hogy a Matolcsynak a szeme sem áll jól.

Válaszok:
füst | 2012. május 20. 21:55

Viszont neki lett igaza !


1%-os pénzből, amiből sokat enhítetnénk pl. a devizahitelezés terhén... Az nem lehet kifogás, hogy nem vagyunk övezet tagok, mert ez VERSENYSEMLEGESSÉGI kérdés, ami egyaránt vonatkozik az összes EU tagállamra.Ha tehát mi nem szubvencionálhatjuk a MALÉV-et, az EKB nem szubvencionálhatja, többek között a német bankokat. Pedig ezt teszi.
T.Róna Úr!

Készítsen egy beadványt fenti felvetésével kapcsolatban. Ön tudja, hova kell benyújtani.


Kemény. Örülnék ha valaki cáfolni tudná. A facebookon egy ismerősöm linkelte, ott ez a válasz jött egy volt pénzügyminisztertől, de nem győzött meg (pedig komolyan szeretném, hogy Róna tévedjen):

Tényleg rengeteg értelmetlen állítás van az írásban, és tényleg szomorú, hogy mostanság az ilyen minőségű írásokat tűzi az ellenzék a zászlajára. Ha igaz lenne, amit Róna Péter állít, akkor a német újraegyesítés óriási kudarc kellett volna hogy legyen, mert egy valutaunión belül (a keletnémet márka azonnali kivezetésével) kísérelték meg a lemaradt régiókat felzárkóztatni. És láss csodát, mégis sikerült, sőt, sokan hitetlenkedtek is a gyors eredmények láttán. Amiről Róna Péter elvi alapon állítja, hogy nem működik, az a történelemben, ráadásul nem is egyszer, már tökéletesen működött. Ráadásul az sem igaz, hogy egy valutaunión belül nincsen mozgástér versenyképességet javító leértékelésre, mert igenis van, a közgazdaságtan ezt belső leértékelésnek hívja, de Róna Péter rendszeresen vagy nem vesz róla tudomást, vagy egyfajta politikai fogalomrendszert kölcsönvéve "megszorításnak" bélyegzi (miközben egy árfolyampolitikával végrehajtott nominális leértékelésnek és egy fiskális eszközökkel elvégzett ún. belső leértékelésnek az életszínvonalra éppen ugyanaz a hatása). A belső leértékelést rejtélyes okból az írás a versenyképességi viszonyokon konzerválásaként állítja be, pedig ennek az ellenkezője igaz, hiszen bérpolitika szigorítása, a szociális transzferek racionalizálása éppen annyira javít a versenyképességen, mint egy adott, valutaunión kívüli nemzeti valuta jelentős leértékelése, miközben ez utóbbi ugyanúgy csökkenti a jövedelmek és megtakarítások értékét. Róna Péter azzal, hogy úgy tesz, mintha a nominális leértékelés (azaz az árfolyamgyengítés) nem értéktelenítené el a jövedelmeket és megtakarításokat, miközben a belső leértékelés módszeréről az ellenkezőjét állítja, mint ami annak a valós gazdasági hatása, és a populista politika fogalomrendszerét alkalmazza rá, lényegében alapvető összefüggések megértésétől zárja el az olvasóit. Eközben persze ráül arra politikai hullámra, ami "megszorításokat" kárhoztatja mindenért, és igyekszik elhitetni, hogy a külső forrásból finanszírozott jóléti juttatások alapvető jogai egy ország lakosságának és az a gonosz és megátalkodott, aki a juttatások szintjét a megtermelt, előállított jövedelmek mértékéhez szeretné igazítani. Az olyan fogalmak és összefüggések, mint nominális vagy belső leértékelés, ráadásul nem egy közgazdasági iskolához köthetőek, hanem általános törvényszerűségek és tényleg szomorú, hogy ma a parlament politikacsinálói egyszerűen nem vonnak be olyan szakmai tanácsadókat, szakértőket a stábjaikba, akinek legalább ezekről az alapokról közérthető magyarázatokat adhatnának. Amíg így lesz, addig viszont nem lesz épelméjű gazdaságpolitika Magyarországon, s marad az állami juttatásokat követelő, minden bajunkért külső szereplőket hibáztató és alapvető pénzügyi összefüggéseket figyelmen kívül hagyó politikai populizmus, ami az elmúlt évtized gazdaságpolitikai kudarcaiért is felelős, de amit ennek ellenére sem lehetett kitakarítani a hazai gazdaságpolitikai gondolkodásból, sőt láthatóan népszerűbb, mint valaha.

Válaszok:
bolá | 2012. május 20. 22:54

"de a munkahelyek azért nem jöttek vissza, a multik exportjára nem tudott rákapcsolódni a hazai kkv szektor. " Ez is az egyik 'kedvenc' dumám. Nem bírnak a kkv-k felnőni a feladathoz, biztos mert amikor esik az eső, akkor beállnak az ernyőjük alá, így nem nőnek úgy, mint a gombák. Akkor most elárulom: azért nem képesek termelni, mert nincs tőkéjük. Az idetelepült külföldi bankok meg majd hülyék lesznek az itteni termelést finanszírozni, hogy majd konkurenciát teremtsenek a hazai termelőiknek. Ők csak a fogyasztás finanszírozásában érdekeltek. De az EU támogatásból is csak kilátót lehet építeni, termelőkapacitást még véletlenül sem szabad. Vagy vegyük a helyi piacra szállító multikat, pl. a Tescót. Lehet kb. 8-10 központi zöldség-gyümölcs beszerzője, vagy ennyi se, és van 150-200 áruháza. Majd az a 8-10 ember minden áruházra külön-külön köt szerződést a kistermelőkkel az eperre, aztán a cseresznyére, a meggyre, a kajszira, az őszire, a dinnyére, az almára, a körtére, a szőlőre, így kezelve 10000-20000 db. szerződést, majd ugyanezt csinálja az összes zöldségre! A naivitás csúcsa. 10-20 szerződést kötnek nagy beszállítókkal, leszarva, hogy honnan jön az áru.

Válaszok:
outsider1 | 2012. május 21. 08:13

Kérésre megerősítem: a német egyesítés óriási gazdasági kudarc. Csak tudni kell, hogy miben kell mérni. Két paraméter van: a fizetési mérleg és a munkanélküliség (nálunk, mivel ezzel is trükköznek, inkább aktivitási ráta). A fizetési mérlegről már feljebb írtam. A munkanélküliség a keleti tartományokban kétszerese az országos átlagnak, ami nyílván úgy jön ki, hogy a nyugati tartományokban meg alacsonyabb. Ehhez még hozzá kell adni, illetve a nyugati oldalon a munkanélküliekből le kell vonni, a kb. 3.5 millió áttelepültet. Ez már így önmagában kudarc, de kb. egyezik a hazai 1/3-dal csökkent munkahelyszámmal. Mindez azért nem látszik, mert a nyugati tartományok szolidaritási segéllyel egyenlítik ki a fizetési mérleget a két országrész között, magyarul azt a profitot, amit a nyugati cégek elértek azzal, hogy letarolták a keleti piacot. A periféria-országok meg azért vannak bajban, mert a fizetési mérleget nem egyenlítik ki. Itt olvashatsz többet erről http://mno.hu/migr_1834/centru..
Persze a német helyzethez azt is hozzá kell tenni, hogy a nagy nyugati társaságok jutottak extra profithoz a keleti piacok letarolásával, de a segélyt a nyugati tartományoknak, városoknak, tehát az adózóknak kell fizetniük, itt is érvényesül Stiglitz megállapítása: a profitot privatizálják, a veszteséget társadalmasítják. Különféle adat van forgalomba a segély nagyságáról, de a legkisebb is 1000 milliárd euró. A nagyság érzékeltetésére: nekünk a bruttó külső adósságunk kb. 150 milliárd, ha ennyit kapnák, tehát azt elengednék nekünk, akkor már nagyon vidámak lennénk. Azért kudarc, mert ennek az 1000 milliárdnak a tizedéből meg lehetett volna erősíteni a keleti árutermelőket megtartva a munkahelyeket, persze ekkor a nyugati cégek elesnek egy jó kis piacbővítéstől.

Válaszok:
butapesti | 2012. május 20. 23:29
butapesti | 2012. május 21. 02:12

Pont ez az. Az "Egyenlőbbek Európája" szinte előfeltételként tűzte ki, hogy számoljuk fel a saját iparunkat, akkor majd felvesznek az eldorádójukba. Nos teljesen kifosztottak és most tényleg csak periféria vagyunk.
Anno a Tungsramnak az volt a baja, hogy jobbat gyártott mint a "fejlett" nyugat. Akit érdekel:
http://www.youtube.com/watch?v..


Surányi egy hazaáruló aki eladta az ország aranykészletét. 63 tonna arany! Ehhez páncélvonat kell..


Pont erről van szó. Csak azért vettek be a júnijóba, hogy mégjobban lenyomjanak minket. Ezellen bizony szabadságharc kell.
Én nem értem, hogy miért nem lépünk ki.


"Mint tapasztalatlan fiatalokat kellett volna felkarolnia és vezetnie ezeket az átalakulóban levö országokat, egy alkalmas úton, a megfelelö kibontakozás felé."
------------------------------------
Nézd! Minket már annyian "felkaroltak" és "vezettek" a "megfelelő kibontakozás" (Kinek megfelelő??) felé... Jobb lenne, ha már élni hagynának bennünket. Leben, und leben lassen.

Válaszok:
duzur | 2012. május 21. 11:40

Figyelj Ökör! Ha a hazádat egyesítik a hazád elvett, levágott felével az lehet átmeneti nehézség, de mindenkép öröm. Nem érted, mert neked nincsen sehol hazád! Te egy hazátlan vagy! Tudod az a hitvány fajta akinek nincsen se Istene, se hazája..


Duzur! A déli ember azért normális, mert ember maradt. Az ortodox görög, a katolikus olasz és spanyol, stb. hisz az Istenben és templomba jár. Szóval ember maradt a szemét liberálisok júnijában.

Válaszok:
duzur | 2012. május 21. 11:19
duzur | 2012. május 21. 11:29

Figyu! Nem az a lényeg, hogy ez a dolog most hány milliárdban, stb. kerül. Ezek azt nem értik, hogy mint a keleti, mint a nyugati németek többsége annak örült, hogy a hazája végre nincsen kerítéssel kettévágva. Egy normális nyugati német Lipcsét épp úgy Németországnak tekintette, mint ahogyan a normális keleti német Frankfurtot vagy Kölnt.
Az ilyesmit nem lehet pénzben mérni, csak az ilyen rónafélék ezt nem tudják.


"Persze a német helyzethez azt is hozzá kell tenni, hogy a nagy nyugati társaságok jutottak extra profithoz a keleti piacok letarolásával"
------------------------------------------
Figyelj Te ökör! Amikor egyesítették a két Németországot akkor nemcsak az NDK-t csatolták az NSZK-hoz, hanem az NSZK-t is az NDK-hoz. Vagy, hogy jobban megértsed. A nyugati térfélen előállított termék nem megy külföldre, ha azt mondjuk Drezdában adják el és a drezdai gyárak terméke sem megy külföldre, ha azt Hannoverba viszik. Egyébként a keletnémet ipar jórésze természetes úton olvadt bele a közösbe, mert pl. a Siemens visszakapta a keleten lévő gyárait, stb.

Válaszok:
kulalak | 2012. május 21. 04:59

Azért vannak még csodák!Ez a faszi néhány hónapja még egészen más jellegű dolgokról elmélkedett.Hogy megváltozik néhány hónap alatt a közgazdaságtan,ha az érdekek úgy kívánják.


RP nem politikus, csak közgazdász.

"A fentiek alapján a periféria vezetői előtt két lehetőség mutatkozott. Az első Európa szidalmazása és valamiféle „szabadságharc” meghirdetése. A második a szerkezet újraépítésére való felhívás a periféria versenyképességének helyreállítása érdekében. Sajnálatos, de nem meglepő, hogy a szerény képességű Orbán-kormány az előbbit választotta."

Gyermekem az Úrban, az egyiket azonnal el lehet kezdeni amolyan segélykiáltásként, a másikhoz idô és pénz kell. Amikor egyik sincs akkor a választás elég egyértelmû. RP az írástudók szégyene.


Hozzátette, hogy

"Azért kudarc, mert ennek az 1000 milliárdnak a tizedéből meg lehetett volna erősíteni a keleti árutermelőket megtartva a munkahelyeket, persze ekkor a nyugati cégek elesnek egy jó kis piacbővítéstől"

Válaszok:
bolá | 2012. május 21. 06:23

Az ilyenekkel nincs mit tenni, képtelenek a leírt szöveget megérteni.
Azzal kezdtem, hogy óriási gazdasági kudarc. Nem azt írtam, hogy történelmi, politikai, nemzeti kudarc. De nem érti, szövegértelmezésből megbukott. A végén meg, ahogy te is kiemeled, megindokoltam, hogy miért gazdasági kudarc: sokkal kevesebb pénzből, sokkal jobb eredményt lehetett volna elérni, persze akkor egyesek elestek volna az extra magánprofitjuktól. És akkor innen értelmes ember már egyedül levonja a következtetést, hogy a centrum-periféria probléma lényege, hogy a németek arra még hajlandóak, hogy a keleti tartományokat támogassák a fizetési mérleg kiegyenlítésével, de erre a görögök, a portugálok stb. esetében már nem. Ám ez a pénz nem is a német adófizetőknél van, hanem a nagy német vállalatoknál, azoknak kellene beszállniuk pont a saját piacuk fenntartása érdekében, illetve a politikusoknak erre kellene szorítaniuk őket. Csak hát nem ezért adták a választásokra a pénzt mindkét politikai oldalnak, hogy aztán hagyják az extra profitjukat megcsapolni.

Válaszok:
marko11 | 2012. május 21. 08:08
butapesti | 2012. május 21. 10:43

"...nem ezért adták a választásokra a pénzt mindkét politikai oldalnak, hogy aztán hagyják az extra profitjukat megcsapolni."

Mi meg lelkesen rohanunk "választani" a gazdasági/pénzügyi nagykutyák kijáró emberei, a politikusok között.


Igen, egyetértek, hogy az ellenzéknek nem azon kell hörögnie, hogy mindenpénztazembereknek. De a mostani ellenzék nem is azon hörög, hanem azon, hogy az egykulcsos adó a felsőoktatási változások kasztosítják a társadalmat. Ez viszont igaz, és nagyon - nagyon rossz irány. Ha megszerveződik egy új, erős ellenzék, a központi üzenetnek kell lennie egy új társadalomkép. Enélkül beláthatatlan időre leszakad az ország.

Válaszok:
pimepime | 2012. május 21. 12:55

Egyrészt igaz az, hogy a KKV-k nem bírnak felnőni a feladathoz. Mindenki azt hitte, hogy a nyolcvanas évek "gebines világa", előnyt jelent a környező országokhoz képest, mert ott még ennyi teret sem hagytak a magánvállalkozásoknak. Aztán kiderült, hogy ami akkor előny volt, mára hátrány lett. De én sem a KKV-kat tettem egyedül felelőssé, ezért írtam az iparpolitika hiányáról.


Valóban, Róna ideje jórészét külföldön tölti, de emellett egy Somogy megyei kis faluban sajtkészítő üzeme van, munkahelyet biztosítva a falubelieknek, és ide fizeti az adót. Aztán: senkinél sincs a bölcsek köve, Róna állításait is lehet vitatni, de mindenképpen azon kevesek közé tartozik, akik vitaképesek a mai Mo-n. Sajnos nincsenek sokan.


Úgy látom a későbbi hozzászólásaidból, hogy a "faszom" alapszó volt nálad tegnap este.


"...akkor ti most arra számítotok..."

Hogy ki, mire számít, azt nem tudhatom, ezzel nem is szeretnék foglalkozni!
Hozzászólásommal csupán a balliberálisoktól megszokott jelenségre szerettem volna felhívni a figyelmet, és arra, ahogy Obama kijelentésére megkezdik az eddigi álláspontjukkal homlokegyenesen ellentétes gazdasági felfogáshoz az igazodásukat. Tehát, amire Te számítasz, az eszembe sem jutott. De, hogy most mondod...?!


Ez vicces, hogy az Ikarus "elprivatizálója" mögött sorakoztatok a Békemenetben, most meg itt kutyázzátok! Éppen olyan vicces, mint az, hogy a Skála megálmodója, Demján (orbán unortodox? cimbije), hatszorakkora üzeltközpontot épített (WestEnd) mert szerinte is le tudja győzni a Skálát (ami egy szövetkezetnek indult) a versenyben. Az is vicces, hogy a kiskereskedelem újjáélesztése lényegében a Fideszt támogató Lázár család hitbizományát jelenti.

Úgy általában, a hozzászólásod meglehetősen vicces.


"a németek arra még hajlandóak, hogy a keleti tartományokat támogassák a fizetési mérleg kiegyenlítésével,"
------------------------------
Ez nem hajlandóság kérdése! Egyszerűen megszünt a keleti és a nyugati Németország, saját hazájukban fejlesztettek egy régiót. Ha nem fejlesztik az sem probléma, de ők nem akartak egy Szabolcs-Szatmár féle problémát a nyakukba.
Az országon belüli pénz és tőkeáramlás nem azonos az júnijón belülivel. Az EU még nem egyetlen ország és sohasem lesz az.

Válaszok:
kulalak | 2012. május 22. 02:14

Nem. Magyarország legértelmesebb választása, hogy kilép egy olyan júnijóból amelyik a tyúkól méretét is előírja. Kiváncsi vagyok, hogy a júnijón kivülről behozott, pl. brazil csirke tartását előzőleg megnézik-e?


Ja, vagy úgy. Nekem nem erre a rugóra jár az agyam.


"És mit keres egy zsidó a Sárközy-"kastélyban?

Sárközy felmenői között voltak zsidók.
Saját maga mondta.
Mi a gond 1.?
Folyik benne görög és magyar vér is.
Mi a gond 2.?


Ő maga keszténynek monja magát. Honnan veszed, hogy zsidó? Vagy az ősei között volt zsidó? Tényeket, hivatkozásokat légyszíves.


Sajnos ez nem ilyen egyszerü. Ha a vallásosság tenné emberségesebbé a társadalmat, nem lenne pld. annyi öldöklés a nagyon vallásos arab országokban.

A hit és a vallás is az, amivé tesszük. Lehet a békés szolidaritás forrása de lehet az elvakult agresszió eszköze is.

A Buddhizmus egy igazán békét hirdetö vallás és Sri Lankán mégis gyilkolnak a buddhizmus nevében...

Ugy gondolom, hogy a sok napsütés és a tikkasztó meleg is hozzájárult ahhoz, hogy délen más legyen a mentalitás.


Nomeg az is, hogy sokkal többet vannak a szabadban, jóformán az utcán és a tereken élnek ami erösen serkenti az emberek közti személyes kommunikációt.
Szerintem is ezek a népek élnek normálisabban mint az állandó esztelen hajszában megfásult "versenyképesek"...


:-)))

Válaszok:
outsider1 | 2012. május 21. 11:34

Családfa kutató és német nyelvzseni.


Nagyon jól hangzik amit irsz, de nem gondolom, hogy mindenki megtanul úszni akit csak ugy bedobnak a mélyvízbe. Legalábbis sokkal hosszabb átmeneti periódus kellett volna. Megfelelö információk, mérlegelések után, megfontoltabban sikerülhetett volna a váltás.
Nem hiszem, hogy az a megoldás, ha mindenki magunkra hagy, mert attól még ki vagyunk téve a külsö szabályoknak és piacoknak. Melyik országnak sikerül mindettöl függetleníteni magát?


Tudtommal Sarközy anyja görög zsidó. Ez a vegyes házasság nem sikerült túl jól, az utód viszont egészen jól sikerült...


- Támogatni a gyermekvállalást és nevelést (utóbbin a hangsúly).
- Előre a klebelsbergi úton (már megint a fasiszta horthysta rendszer kerül elő).

Válaszok:
outsider1 | 2012. május 21. 13:20

Első mondattal nincs mit vitatkozni.
Klebelsberg érdemei saját korában vitathatatlanok (Bethlenével együtt), csak sajnos a fasizálódó Horthy rendszer nem volt képes a bethleni-klebelsbergi konszolidációt fenntartani. Horthy egy nagyon gyenge politikus volt.
A XXI. században már nem a klebelsbergi oktatáspolitikát kell figyelni. Maximum egy dologban: akkor - ha jól emlékszem - a nemzeti össztermék 8%-át költötték oktatásra.


A fene az, hogy itt éppen azt firtatták, hogy milyen származású Sarközy...
Hogy Róna hol lakik, azt nem tudom, csak azt hallottam, hogy tejtermékeket (sajtot,stb.)állit elö kisiparosként.
De persze érdekes lenne megtudni, ki hogy került kastélyába az idök folyamán. Hogy azután ki és mennyire méltó hozzá, azt csak egyénileg lehet megitélni. Tudjuk, hogy voltak tisztességes földesurak és kevésbé tisztességesek, voltak nagyszerü arisztokraták de voltak semmirekelök is, stb. Minden rétegben voltak ilyenek és olyanok is.


Engem is érdekelne egy ilyen feltárás. Szeretném megtudni, hogy a különbözö korokban és változó rendszerekben, kik voltak akik betelepedhettek föúri kastélyokba.
Ausztriában sem érdektelen ez a téma, függetlenül attól, hogy a nemesi címek betiltattak, észlelhetöek összefonódások a politikai hatalom és a nemesi osztály között. A legpikánsabb eset az Alfons Mensdorff-Pouilly korrupciós ügye a hadi repülök vásárlása körül. Persze ilyesmi mindenféle körökben dívik sajnos.


Számomra az igazán vitathatatlan hösök azok akik önfeláldozóan segítenek embereken, amint azt pld. Teréz Anya vagy Albert Schweitzer tette. Az ilyeneknek szánnám én a kastélyokat amiket ezek ugyis a közjavára forditanának.
A harctéri bátrak, az egyik helyen nagyszerü hösnek, a másik helyen bitang ellenségnek számitanak...


Én vagyok az a "barom" aki azt hitte, hogy itt Róna cikkét vitatjuk meg. amivel én sem értettem egyet. Ezt le is irtam.
Azt tényleg nem tudtam, hogy itt most az a tét, hogy milyen kastélyban lakik...


Próbáltam elkenni, hogy az összes kastélyban én lakom pedig nem is vagyok vitéz...


A stílusod téged jellemez...

Szerencsére nekem itt még senki nem adott okot arra, hogy sértegessem...


Eltekintve a Kádár-rendszer minden negativumától és az agymosásoktól, az akkori magyar oktatás minösége jó volt, hisz világszerte tártkarokkal várták az ott végzett szakembereket.

Válaszok:
csi szi | 2012. május 22. 07:32

Az ön által idézett mondat lemaradt második felében van a lényeg. Éppen azért jó a német egyesítés példája, mert megmutatja, hogyan kéne az EU-t gatyába rázni.
Miután erre kicsi az esély a németektôl, mi mondhatunk akármit. Utolsó két mondatát Barroso borotválkozó-tükrébe kellene foncsorozni.


Azért írtam a választ, mert rossz logika/félreértés után jó következtetést vont le, ez a harmadik kategória (3.) és elég ritka.


Akkor Mo-n "elitképzés" folyt, olyan értelemben, hogy Európában csak Albániában volt kisebb a diplomások aránya, mint nálunk (asszem).
Kutya nehéz volt egyetemre bekerülni, főleg a kurrens szakokra. Ráadásul az évente érettségiző, felvételiző korosztályok is jóval nagyobb létszámúak voltak akkor, mint ma (az utolsó, 70-es évekbeli demográfiai hullámhegy miatt).

Válaszok:
duzur | 2012. május 22. 11:13

Amire én emlékszem az az, hogy már fodrász se lehettél érettségi nélkül.
Ausztriában akkoriban még javában a ponyvafüzetek voltak menök a vonatokon, miközben a magyarok már jócskán rászoktak a könyvekre. Idöközben megfordult a kocka. Manapság Bécsben olvasnak inkább könyveket, Pesten pedig pletykalapokat.


Nagyon sokan akik idöközben elhagyták Magyarországot, még a Kádár rendszer iskoláit végezték. Amit pótolniuk kellett az a nyelvtudás volt, mert orosszal nem sokra mentek.



Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:


Regisztráció | Elfelejtett jelszó