Regisztráció | Elfelejtett jelszó | Felhasználó törlése

2012. május 20. 18:24

A fejlett Nyugat azzal tudta megőrizni versenyképességét, hogy kitelepítette az alacsony hozzáadott értéket termelő munkahelyeket a perifériára.

„A görög gazdaság zsugorodását – a kibocsátás idén több mint 20%-kal marad el a 2007-es szinttől, a munkanélküliség 7%-ról 22%-ra, az államadósság pedig 55%-kal nőtt – csak a XX. század háborús veszteseinek összeomlása haladja meg. De az áldozatoknak nincs gyümölcse, mert nem is lehet; a szigor bajnokai ma sem tudják felrajzolni, hogyan kovácsolhat fellendülést a megszorítás, mert nem is kovácsolhat.

Megszorításoknak akkor van értelmük, ha azokkal le lehet dolgozni a gazdaság versenyhátrányát. Ilyen versenyhátrány például az, ami a termelékenységet rendre meghaladó bérkiáramlást idéz elő. De a periféria versenyhátránya ennél bonyolultabb. Egyrészt Kína és India elvitte Európából – tőlünk is – az alacsony hozzáadott értéket termelő munkahelyeket. Azok az országok kerültek a legnagyobb válságba, azoknál van a legnagyobb alulfoglalkoztatás és munkanélküliség – mint nálunk –, amelyek az elvesztett alacsony szellemi tartalmat hordozó munkahelyeket nem tudták helyettesíteni a fokozottabb tudást és képzést igénylő tevékenységgel.

A fejlett Nyugat éppen azzal tudta megőrizni versenyképességét, hogy kitelepítette az alacsony hozzáadott értéket termelő munkahelyeket a perifériára azért, hogy képzettmunkaerő-állományuk a magasabb hozzáadott értéket termelő munkával foglalkozhasson. A periféria – mint ahogy mi is – a folyamatot ünnepelve fogadta, szűkös forrásait nem a tudásra, a kutatásra és fejlesztésre, hanem egymással versenyezve, az alacsony hozzáadott értéket termelő munkahelyek becsalogatására fordította, bízva az EU és az euróövezet szerkezetét szolgáló elméletben, miszerint a közös piac és a közös valuta a bérek és az árak párhuzamos konvergálását biztosítják.

De nem ez történt.”

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/36727


Összesen 151 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


A Mandiner nem idézi azt a bekezdést, ami nekünk a legfájóbb:

"A fentiek alapján a periféria vezetői előtt két lehetőség mutatkozott. Az első Európa szidalmazása és valamiféle „szabadságharc” meghirdetése. A második a szerkezet újraépítésére való felhívás a periféria versenyképességének helyreállítása érdekében. Sajnálatos, de nem meglepő, hogy a szerény képességű Orbán-kormány az előbbit választotta."


Te a cikkbol egyetlen arva hangot sem ertettel meg, igaz-e?


"Szerinte mit, mire, hogyan?"

Ebből a mit és a mire benne van a cikkben. Minden elérhető forrást az oktatásra. Hogyan? Erre valóban nem tér ki az írás. De egy biztos, nem úgy, hogy a feladat ellátására alkalmatlan egyházaknak játsszák át az iskolákat.

Válaszok:
outsider1 | 2012. május 20. 19:02

ja, és kb. 2000-től lehet olvasni a jobbos körökben agyonszidalmazott Surányitól, hogy az eurózónába öngyilkosság belépni az adott feltételekkel. Ekkor még Járaiék bőszen hirdették a 2007-es eurocsatlakozási dátumot.


Nem Orbánfóbia azt állítani, hogy a jelenlegi, az elmúlt húsz év leggyengébb kormánya. Nem az a kérdés, hogy miért veszett el egymillió munkahely, hanem az, hogy miért nem sikerült pótolni.


"Ilyen versenyhátrány például az, ami a termelékenységet rendre meghaladó bérkiáramlást idéz elő."

Ez valószínűleg igaz, csak az a kérdésem, hogy hol van Magyarországon olyan mértékű állami termelő szektor, ahol ez megvalósulhatna? Mert a magánszektorra (a multikra meg végképp) nem igazán jellemző, hogy a termelékenységüket meghaladó bért fizetnének a dolgozóiknak. Vagy csak nagyon rövid ideig, aztán vagy villámsebesen leépítenek vagy bezárják a boltot. Szerintem inkább az állam túlköltekezéséről, korrumpáltságáról, a külföldi pénz és nagytőke érdekeinek egészségtelen mértékű érvényesüléséről van szó

"hogy képzettmunkaerő-állományuk a magasabb hozzáadott értéket termelő munkával foglalkozhasson"

Ez a jó út. De ennek fényében különösen elszomorító a munka törvénykönyvének változása, az oktatás politika. Pedig (ami nekem tényleg hitelesnek és szimpatikusnak tűnt) a Fidesz és az Orbán is a termelés alapú gazdaságban látta a kiutat. És ezt nem a bérrabszolgaság növelésével ígérték megvalósítani. Most meg láthatjuk, hogy mit tesznek valójában.


Az eredeti cikk legfontosabb megállapítása:
"Az EU fejlett országai, élükön Németországgal, úgy szeretnék feloldani a kialakult gondot, hogy a közöttük és a periféria között létrejött versenyképesség-különbözet egy jottányit se csökkenjen..."
Magyarán: nem akarják feloldani!
Vagyis, lehet, hogy "itt a vége"!

Válaszok:
heep | 2012. május 20. 20:14

Ehhez csak egy kiegészítés. És a piacainkat továbbra is akadálytalanul akarják kizsákmányolni. A náluk eladhatatlan szemetet itt szeretnék eladni. Csak az ehhez szükséges jövedelmet már nem akarják biztosítani.


Pl. az, akinek idején devizában adósodott el az ország. Meg az, aki mesterségesen magasan tartott kamatokkal próbálta az erős forintot fenntartani. Meg az, aki a magas kamatokat még tetézte az unortodox gazdaságpolitika miatti magas CDS felárakkal. Név szerint és időrendben: Orbán, Járai, Matolcsy, Medgyessy, Gyurcsány. (aztán újra Orbán és Matolcsy)


Ebben igen sok igazság van. Persze, hogy elosztási probléma az egész. Az állandó termelékenységi verseny és növekedési kényszer csak az emberek és a Föld kizsigereléséhez vezet. A déli emberek mentalitása és életformája már a meleg klimájuk miatt sem alkalmas az északabbi országok utánzására. Az egy más életstílus ami annyira vonza a turistákat és kár, ha most a vidám életkedvüket is elveszik.
Ugyanakkor hosszú távon egy illúzió a nyugat szellemi fölényének fenntarthatósága pld. Ázsiával szemben. Persze, hogy az oktatás nagyon fontos de ezt ott is tudják és rohamosan fejlödnek.


Ja, a kedvességed meg igazán megható.


Nem Róna Péter tehet róla, hogy annak idején devizában adósodott el a lakosság. Róna Péter azt mondja, hogy azért nincs más út a periféria számára, mint a valutaleértékelés, mert nincs húzó iparág, nincs képzett munkaerő. A cikkből nem olvastam ki, hogy további forintleértékelés kell.
A Járai féle 230 forintos euró árfolyam 12%-os Ft kamattal együtt halálos volt. (infláció meg 5-6 % körül mozgott) A komoly bajok akkor kezdődtek. Az ezredforduló után veszett el végleg a lehetősége, hogy a munkahelyekből bármennyi is visszajöjjön.


Bünös bizony a nyugat de mint szervezet föleg az EU. Mint tapasztalatlan fiatalokat kellett volna felkarolnia és vezetnie ezeket az átalakulóban levö országokat, egy alkalmas úton, a megfelelö kibontakozás felé. Tudom, hogy mindez igen nehéz feladat amire az Unió se volt felkészülve és ami mindmáig a németeknek sem sikerült a saját 2 részük összeforrását célozva.


Csak az adóemelést hárítják tovább.


Ez a cikk részigazságaival együtt jobban felháborított (különösen az utolsó bekezdés kisstílű ostobasága), mint a permanens hazudozás.

Kína és India semmit nem vittek el. A termelést a profit éhes globális tőke telepítette oda, kikényszerítve az árúk és tőke teljesen szabad és akadálymentes mozgásának engedélyezését. (Azzal, hogy ezzel nyilvánvalóan tönkretették tárdsadalmakat és emberek százmillióit az nem számított.)

A periféria országainak tönkretételét (benne a mi országunkat) pedig az idetelepített ügynökök segítségével végezték. Nem emlékszem, hogy Róna úr tiltakozott volna a privatizáció ilyen módon történő végrehajtása ellen (a szakmai befektetők ellen, akik a konkurenciát rövidúton bezárták munkanélküliek seregét hagyva maguk után), nem emlékszem, hogy felemelte volna a hangját a magyar társadalom pénzén létrehozott közszolgáltatók garantált profit melletti eladása ellen (IMF).

Amikor pedig megpróbálunk a még fellelhető (nem tönkretett, felrobbantott ) termelő kapacitásainkból valamit visszaszerezni, akkor az EU vadállatként esik nekünk, pézügyi eszközökkel megpróbálnak tönkretenni. Nem emlékszem rá, hogy Róna úr tekintélyét latba vetve megszólalt volna ez ellen.

Összességében Róna úr azt a nótát fújja, amit Washingtoni gazdái éppen a szájába adnak és vastagon tesz arra, hogy velünk mi van. Továbbá nem érdekli, hogy éppen gazdái vonattak ki innen minden anyagi eszközt és kényszerítették ki a 2,2%-os hiánycélt, amelynek nyomán még a szorult helyzetünkhöz mérten is rosszabb helyzetbe kerülünk.

Róna úr - tudja mit ? - ne szakértsen itten. A maguk elkúrásának levét isszuk itt mi és sok száz millióan a nyugati világban !


"Egyszerűen jól lehúzzák a perifériát és kész.2

Ez nem ilyen egyszerű. Tipikus magyar hozzáállás, csak mások a felelősek.
Szlovákia más tészta, eurózóna tag. Erről beszél Róna Péter is: az eurózóna tag periféria országait megfosztották a felzárkózás lehetőségétől. Mo.-t meg jórészt saját önsorsrontása fosztotta meg a következő egy-két évtized (vagy ki tudja mennyi idő fejlődésétől) Most van a helyosztó, de sajnos Orbán egy senki, nem oszt, nem szoroz. Most kéne egy államférfi, aki a tárgyalóasztalnál tudná az ország érdekeit képviselni, de erre esélyünk sincs.


Nem tudom, kikre gondolsz. Több ellenpélda van, akik nem így értik. Mondjuk Lengyelo. is csinált egy jó kis oktatási reformot a kétezres évek elején. A privatizáció üteméről lehet vitakozni, de a munkahelyek azért nem jöttek vissza, a multik exportjára nem tudott rákapcsolódni a hazai kkv szektor. Nem volt (nincs) iparpolitika, ez a fő baj. Nem lehet mindenért a kilencvenes évek elejének korrupt privatizációját okolni. Meg az, hogy a kétezres évektől teljesen szétcsúszott a fiskális, monetáris és jövedelempolitika összhangja. Ez pedig nagyjából 2001-től datálódik. Plusz hagyták lepusztulni az oktatást.


Nem Orbán alatt kezdődött a hibás gazdaságpolitika, de Orbán alatt veszett el a korrekció lehetősége. Ma már csak iszonyú áldozatok árán lesz képes az ország kijönni a válságból, ha egyáltalán.


"...nem ezért adták a választásokra a pénzt mindkét politikai oldalnak, hogy aztán hagyják az extra profitjukat megcsapolni."

Mi meg lelkesen rohanunk "választani" a gazdasági/pénzügyi nagykutyák kijáró emberei, a politikusok között.


Igen, egyetértek, hogy az ellenzéknek nem azon kell hörögnie, hogy mindenpénztazembereknek. De a mostani ellenzék nem is azon hörög, hanem azon, hogy az egykulcsos adó a felsőoktatási változások kasztosítják a társadalmat. Ez viszont igaz, és nagyon - nagyon rossz irány. Ha megszerveződik egy új, erős ellenzék, a központi üzenetnek kell lennie egy új társadalomkép. Enélkül beláthatatlan időre leszakad az ország.


Egyrészt igaz az, hogy a KKV-k nem bírnak felnőni a feladathoz. Mindenki azt hitte, hogy a nyolcvanas évek "gebines világa", előnyt jelent a környező országokhoz képest, mert ott még ennyi teret sem hagytak a magánvállalkozásoknak. Aztán kiderült, hogy ami akkor előny volt, mára hátrány lett. De én sem a KKV-kat tettem egyedül felelőssé, ezért írtam az iparpolitika hiányáról.


Valóban, Róna ideje jórészét külföldön tölti, de emellett egy Somogy megyei kis faluban sajtkészítő üzeme van, munkahelyet biztosítva a falubelieknek, és ide fizeti az adót. Aztán: senkinél sincs a bölcsek köve, Róna állításait is lehet vitatni, de mindenképpen azon kevesek közé tartozik, akik vitaképesek a mai Mo-n. Sajnos nincsenek sokan.


Úgy látom a későbbi hozzászólásaidból, hogy a "faszom" alapszó volt nálad tegnap este.


Ja, vagy úgy. Nekem nem erre a rugóra jár az agyam.


Sajnos ez nem ilyen egyszerü. Ha a vallásosság tenné emberségesebbé a társadalmat, nem lenne pld. annyi öldöklés a nagyon vallásos arab országokban.

A hit és a vallás is az, amivé tesszük. Lehet a békés szolidaritás forrása de lehet az elvakult agresszió eszköze is.

A Buddhizmus egy igazán békét hirdetö vallás és Sri Lankán mégis gyilkolnak a buddhizmus nevében...

Ugy gondolom, hogy a sok napsütés és a tikkasztó meleg is hozzájárult ahhoz, hogy délen más legyen a mentalitás.


Nomeg az is, hogy sokkal többet vannak a szabadban, jóformán az utcán és a tereken élnek ami erösen serkenti az emberek közti személyes kommunikációt.
Szerintem is ezek a népek élnek normálisabban mint az állandó esztelen hajszában megfásult "versenyképesek"...


:-)))

Válaszok:
outsider1 | 2012. május 21. 11:34

Családfa kutató és német nyelvzseni.


Nagyon jól hangzik amit irsz, de nem gondolom, hogy mindenki megtanul úszni akit csak ugy bedobnak a mélyvízbe. Legalábbis sokkal hosszabb átmeneti periódus kellett volna. Megfelelö információk, mérlegelések után, megfontoltabban sikerülhetett volna a váltás.
Nem hiszem, hogy az a megoldás, ha mindenki magunkra hagy, mert attól még ki vagyunk téve a külsö szabályoknak és piacoknak. Melyik országnak sikerül mindettöl függetleníteni magát?


Tudtommal Sarközy anyja görög zsidó. Ez a vegyes házasság nem sikerült túl jól, az utód viszont egészen jól sikerült...


Első mondattal nincs mit vitatkozni.
Klebelsberg érdemei saját korában vitathatatlanok (Bethlenével együtt), csak sajnos a fasizálódó Horthy rendszer nem volt képes a bethleni-klebelsbergi konszolidációt fenntartani. Horthy egy nagyon gyenge politikus volt.
A XXI. században már nem a klebelsbergi oktatáspolitikát kell figyelni. Maximum egy dologban: akkor - ha jól emlékszem - a nemzeti össztermék 8%-át költötték oktatásra.


A fene az, hogy itt éppen azt firtatták, hogy milyen származású Sarközy...
Hogy Róna hol lakik, azt nem tudom, csak azt hallottam, hogy tejtermékeket (sajtot,stb.)állit elö kisiparosként.
De persze érdekes lenne megtudni, ki hogy került kastélyába az idök folyamán. Hogy azután ki és mennyire méltó hozzá, azt csak egyénileg lehet megitélni. Tudjuk, hogy voltak tisztességes földesurak és kevésbé tisztességesek, voltak nagyszerü arisztokraták de voltak semmirekelök is, stb. Minden rétegben voltak ilyenek és olyanok is.


Engem is érdekelne egy ilyen feltárás. Szeretném megtudni, hogy a különbözö korokban és változó rendszerekben, kik voltak akik betelepedhettek föúri kastélyokba.
Ausztriában sem érdektelen ez a téma, függetlenül attól, hogy a nemesi címek betiltattak, észlelhetöek összefonódások a politikai hatalom és a nemesi osztály között. A legpikánsabb eset az Alfons Mensdorff-Pouilly korrupciós ügye a hadi repülök vásárlása körül. Persze ilyesmi mindenféle körökben dívik sajnos.


Számomra az igazán vitathatatlan hösök azok akik önfeláldozóan segítenek embereken, amint azt pld. Teréz Anya vagy Albert Schweitzer tette. Az ilyeneknek szánnám én a kastélyokat amiket ezek ugyis a közjavára forditanának.
A harctéri bátrak, az egyik helyen nagyszerü hösnek, a másik helyen bitang ellenségnek számitanak...


Én vagyok az a "barom" aki azt hitte, hogy itt Róna cikkét vitatjuk meg. amivel én sem értettem egyet. Ezt le is irtam.
Azt tényleg nem tudtam, hogy itt most az a tét, hogy milyen kastélyban lakik...


Próbáltam elkenni, hogy az összes kastélyban én lakom pedig nem is vagyok vitéz...


A stílusod téged jellemez...

Szerencsére nekem itt még senki nem adott okot arra, hogy sértegessem...


Eltekintve a Kádár-rendszer minden negativumától és az agymosásoktól, az akkori magyar oktatás minösége jó volt, hisz világszerte tártkarokkal várták az ott végzett szakembereket.


Amire én emlékszem az az, hogy már fodrász se lehettél érettségi nélkül.
Ausztriában akkoriban még javában a ponyvafüzetek voltak menök a vonatokon, miközben a magyarok már jócskán rászoktak a könyvekre. Idöközben megfordult a kocka. Manapság Bécsben olvasnak inkább könyveket, Pesten pedig pletykalapokat.


Nagyon sokan akik idöközben elhagyták Magyarországot, még a Kádár rendszer iskoláit végezték. Amit pótolniuk kellett az a nyelvtudás volt, mert orosszal nem sokra mentek.



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:


Regisztráció | Elfelejtett jelszó