Az Afganisztánba csapatokat küldő NATO-országok és a szervezeten kívüli szövetségesek 2015-től évi 4,1 milliárd dollárt adnak az afgán biztonsági erők működésére, Magyarország ehhez az összeghez járul hozzá három év alatt 1,5 millió dollárral.
A biztonsági felelősség 2014-es átadása után a magyar kormány 2015-től három éven át évi 500 ezer dollárral támogatja az afgán biztonsági erők finanszírozását - jelentette be Hende Csaba honvédelmi miniszter pénteken Budapesten. A miniszter elmondta, az Afganisztánba csapatokat küldő NATO-országok és a szervezeten kívüli szövetségesek 2015-től évi 4,1 milliárd dollárt adnak az afgán biztonsági erők működésére. Magyarország három év alatt 1,5 millió dollárral járul hozzá ehhez. A chicagói NATO-csúcstalálkozó előtt tartott sajtótájékoztatón a miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy Afganisztán téma lesz a vasárnap és hétfőn zajló megbeszélésen is.
A magyar szerepvállalással kapcsolatban Hende elmondta, hogy az afganisztáni magyar jelenlét 2014-ig és valamilyen formában 2014 után is fennmarad, hogy biztosítsák az eddig elért eredmények fenntartását. A NATO a tervek szerint tartományról tartományra, járásról járásra 2014 végéig mindenhol átadja a helyi biztonsági erőknek a felelősséget. A miniszter szerint ez a folyamat a vártnál is jobban halad.
Az Afganisztánban eddig elért eredményekről azt közölte: a harcok kezdetén 40 ezer lány és másfél millió fiú járt iskolába, ma összesen nyolcmillióan tanulhatnak, ezek negyven százaléka nő. A szövetségesek működése alatt 18 ezer kilométernyi utat aszfaltoztak le az országban, és míg 2002-ben az állampolgároknak csak a kilenc százaléka jutott hozzá az alapvető egészségügyi ellátáshoz, addig ma mindenkinek elérhetők ezek a szolgáltatások. Mint hozzátette: biztonsági téren is jelentős a javulás, hiszen 2012 áprilisára az afgán biztonsági erők létszáma meghaladta a 330 ezret.
A chicagói, 25. NATO-csúcsértekezleten a magyar delegációt Orbán Viktor miniszterelnök vezeti, és Hende Csaba mellett jelen lesz Martonyi János külügyminiszter és Benkő Tibor vezérkari főnök is. Két fontos célja van az értekezletnek: a legfőbb „a transzatlanti kohézió és szolidaritás” megerősítése. A második főcél a védelmi csomag elfogadása, amely iránymutatást nyújt a 2020-ig elérendő katonai képességek tekintetében. „Hitünk szerint a tanácskozás elkötelezi magát a NATO-bővítés folytatása mellett, és megerősíti a nyitott ajtók politikáját” – mondta, hozzátéve, hogy például Montenegró felkészülése a tagságra jól halad, és Macedónia, Grúzia, illetve Bosznia integrációja is fontos Magyarország számára.
A szuverén Magyarországra az Európai Unió jelenti ma a legnagyobb veszélyt. Most egy liberális brüsszeli helytartó kormány lépett hivatalba – írta Orbán Viktor a Fidesz-kongresszus előtt közzétett röpiratában.
Névtelen tisztviselő beszélt a következő hónapok terveiről.
„A riasztást követően a vadászgépek rendben visszatértek a kecskeméti repülőbázisra” – tájékoztatott Magyar Péter.
Közös nyilatkozatot adtak ki az észak-európai és balti vezetők.
Miközben a Trump-kormányzat egyre inkább visszavonul Európából, a kontinens országai csak „jelentős kiadások” révén tudják pótolni az ebből adódó űrt.
A német kormány már régóta le akarta fújni a fejlesztést, a francia elnök azonban sokáig ragaszkodott hozzá.
A drónbehatolások miatt csúcsra jár a feszültség.
Fidesz frakcióvezetője szerint egy taktikai lépés volt a kormányhatározat előkészítése.
