Regisztráció | Elfelejtett jelszó | Felhasználó törlése

2012. május 9. 10:51

A Fidesz–KDNP aggályok nélkül élt példátlan felhatalmazásával, de 2014-ben nem lesz kire mutogatni. Ez a kétharmad csapdája.

Aki tételekben, pontokba szedve fogalmazza meg a mondanivalóját, arról hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy kinyilatkoztat. Nekem nem ez a szándékom, praktikus okokból döntöttem a forma mellett. Kéretik hát minden tétel elé odaérteni az én úgy gondolom, a szerintem vagy az azt hiszem fordulatok valamelyikét.

1. A mögöttünk hagyott tíz év a magyar jobboldal legsikeresebb korszaka volt.

Bár több fájdalmas vereség érte ebben az időszakban a jobboldalt, s a tízből nyolc évet ellenzékben töltött, azokon a területeken verte meg a baloldalt, ahol annak előnye sokáig történelmi adottságnak, behozhatatlannak látszott. Az első Fidesz-kormány 2002-es veresége egyben egy valódi, a társadalomba mélyen beágyazódó politikai közösség születése volt Orbán Viktornak a TF-en, majd a Kossuth téren elmondott beszédével, a polgári körök életre hívásával. A korábban elhanyagolt tudatos építkezés meghozta gyümölcsét: a jobboldal intézményesült, hálózatokat épített, a gazdasági és médiaháttér megerősödött. Dominanciáról persze szó sincs, amiről a balliberálisok siránkoznak, csak végre valódi versenyhelyzet teremtődött. A jobboldal sikerének egyik kulcsa, hogy van széles körben elfogadott vezetője. Az egykori MDF-féle, nemcsak a legádázabb ellenfelek által avíttnak érzett jobboldaliság korszerűnek tetszővé vált, ezt mutatta a Fidesz elsöprő támogatottsága a fiatalabb korosztályoknál. Itt az MSZP helyzete szinte reménytelen, a Fidesznek ugyanakkor időközben komoly versenytársai támadtak a Jobbik, az LMP, illetve a pártoktól egyelőre távolságot tartó civil mozgalmak képében.

2. A baloldal mély válságba zuhant.

A jobboldal sikeréhez a baloldal kudarca is kellett, a hatalomban eltöltött nyolc év szinte lenullázta a szocialisták hitelességébe és kormányzóképességébe vetett hitet, egyben felértékelte az első polgári kormány négy évét. Gyurcsány Ferenc őszödi karakter-öngyilkosságával és elhibázott reformpolitikájával szétverte az MSZP mögé még Horn Gyula által felépített társadalmi koalíciót, a rendszerváltás nyerteseinek és veszteseinek szövetségét. Így a jobboldal olyan társadalmi csoportok körében is előre tudott törni, ahol addig nem sok babér termett a számára (nyugdíjasok, lakótelepen élők stb.). A rendszerváltás utáni korszak véleménymonopóliumát birtokló balliberális szellemi elit egyre korszerűtlenebbé, unalmasabbá vált, miközben friss gondolatokkal színre lépett egy fiatal konzervatív generáció. A fent említett mély, morális és intellektuális válság ékes bizonyítéka, hogy bár 2006 őszétől nyilvánvaló volt, hogy az akkori kormány Gyurcsány Ferenc (majd Bajnai Gordon) vezetésével a történelmi bukás felé menetel, képtelen volt a váltásra, a vezéráldozatra a mögötte álló politikai erő, s azt az értelmiségi holdudvar sem kényszerítette ki. Sőt, néhány fontos és tiszteletre méltó kivételtől eltekintve máig a megmagyarázhatatlan megmagyarázásával van elfoglalva.

3. Erős párt jelent meg a jobbszélen.

Ahogy azt Szentesi Zöldi László is felidézte, Helmut Kohltól származik az intelem, amit Antall József, később Orbán Viktor is igyekezett követni: a mérsékelt jobboldal ügyeljen arra, hogy tőle jobbra ne legyen számottevő erő! Ez a törekvés a Jobbik áttörését hozó 2009-es európai parlamenti választásokon vallott végleg kudarcot. A Fidesz következetes szövetségi politikája 2010-re beérett, de a radikális jobboldal önálló jelenlétével már tartósan számolni kell. Sőt, a Jobbik fő ellensége szükségképpen a Fidesz, ellenzéki pártként a legkevésbé sem érdekelt a második Orbán-kormány sikerében. 2010-ben a kétharmad megakadályozása volt (lett volna) a küldetése, 2014-ben az lesz, hogy nélküle a Fidesz–KDNP-nek ne legyen többsége a parlamentben. Eközben gondosan ügyel szalonképtelensége fenntartására, így a vele való bármilyen együttműködés kizárható a Fidesz részéről. A két párt között ingadozó szavazók megnyerésének egyik eszköze az EU-szkeptikus hangvétel, aminek természetesen semmi köze a szélsőjobboldalisághoz, valamint a bűnözéssel szemben kíméletlen rendpártiság. A Jobbik további térnyerését megakadályozhatják az ilyen típusú szervezetekre jellemző belső viszályok.

4. Létrejött a centrális erőtér.

Az Orbán Viktor egyik kötcsei előadásában felvázolt centrális politikai erőteret a választók hozták létre 2010 áprilisában. Az ezzel kapcsolatos félremagyarázások fő oka, hogy a baloldal nem érti a jobboldal működését. A kétharmados felhatalmazással bíró kormány mögött nem monolit tömb áll, hanem egy tagolt politikai közösség, melyet az eszmék rokonsága, néhány közös társadalompolitikai cél, közösen elutasított ellenfelek és egy közösen elfogadott vezető tartanak össze. Ezt a közösséget számtalan kérdés osztja meg keresztül-kasul. Vannak mélyen hívő keresztények és vallástalanok. Vannak, akik szeretik a focik, és vannak, akiket hidegen hagy. Vannak, akiket lelkesít, vannak, akiket egyenesen irritál Wass Albert kultusza (amúgy a kormány eddigi egyik legsúlyosabb mulasztása a komolyan vehető kultúrpolitika hiánya). Vannak, aki örülnek az egykulcsos adónak, vannak, akik szerint ez a kormány legnagyobb tévedése. De ezen ellentétek egyike sem törésvonal a jobboldalon. A centrális erőtérben olyan konfliktusok, melyek máskor pártokat választanak el, belül törnek a felszínre. Mindez sok feszültséggel jár, de a jelenség egyelőre kezelhető, a frakciószövetség is őrzi egységét. A 2002-től a vereséget szenvedett táborra nehezedő roppant nyomás csak megedzette azt, az „árulók” (lásd MDF) végül a politika senki földjén találták magukat. De 2010-ben sem jött el a történelem vége, bármennyire is szilárd egy politikai konstrukció, a belpolitikai erőviszonyok folyamatosan változnak, a társadalmi mozgások iránya hosszabb távra nem megjósolható.

5. Eljött a konszolidáció ideje.

Az új közjogi rendszer lényegében létrejött, a mű kész, azt ma nem is elsősorban belülről, az ellenzék részéről, hanem a külföld felől éri fenyegetés. Az új rendszer jövője azon múlik, hogy működőképes lesz-e, konszolidálódik-e. Egyelőre az átalakulás, az alrendszerek érdekeket sértő, sokszor kaotikusnak tetsző átszervezése zajlik. Az új rendszer társadalmi legitimációja (és persze a kormánypártok 2014-es újraválasztási esélye) természetesen nagyban függ attól, hogy a kormány milyen teljesítményt nyújt a gazdasági válság kezelése terén. Még nyitott kérdés, hogy a ciklus végéig sikerül-e életet lehelni a gazdaságba. Nem tudni, hogy milyen megegyezés születik az IMF-fel és az EU-val a pénzügyi védőhálóról. Az már most látszik, hogy az alkunak súlyos belpolitikai ára van, lesz, de a készenléti hitel megszerzése a konszolidáció legfőbb biztosítéka.

6. A kétharmad esély és csapda is.

2010-ben egy húsz éve zajló hatalmi küzdelem végére került pont. Eldőlt, hogy melyik politikai erő kap lehetőséget arra, hogy az 1989-90-ben született, a jogállamot megalapozó akkori átfogó alkotmánymódosítás tanúsága szerint önmagát átmenetinek tekintő berendezkedést átformálja, korrigálja. (Az 1994-ben kétharmadot szerzett MSZP–SZDSZ-koalíciót nem az önkorlátozás, hanem a belső ellentétek gátolták meg az alkotmányozásban.) Az a feltevés, hogy a politikai elitcsoportok alkukényszere elegendő lesz a rendszer folyamatos karbantartásához, tévesnek bizonyult. A választók azzal, hogy az eleve tagolt ellenzéket az alkotmányos vétó elvi lehetőségétől is megfosztották a mai parlamentben, a kormány legfőbb természetes, hagyományos ellensúlyát iktatták ki. A Fidesz–KDNP belakja a kitágult hatalmi erőteret, aggályok nélkül él példátlan felhatalmazásával. Ezt a demokrácia, a jogállam felszámolásaként taglalni teljes félreértés, ám ez a hatalomgyakorlás a felelősséget is oszthatatlanul a kormányerők vállára helyezi. Az előző kormányok által hátrahagyott örökség valóban iszonyú teher, de 2014-ben nem lesz kire mutogatni. Ez a kétharmad csapdája.

7. Van aktuális tartalma a jobboldaliságnak.

Gyakran hallani, hogy mára a hagyományos bal- és jobboldal közti különbségek elmosódtak, s ezek a kategóriák már nem is alkalmasak a szemben álló politikai táborok leírására. A mély identitásválságba süllyedt mai magyar baloldallal most nem foglalkoznék. A magyar jobboldal szilárd azonosságtudattal rendelkezik, miközben a jobboldali, polgári kormány politikája sok elemében eltér attól, amit tankönyvszerűen jobboldalinak vagy konzervatívnak szokás tekinteni. Unortodoxnak is hívott gazdaságpolitikája például eklektikus, de általában is mintha irtózna az ideológiák, dogmák kényszerzubbonyától. Elsősorban a nemzethez, a valláshoz, a hagyományhoz, a történelemhez való viszonya alapján lehet jobboldalinak, konzervatívnak nevezni ezt a közösséget. A balliberálisokat és a kormányzó jobboldalt elválasztó legfőbb törésvonalak ma a nemzeti szuverenitásról és a középosztályról vallott nézetek mentén húzódnak.

8. Végbement a nemzetpolitikai fordulat.

1990-ben még botrányt keltett Antall József, amikor arról beszélt, hogy lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének tekinti magát. Ma már ez evidencia, az első Orbán-kormány státustörvénye után 2010-ben a kettős állampolgárságról szóló döntéssel teljessé és visszafordíthatatlanná vált a nemzetpolitikai fordulat. A 2004-es népszavazás az akkor Gyurcsány Ferenc vezette baloldal pillanatnyi taktikai sikerét, innen visszatekintve stratégiai vereségét hozta. Történelmi esélyt szalasztott el akkor a magyar baloldal: a nemzeti kártyát örökre kivehette volna a jobboldal kezéből.

9. A rendszerellenesség csapda.

Hiába volt nyolc évig kormányon, a nemzeti szimbólumok, a múlt csataterén folyamatosan hátrált a baloldal. Bár ellenzékből tiltakozott a Szent Korona Országházba vitele ellen, kormányon nem mert hozzányúlni. Hasonlóképpen járhat az új alaptörvénnyel is, melynek Nemzeti hitvallása alkalmas lehet a nemzeti közösség összetartozásának erősítésére. A szöveg utal a nemzeti és keresztény hagyományokra, de sem ideológiai, sem más alapon senkit sem zár ki a közösségből. Nem vállal jogfolytonosságot a diktatúrákkal, és a múltunkra nem mint valami szégyellnivaló, terhes örökségre tekint. A balliberális ellenzék minden erővel igyekszik delegitimálni az új alaptörvényt, az új alkotmányos rendszert, így annak születése nem válhatott az egész közösség ünnepévé. Ám veszélyes vizekre eveznek, akik a rendszer keretein kívülre helyezik magukat. Ha meg is tudják majd kaparintani a kormányrudat, a saját híveiket is átverik, ha elhitetik velük, hogy van visszaút a 2010 előtti világba. Az új rendszer legálisan és legitim módon született, megváltoztatni sem lehet másképp. Valószínűnek tartom, hogy az történik az új alaptörvénnyel, mint a Szent Koronával. Megszokják. Ha harmadszorra-negyedszerre tesznek esküt az alaptörvényre, az már az övék is lesz.

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/36346


69 komment
Összes hozzászóló megjelenítése
A kommentek nem szerkesztett tartalmak,
tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint



A végére odaírhatta volna a szerző, hogy ezektől a dolgokotól ő jól érzi e magát ebben az országban, mint jobboldali.


Az eddigi legjobb elemzés a sorozatban a tekintetben, hogy megfogalmazza a jobboldaliság tartalmát a mai Magyarországon.
Jó lenne, ha a kormányon levők figyelnének arra is, milyen veszélyektől óvja őket az elemző.


A 2/3-os felhatalmazást "...a demokrácia, a jogállam felszámolásaként taglalni teljes félreértés, ám ez a hatalomgyakorlás a felelősséget is oszthatatlanul a kormányerők vállára helyezi. Az előző kormányok által hátrahagyott örökség valóban iszonyú teher..."

Az EU baloldali többségének agresszív, zsarolástól sem riadó fellépése, próbálkozása is "iszonyú teherként" adódik.

Válaszok:
bigyomail | 2012. május 9. 11:12

Alapvetően korrekt elemzés, az utolsó mondat viszont árulkodó. Az alaptörvénnyel nem az a baj, hogy törvényileg illegitim (nem az), hanem hogy a politikai közösség jelentős részét kizárja. Az egypárti elfogadás módjából, a preambulum kizárólagos értékrendszeréből ez világosan következik.

Ma a felnőtt magyar állampolgárok számottevő része nem érzi magáénak az alaptörvényt. És ez nem biztos, hogy az ő hibájuk.


Senki soha nem mondta, hogy a 2/3-ad a demokrácia és a jogállam felszámolása. Ezt kizárólag a jobboldali média mondja, hogy a 2/3-ad demokráciát és jogállamot felszámoló lépései miatti felháborodást jogtalannak próbálja feltüntetni.

Másik hasonló PR trükk, hogy - egy példával élve - a lőport emlegető embereknek azt vágja a fejéhez, hogy dehisz ez csak salétrom, ami van a gyufában is, meg ként, amivel a boroshordót fertőtlenítjük, no meg szénpor, amivel fűtünk.

Válaszok:
gereb6 | 2012. május 9. 11:33

Ez egy értelmes, összeszedett cikk. És még igaza is van. Mikor lesz képes ilyen színvonalra egy ballibbant újságíró? Kedves Gréczy, Bolgár, Galamus, Népszava stb lehet tanulni.

"Sőt, néhány fontos és tiszteletre méltó kivételtől eltekintve máig a megmagyarázhatatlan megmagyarázásával van elfoglalva."

Igen ezzel vannak elfoglalva máig az ATV, Népszava stb "jeles" média hazudozói. De itt a mandin is találkozni ilyenekkel (egysegelem, huttinger stb).

"kormány mögött nem monolit tömb áll, hanem egy tagolt politikai közösség, melyet az eszmék rokonsága, néhány közös társadalompolitikai cél, közösen elutasított ellenfelek"

Na ezt sem értik ballibék. Még mindig azt hiszik, hogy ha éket tudnak verni a jobb oldaliak közé akkor azok egy része majd átmegy ballibbe. Nem, bármi történjen is ezeket a hibbantakat még egyszer nem választják meg. Így a végén marad nekik egymás kiszorítása a politikából, hogy legalább a saját személyes egzisztenciájukról gondoskodjanak egy parlamenti képviselői pozícióval. Na ehhez sok sikert, verejtéket és könnyeket kívánok.


Valaki magyarázza már el nekem az ún. jobboldali értékeket...

Válaszok:
flo | 2012. május 9. 11:35
dr.Kvasztics Fedor | 2012. május 9. 11:46
heep | 2012. május 9. 11:51
G. Pantyelejevics | 2012. május 9. 12:54

"...demokráciát és jogállamot felszámoló lépései"

Igen vita a lépésekről folyik-folyik.
És follyon amig demokrácia és jogállam van.

Válaszok:
bigyomail | 2012. május 9. 13:19

"Valaki magyarázza már el nekem az ún. jobboldali értékeket..."

Mert az nem érték, hogy utáljuk a szocialistákat meg hogy vallásos pózba vágjuk magunkat és a hazaszeretetről papolunk, miközben tömjük a zsebünket a NER-re hivatkozva (a magyar tőkés, aki dupla áron nyeri a közbeszerzést, jobb tőkés, mint a gonosz nyugati)


"Az új rendszer legálisan és legitim módon született, megváltoztatni sem lehet másképp. Valószínűnek tartom, hogy az történik az új alaptörvénnyel, mint a Szent Koronával. Megszokják. Ha harmadszorra-negyedszerre tesznek esküt az alaptörvényre, az már az övék is lesz."


Érdekes logika ez. Ennyi erővel a Kádár rendszer is legitimnek mondható volt, mert megszoktuk, eléldegéltünk benne.

Elég gyengére, nyögvenyelősre sikeredett ez a cikkecske.

Válaszok:
Tehetetlen Dodó | 2012. május 9. 11:49
heep | 2012. május 9. 11:58

Magyarázd el a baloldali értékeket. Meg úgy általában az értékeket. Ez is olyan központba állított frázis, mint a demokrácia, emberi jogok, jogállamiság, rasszizmus, kisebbség. Mindenki használja pro vagy kontra, de pontosan seki nem tudja megmagyarázni.

A balodal állanmdóan firtatja ezeknek a fogalmaknak a meglétét, vagy meg nem létét anélkül, hogy az abszolút mibenlétét meg tudná határozni.


Baromság.
A vén hóhér rendszere nem legitim módon született, hanem az orosz szuronyok árnyékában.


Politikai versenyhelyzetről van szó, amit a kelet európai, bolsevik baloldal fennállása alatt nem igen tapasztalt meg. A versenyt helyettesítette a proletárdiktatúra.

Válaszok:
outsider1 | 2012. május 9. 12:24

A nemzet mint összetartozásunkat jelképező fogalom tisztelete.
A határon túliakkal való törődés, az összetartozás elismerése.
A termelő munkával való gyarapodás megbecsülése a spekulációra, kiváltságokra alapozó ballib "érték teremtéssel" szemben.
A hazai ipar, mezőgazdaság, vállalkozások támogatása, előtérbe helyezése.
Az ország érdekeinek képviselete, védelme a nemzetközi porondon, a multik által képviselt világgal szemben.
A ballib elzavarása a pénzes kasszától, politikai hatalom közeléből.
A Joav Blum féle alakok, az általa képviselt üzletek kiszorítása a magyar gazdaságból.
.
.
.

Válaszok:
G. Pantyelejevics | 2012. május 9. 12:47
Styl | 2012. május 9. 13:20
flo | 2012. május 9. 18:35

Az általad idézet részletben a lényeg ez:

"Az új rendszer legálisan és legitim módon született, megváltoztatni sem lehet másképp."

Te meg itt akadtál el:

"Megszokják."

Válaszok:
G. Pantyelejevics | 2012. május 9. 12:49

Politikai versenyhelyzet hiánya a dualizmus korára is jellemző volt, nem "bolsi trükk". Tartósan egy párt hatalma, gyenge ellenzékkel, mindig is ez volt a magyar parlamentartizmus jellemzője.
90 után volt először igazi politikai versenyhelyzet, ezt a jobboldal számolta fel a centrális erőtér szellemében. Nagy kár ezért, mert akármilyen rosszul is működött a demokrácia az elmúlt húsz évben, az egypólusú politika - főleg amikor recseg-ropog körülöttünk a világ - katasztrófához vezethet. Ezért is volt mindig hullámvasút a magyar történelem: a korszakváltások összeomlásokkal párosultak, kivéve 1990-et. A rendszerváltás minden nyűgével együtt ezért volt pozitív történet, ebből lehetett volna építkezni. A frusztrált jobboldal viszont ezt az esélyt is elvette az országtól. Lehet mindent elölről kezdeni.

Válaszok:
dr.Kvasztics Fedor | 2012. május 9. 16:33

Ez egy kivallo cikk!
Gratulalok a szerzonek!


"A nemzet mint összetartozásunkat jelképező fogalom tisztelete."
- Ez elég zavaros. Kifejtést igényelne. "Összetartozásunkat" miként tiszteled? Eddig nekem úgy tűnt, engem pl. nagyon nem tisztelsz. Pedig ugyanazon nemzet részei vagyunk. Ergo kétlem, hogy gyakorlatban alkalmaznád, amit írtál.


"A határon túliakkal való törődés, az összetartozás elismerése."
- Pl. a liberalizmus fontos része, hogy mindenkivel törődünk és mindenkivel összetartozunk, azon az alapon, hogy ember. Ez valamivel több. Nem jobb a több?

"A termelő munkával való gyarapodás megbecsülése a spekulációra, kiváltságokra alapozó ballib "érték teremtéssel" szemben."
- Amit leírsz, az Marx tézise. Ergo jobboldali értékként nagyon hülyén néz ki. Valamit nagyon összekevertél.

"A hazai ipar, mezőgazdaság, vállalkozások támogatása, előtérbe helyezése."
- A protekcionista gazdaságpolitikát országunk elutasítja, elutasítását szerződésben vállalta. Közös, európai érdekek okán.

"Az ország érdekeinek képviselete, védelme a nemzetközi porondon, a multik által képviselt világgal szemben."
- A "multik" nem képviselik a világot. Az "ország érdekei" pedig elég gumifogalom. Ráadásul minden magyar politikai tömörülés az "ország érdekei" szerint cselekszik.

"A ballib elzavarása a pénzes kasszától, politikai hatalom közeléből."
- Ez neked "érték"? Hogy választást akarnak nyerni? Ez minden pártnál természetes.

"A Joav Blum féle alakok, az általa képviselt üzletek kiszorítása a magyar gazdaságból."
- Ez teljesen értelmezhetetlen.


Van neked egyáltalán fogalmad arról, mi tekinthető értéknek? Vagy úgy egyáltalán, valami koherens világképed (jobboldali?)? A fentiek az ellenkezőjét mutatják.


Tán azért ott akadt el, mert az a rész a hülyeség. Nem. Nem szokják meg. Orbán alaptörvénye kérészéletű, addig fog élni, amíg tart a kurzus.
Ugyanis ellentétes mindazzal, ami nem Orbán.


Ha kell, én nagyon szívesen elmesélem neked, mit tartok jobboldali(legyen inkább konzervatív) értékeknek.
De az én meghatározásaim nagyon távol állnának attól, amiket most itt aktuálisan neked a narifanok felhoznának. Én a történelemből merítenék, ők az elmúlt pár hét agitpropjából fogják meghatározni neked.

Számomra ritka vicces pillanat volt itt nariködös polgártárstól "jobboldali értékként" Marxot visszahallani. :D


1. A mögöttünk hagyott tíz év a magyar jobboldal legsikeresebb korszaka volt. [...] a jobboldal intézményesült, hálózatokat épített, a gazdasági és médiaháttér megerősödött.
-mármint az utolsó két évben. az előtte lévő 8 év sikerei között tartható számon, hogy be sem jártak dolgozni a parlamentbe.

2. A baloldal mély válságba zuhant.
-ez igaz. maradhat is ott

3. Erős párt jelent meg a jobbszélen.
-sajnos igaz

4. Létrejött a centrális erőtér.
-ez igaz, csak másképpen. megjelentek a civil mozgalmak, és a szakszervezetek. volt akit ellehetetlenített, volt akit lefizetett, és volt, akit szimplán letartóztatott...

5. Eljött a konszolidáció ideje.
-ez is igaz. a politikai konszolidációé. fidesz, mszp, jobbik nélkül.

6. A kétharmad esély és csapda is. [...] A Fidesz–KDNP belakja a kitágult hatalmi erőteret, aggályok nélkül él példátlan felhatalmazásával.
-aggályok nélkül -értsd- pofátlanul
ám ez a hatalomgyakorlás a felelősséget is oszthatatlanul a kormányerők vállára helyezi.
-így van. remélem, lesz, aki számonkéri...

7. Van aktuális tartalma a jobboldaliságnak.
-hát van. arról pedig ki tehet?

8. Végbement a nemzetpolitikai fordulat.
-minden hónapban végbemegy. néha hetente kétszer is.

9. A rendszerellenesség csapda.
Az új rendszer legálisan és legitim módon született, megváltoztatni sem lehet másképp
-höhö, ennek azért nekifutnék mégegyszer....


Ezzel száz százalékban egyet értek. No de mi van akkor, ha a vita okafogyottá válik azért, mert "elfogy" a jogállam?


"A nemzet mint összetartozásunkat jelképező fogalom tisztelete."

Ugye megvan? A haza nem lehet ellenzékben!
Ha nem fideszes nem Magyar...

"A határon túliakkal való törődés, az összetartozás elismerése."

Bértüntetőként Magyarországra szállítása.
Kövér kijelentése, hogy ha kell 500.000 határon túli fog szavazni Csuton. Az átlag határon túliak nyilatkozatai, miszerint inkább ne foglalkozzon velük Orbán, mert csak ront a helyzetükön.

"A termelő munkával való gyarapodás megbecsülése a spekulációra, kiváltságokra alapozó ballib "érték teremtéssel" szemben."

Az a sok munkahely,a vállalkozások helyzetbe hozása... Ugye nem gondolod komolyan...

"A hazai ipar, mezőgazdaság, vállalkozások támogatása, előtérbe helyezése."

Lásd: Közgép, vagy a föld osztást haveroknak...

"Az ország érdekeinek képviselete, védelme a nemzetközi porondon, a multik által képviselt világgal szemben."

Jól sikerült! Egyetlen nyugati országba sem fogadják, és ide sem jön onnan senki... A multik adóit, most a lakosságra veri.

"A ballib elzavarása a pénzes kasszától, politikai hatalom közeléből."

Most csak a Fidesz turkál a kasszában, igaz nem könyékig, hanem vállig.

Gondolom neked tetszik ahogy a Fidesz jobboldali értékek mentén kormányoz.


Tisztára olyan mintha magukat nyugtatgatnák, mintha nem is itt élnének.
Ideológiai értékekről próbálnak beszélni, közben ugyan az a tolvaj banda mint a másik, csak a Fidesz nem is titkolja.
Elhiszik hogy erős a gazdaságunk, tisztul a közélet, és ha itthonról valaki kritizálja őket akkor az alapból libsibolsi. Mint ha az ő keresőjük nem ugyan azokat a cikkeket dobná ki. Pedig a Fidesz már a jobboldalról is kap kritikát szépen. Legalább ezen el lehetne gondolkodni.


A választások elött a Fidesz határozottan tagadta hogy alkotmányozni akar.
Többek közt ebben is hazudtak!

Válaszok:
dr.Kvasztics Fedor | 2012. május 9. 16:27

Többször elmondtam már, hogy Orbán a választások előtt sokszor hangoztatta: Kis felhatalmazás, kis változás, nagy felhatalmazás, nagy változás. Aki ért a szavakból, tudhatta, mire gondol.

A két forduló között az MSZP, meg az SZDSZ szinte könyörgött, hogy akadályozzuk meg a Fidesz túlhatalmát, mert akár alkotmányt is módosíthatnak. A választók nem akadályozták meg.

Egyébként meg miért is kellett volna előre bejelenteni az alkotmánymódosítást? Ha valaki tudja, hogy mi az, hogy parlamenti választás, és nem úgy tekinti, mintha csak a Való Világban kéne valakit kiszavazni a nyilvános kuplerájból, akkor ott, a szavazófülkében tudhatta, mi lesz a következménye annak, ha meg lesz az előre jelzett kétharmad.

Tudni kéne gondolkodni is, nem csak beszélni.

Válaszok:
Styl | 2012. május 9. 16:53

A jobboldal nem számolhatta fel a politikai versenyhelyzetet, ezt nem lehet felszámolni, mert az mindig létezik. A választást bárki megnyerheti.

Az más kérdés, ha egy párt azt hiszi, mindent megtehet, és nem fogja fel, hogy az egyszer megszerzett hatalom nem tart örökké. Az MSZP ezt elhitte Gyurcsánynak, most meg rinyálnak, és könnyes szemmel, legörbült szájjal futnak az európai nénikéjük szoknyája mellé, hogy védjél meg, mert elvették tőlünk a hatalmat!


Nagyon naiv vagyok, de ha összességében egy kormány pont az ellenkezőjét csinálja mint amiről ellenzékben beszél, azt én átverésként értékelem.

Válaszok:
dr.Kvasztics Fedor | 2012. május 9. 16:57

"A választások elött a Fidesz határozottan tagadta hogy alkotmányozni akar.
Többek közt ebben is hazudtak!"

Ezt írtad, és én erre válaszoltam 16:27-nél

Válaszok:
duzur | 2012. május 9. 20:32

1989-ben az MSZP akkori ifjúkommunistái is átálltak a kapitalizmushoz. Németh Miklós jól fizetett állást kapott a z Európa Banknál. Az öszes KISZ führerből - Nagy Imre, Barabás János, Gyurcsány Ferenc, Hámori Csaba - megvilágosodott globalista lett. De Medgyesi Péter, az utolsó pártállami pénzügyminiszter sem volt jobb náluk. Őket szűrte volna ki a Zétényi-Takács féle lusztrációs törvény, amit az echte rendszerváltó, legvadabbul kommunistázó SZDSZ érdekes módon megakadályozott. Horn Gyula a rákényszerített SZDSZ koalícióban mindent elprivatizált. Megjegyzem, nem szerettem soha, de ő a józan proligondolkodásával legalább hiteles baloldali volt. Nem tudom, hogy az abszolóút többség birtokában mivel kényszerítették koalícióra az általa utált SZDSZ-szel.

Nem egyértelmű, hogy amit írtál, az a te szöveged, vagy idézet, de a tieid lopták el a rendszerváltást.


"A nemzet mint összetartozásunkat jelképező fogalom tisztelete.
A határon túliakkal való törődés, az összetartozás elismerése.
A termelő munkával való gyarapodás megbecsülése a spekulációra, kiváltságokra alapozó ballib "érték teremtéssel" szemben.
A hazai ipar, mezőgazdaság, vállalkozások támogatása, előtérbe helyezése.
Az ország érdekeinek képviselete, védelme a nemzetközi porondon, a multik által képviselt világgal szemben.
A ballib elzavarása a pénzes kasszától, politikai hatalom közeléből.
A Joav Blum féle alakok, az általa képviselt üzletek kiszorítása a magyar gazdaságból.
."

Ezek között semmilyen, csak a jobboldalra jellemző érték nincs.


Zseniális, különösen a 4. pont.

"Az ezzel kapcsolatos félremagyarázások fő oka, hogy a baloldal nem érti a jobboldal működését. "

Nem is fogja soha, csak fideszdroidozik, és egy zacskó száraztésztáért az ördögre is leszavaz majd megint, csak váltsa le Orbánt.

Válaszok:
tamas222 | 2012. május 10. 07:01

Valóban groteszk itt bal-jobb kategoriákban sopánkodni, hisz pld. miközben a keresztény-demokrata Angela Merkel erösen igyekszik az Európai Egyesült Államokat kialakítani, Orbán, a Nemzetek Europáját akarja... Itt általában az érdekek és nem az ideológiák játszák a föszerepet...A valláshoz való szorosabb viszony se jellemzö minden jobboldali pártra, lásd pld. Sarközyt és mondjuk a jobbiknál sem tudni, hogy a kereszténység vagy valami ösi vallás hívei-e. Ami pedig a konzervativ erkölcsöket illeti, hát mondjuk Berlusconi bunga-bungái a Vatikán szomszédságában, minden liberális kilengésen túltettek...


Groteszk ez az írás. Az elmúlt tíz évben Szlovákia átlag tízszer gyorsabban dolgozta le a hátrányát Németországgal szemben mint mi. Ezek a sikeremberek meg szociális népszavazást hirdettek, elköltötték a nyugdíjrendszer demográfiai tartalékát, meg se tudják számolni az adóikat és azország háromnegyede utálja őket. Szerencséjükre ez nem fáj nekik.


Talán ha az alaptörvény bölcs megalkotói konszenzusra törekedve bevonták volna a tőlük eltérő világnézetű, értékrendszerű jogtudósokat, politikai erőket az alkotmányozás folyamatába, a felnőtt magyar állampolgárok valóban új alaptörvényként néznének e szabályhalmazra. Talán még el is olvasnák (a jobboldalon is). Mindig az erősebbnek kell gesztusokat gyakorolnia ilyen ügyekben a gyengébbek felé, főleg ha kétharmada van.

Szájer József ipadje meglehetősen szűk keresztmetszete az alkotmányozó nemzetgyűlésnek.

Válaszok:
Selamat | 2012. május 10. 09:51

Nem értem miért baj az, hogy aki 2/3-os felhatalmazást kapott, annak nem lesz már kire rámutatnia, csak saját magára? Ez nem baj. Sőt.

Aki politikusnak, vagy egyáltalán, vezetőnek, pláne miniszterelnöknek áll, az vállalja fel a munkájával járó felelősségét. Vállalta, hogy döntéshozó lesz, annak minden felelősségével.

Ezzel együtt, a munkába állása előtti hibákért az új vezetőt nem lehet felelőssé tenni. Viszont, mivel feladatuk az előttük dolgozól hibáinak kijavitása, meg is kell nevezniük, hogy mit, és főleg, hogy azt ki követte el. Igy azok is fel kell vállják a felelősségüket, akik amúgy ki akartak volna az alól slisszolni.

Tegyék jól a munkájukat, mert akkor ki a fene akar majd ellenfelükként visszamutogatni? ;)


Olyan helyzetben, mikor egy lerabolt ország csődközeli állaptát (szocliberalista, gyurcsány) újabb kölcsönökkel ippeg hogy csak meg lehetett menteni(Bajnaiék), miközben az ország a külföldi adósságok visszafizetésében úszik, megspékelve magas munkanélküliséggel, elavult munkaerővel és mentalitással, telitve elképesztő korrupciókkal meg adócsalásokkal, egy kétharmadot kapott vezetésnek nem konszenzusokra kell törekedniük, meg gesztusokat adni, hanem teljes vezetői felelősségüket felvállalva sos talpra állitani az országot.

A Fidesz-Kdnp kormány éppen ezt teszi. És ez is a dolga. Tetszettek volna nem engedni tönkretenni az országot, akkor most más lenne a helyzet.

Ami pedig az alaptörvény bölcs megalkotóit illeti: Annál nagyobb meritést a különféle gondolkodókból, meg értékrendek követőiből senki sem tudott volna összehozni, mint amit ez a kormány összehozott azzal, mikor véleménynyilvánitásra átnyújtotta az alaptörvény tervezetét az egész társadalomnak.

Hogy aztán sok, a kormány által képviselt polgári gondolkodással egyet nem értő, sőt azt elitélő, nem élt ezzel a lehetőséggel, azoknak legyen csak továbbra is savanyú a szőllő, de önként lemondtak arról a jogukról, hogy olyanról berzenkedjenek, amiben saját akaratukból nem vettek részt.



Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:


Regisztráció | Elfelejtett jelszó