Durvul a háború: súlyos válság felé halad a Magyar-kormány

Sulyok Tamás nem adja be a derekát, egyre kellemetlenebb a szituáció a kormányfő számára.

A Zoran Milanovic, horvát kormányfővel folytatott megbeszélést követő sajtótájékoztatón Orbán Viktor azt mondta, azt várja a mostani európai változásoktól, hogy a „Magyarországon már két éve sikeresen működő magyar gazdaságpolitika egész Európában polgárjogot nyer”. Orbán szerint Magyarország mindig is erkölcsi kérdésnek tekintette, hogy támogassa Horvátország integrációs törekvéseit. Zoran Milanovic szerint minden területen kiválóak a magyar-horvát kapcsolatok.
Zoran Milanovic, horvát miniszterelnökkel találkozott hétfőn Orbán Viktor. A megbeszélés után a két kormányfő közös sajtótájékoztatót tartott. Orbán Viktor szerint a hétvégi európai választások eredménye világosan mutatja: az európai politika nem korlátozódhat arra, hogy a válsággal szembeni küzdelemben csak a pénzügyi fegyelemről legyen szó. A kormányfő szerint az embereknek biztonságra, munkalehetőségre van szükségük, ezért azt várja a mostani európai változásoktól, hogy a munkahelyteremtésre és munkaadásra fókuszáló, „Magyarországon már két éve sikeresen működő magyar gazdaságpolitika egész Európában polgárjogot nyer”. Közép-Európa szép jövő előtt áll, a szükséges reformok végrehajtásával pedig a Balti-tengertől az Adriáig széles és erős növekedési övezet jön létre a következő években – mutatott rá. Orbán szerint Horvátország és Magyarország is fontos szerepet fog játszani a jövőben az európai biztonság szempontjából. Hangsúlyozta, Magyarország mindig is erkölcsi kérdésnek, történelmi kötelességnek tekintette, hogy támogassa Horvátország integrációs törekvéseit. A találkozón áttekintették az energetikai együttműködés helyzetét, és egyetértettek abban, hogy mindkét államnak érdeke az együttműködés erősítése, a perspektívák szélesítése.
A magyar és a horvát olajtársaság, a MOL és az INA viszonyát firtató kérdésre a kormányfő válaszában úgy fogalmazott, a magyar állam úgy került ebbe az ügybe, mint „Pilátus a krédóba”. Elmondta, hogy a kormány az európai vállalatirányítási szabályokat tekinti mérvadónak, ha „ettől eltérő gyakorlat alakulna ki, azt mi ellenezzük”. Rámutatott, hogy a MOL-ban 25 százalékos tulajdonrésszel rendelkező magyar államnak semmilyen vállalatvezetési joga nincs. Azt, „hogy milyen szerződések milyen feltételekkel, milyen konstrukcióban léteznek – még ha tulajdonossá váltunk is időközben 25 százalék erejéig –, vállalati kérdésnek tekintjük” – mondta. megjegyezve, hogy a magyar állam jogosítványai még annál is korlátozottabbak, mint a horvát államnak az INA-val kapcsolatos jogosítványai. Orbán szerint a vitákat ott kell rendezni, ahol arra lehetőség van, államközi kapcsolatok szintjén ez nagyon nehéz lenne.
Zoran Milanovic, horvát kormányfő a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, minden területen kiválóak a magyar-horvát kapcsolatok, a két ország között feltétel nélküli az együttműködés, és „rendkívül kevés” a nyitott kérdés. A lehetséges együttműködési területek között említette a cseppfolyós gáz szállításának, a rijekai kikötőnek és a vasúthálózat fejlesztésének az ügyét. A horvát miniszterelnök megköszönte, hogy Magyarország az elsők között ratifikálta Horvátország uniós csatlakozási szerződését. Beszélt a MOL-INA-ügyről is, amely elmondása szerint nem befolyásolhatja a két ország hatékony együttműködését. Amikor a horvát állam foglalkozott az INA eladásával a Molnak, a magyar államnak „semmi köze nem volt” a vállalathoz, mások voltak a beruházók, a magyar állam csak időközben vált résztulajdonossá a Molban – fejtette ki. Milanovic srról is beszélt, hogy a tanácskozáson egyebek mellett megvitatták az aktuális az európai fejleményeket és az emberek, a családok biztonságának kérdését, amely jelenleg kulcsfontosságú téma Európában.