Barter

„Egy Schmittért egy Gyurcsány? Legyen, én benne vagyok.

Egyrészt aki Schmitt lemondását követelte, ha nem akar közröhej tárgyává válni, nem teheti meg, hogy más mércét alkalmaz, amikor a lényeg ugyanaz. Tény, hogy a Schmitt ügy egyértelműbb volt, lévén, hogy ott megvolt az eredeti szöveg, de a közvetett bizonyítékok egyre szembeszökőbbek most már Fletónál is.

Másrészt a hasonlóság több is lehet a két ügy között, mint ahogy elsőre gondolnánk.

Schmitt elnöki tevékenysége egyre nagyobb erkölcsi tehertétel volt  jobboldal számára. Távozása úgyszintén botrányosra sikeredett, és ezzel nagyban erodálta a FIDESZ-t. De hosszútávon hasznos is lehet a számukra, hisz a ballaszttól megszabadultak, és cserébe az új elnök egy év helyett három évig marad a következő kormány nyakán, ami egy esetleges kormányváltás esetén okozhat még kellemetlen perceket az ország új vezetőinek.

Gyurcsány tevékenysége folyamatos erkölcsi tehertétel a demokratikus ellenzék számára. Kolonc ő, aki folyamatosan visszahúz, akinek személye akadályává válhat annak, hogy a jelenlegi kormánynak útilaput köthessünk a talpára 2014-ben. A FIDESZ az elmúlt két évben abszurd módon neki dolgozott azzal, hogy antidemokratikus módon akadályozták jogai gyakorlásában, és hogy politikai hibáit felturbózva vagy ügyeket kitalálva köztörvényes bűnügyeket akartak a nyakába varrni mindenáron, szintén nem túl európai módon, viszont totálisan kudarcba fulladva. Azt érték ezzel csak el, hogy a hívei szemében mártírrá váljon, és hogy azok is kénytelenek legyenek, ha kelletlenül is, de kiállni mellette elvi alapon, a demokrácia eszméi szellemében, akik amúgy már szívesen szabadulnának tőle (igen, többek közt magam is idesorolom).”