Regisztráció | Elfelejtett jelszó | Felhasználó törlése

2012. április 25. 08:47

A The International Herald Tribune és a The New York Times véleményrovataiban Frank Bruni a magyarországi intolerancia mértékéről, illetve a homoszexuálisok helyzetéről írt. A szerző szerint hazánk messze nem profitált annyit az EU-csatlakozásból, mint ahogy azt a társadalom várta, és ezt az elégedetlenséget könnyű kihasználni.

A The International Herald Tribune véleményrovatában Frank Bruni a Magyarországon tapasztalható intoleranciáról számolt be, ugyanakkor a szerző több ponton is védelmébe vette hazánkat. A Fidesz kétharmados győzelme kapcsán megjegyezte, hogy interjúalanya, a 61 éves, zsidó származású Kollányi Irén szerint az országban fokozódik az antiszemitizmus és az idegenekkel szembeni gyanakvás. Magyarországot alaposabban bemutatva a szerző megjegyezte, hogy jelentéktelen gazdasága és 10 milliós lakossága ellenére az ország mintapéldája lehetne a válság és a megnövekedett adósságok terheit nyögő államnak, amely Brüsszellel is komoly vitákba keveredett. Magyarország messze nem profitált annyit az EU-csatlakozásból, mint ahogy azt a társadalom várta, és ezt az elégedetlenséget könnyű kihasználni. Ezt teszi a szélsőjobboldali párt, a Jobbik is, amely három bűnbakot állít a lakosság elé: a zsidókat, a romákat és a melegeket – idézi az amerikai lap írását a Médianéző. 
 
A cikk emlékeztet: áprilisban a párt olyan törvényjavaslatot terjesztett elő a parlamentben, amely lehetővé tette volna a homoszexuálisok börtönbe zárását. A Jobbik 46 hellyel rendelkezik a 386 fős törvényhozásban, de a magyarok többsége nem támogatja a párt célkitűzéseit. Ezt bizonyítja a Nemzeti Színház igazgatójának, Alföldi Róbertnek az esete is, akit a Jobbik feltételezett homoszexualitása miatt támadott meg, Orbán Viktor miniszterelnök azonban kiállt mellette – írja Bruni. Lakatos Júlia politikai elemző szerint ez is azt bizonyítja, hogy Orbán végeredményben európai politikus. Bruni a Jobbik egyik parlamenti képviselőjével, Gyöngyösi Mártonnal is találkozott, aki azt mondta, épeszű ember nem tagadhatja a holokauszt megtörténtét, bár annak történelmi szerepe némiképp túlértékelt. Ugyanakkor Iránt, amelyet a Jobbik egyik fő példaképének tekint, „rendkívül békés országnak” nevezte.
 

Frank Bruni a The New York Times véleményrovatába is írt: a Kelet-Európában élő melegek jogairól, melynek kapcsán hazánkat is megemlítette. Bruni a Jobbik két héttel korábbi törvényjavaslatára utalt, mellyel a szélsőjobboldali párt börtönbüntetéssel szerette volna szankcionálni a homoszexualitást. Bár Dobos Tamás, a melegek jogaiért harcoló aktivista szerint ennek realitása csekély, ugyanakkor a javaslatot magát is indikátornak tartja a magyar társadalomban fellelhető homofóbiáról. A cikk utalt arra is, hogy a hatóságok minden évben igyekeznek rábírni a szervezőket, hogy halasszák el a Meleg Méltóság Menetét. Ugyanakkor Bruni arra is kitért, beszélgetései során több Magyarországon élő meleg is azt nyilatkozta neki, nem félnek másságuk miatt. Néha persze érik őket kellemetlen megjegyzések, de sok más európai országgal szemben nincsenek kitéve fizikai veszélynek. A szerző arról is írt, hogy a homoszexuálisokat védő jogi háló erős Magyarországon, és sok közéleti személyiség is nyíltan vállalja az azonos neműek iránti vonzalmát. Takács Judit szociológus szerint a homofób húrokat egyes pártok arra használják fel, hogy a lakosság körében olcsó népszerűséget szerezzenek, komolyabb kockázatok nélkül. Bruni megemlítette a Fidesz egyik meg nem nevezett parlamenti képviselőjével készített interjúját is, melyben a honatya elhatárolódott a Jobbik javaslatától, provokációnak nevezve azt. 

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/35846


51 komment
Összes hozzászóló megjelenítése
A kommentek nem szerkesztett tartalmak,
tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint



Persze, hogy nem félnek. Az embereknek sokkal fontosabb dolgaik vannak, mint az, hogy néhány buzi mit csinál. Mivel senki sem kíváncsi rájuk most mutogatni akarják magukat.
Nos ez utóbbi szeretnénk megakadályozni. Maradjanak a férfivécében..


Nem kell félni a melegeknek
nem kell félni a romáknak
nem kell félni a zsidóknak
nem kell félni a bankároknak
nem kell félni a politikusoknak
nem kell félni a gazdagoknak

az összes többi jogosan reszket


"sok közéleti személyiség is nyíltan vállalja az azonos neműek iránti vonzalmát"

Valóban? Én meg úgy látom, hogy nagyon kevés, és azokat is állandóan céltáblának használják, zaklatják emiatt.


Nahát.... megtalálták már Magyarországot a térképen?


Ezt, hogy számoltad ki te észlény?


az nem közügy, az magánügy.
Az a közügy ha ezért zaklatják, hátrányos megkülönböztetés éri a munkahelyén, vagy bárhol, titkolnia, hazudoznia kell, azért hogy megússza a zaklatást, stb. Ez mind közügy. Az emberi jogok megsértése mindig közügy.


Akkor a hit is az. Ugye?


Hit, mint hitélet. Mint a külvilág számára érzékelhető megnyilvánulása, mivel csak úgy értelmezhető ebben a körben. Gondoltam, nem szorul magyarázatra.
De örülök, hogy ebben egyetértünk.


"pontosan miért is vetődhet fel a munkahelyen az alkalmazottak szexuális orientációja?"

pl. van egy azonos nemű párja.

Válaszok:
raoul renier | 2012. április 25. 12:14

Munkaügyben tapasztalataim szerint leggyakrabban azokat a fiatal nőket éri hátrányos megkülönböztetés, akik szülni szeretnének és ezt közlik is a munkaadójukkal - tehát bizonyítottan heteroszexuálisak.

Válaszok:
Carlos> | 2012. április 25. 12:49

Kicsit kedvezőbb színben mutatja be ez a poszt a NY Times-ban megjelent írást, mint ahogy egy ottani olvasó értékelte ez alapján a hazai helyzetet. Az Amerikában élő, magyar származású fiatalember "Aggasztó meleg-ellenes jelek Magyarországon" címmel reagált saját blogjában ( http://michael-in-norfolk.blog.. ) arra a cikkre, melyről itt is olvashattunk.
Véleményét keserűen foglalja össze: "Apám szülei az Osztrák-Magyar Monarchia polgárai voltak, mielőtt távoztak Amerikába közvetlenül az I. világháború előtt, és már sokszor akartam látogatni abba a régióba. Most a magyarországi jelek arra utalnak, hogy talán törlnöm kell ezt az országot a lehetséges uticélok közül".
Elgondolkodtató!

Válaszok:
Muttimi | 2012. április 25. 12:34
raoul renier | 2012. április 25. 12:51

Mi elgondolkodtató? Hogy derék blogolónk először elmondja hogy még sosem járt itt, de onnan "értékeli a helyzetet"?
Annak kell ezen elgondolkodnia, aki ezek után itt élve, ez alapján ítéli meg az itteni helyzetet.

Válaszok:
Kal | 2012. április 25. 13:11

és még sok más tendenciózus jogsértést is felsorolhatnánk. Ettől még nem lesz rendben egyik sem.

Válaszok:
raoul renier | 2012. április 25. 12:59

Tényleg van mitől tartania a fiatalembernek. Például ha beül egy pesti buzibárba és angolul kezd beszélni, könnyen elképzelhető, hogy a fogyasztás ötszörösét számlázzák ki neki. Ezért valóban nem éri meg Magyarországra jönni.

Félreértés elkerülése végett, ez hetero szórakozóhelyeken is megtörténhet vele. De nagyjából ez a legrosszabb, amitől tartania kell. Amikor utoljára körülnéztem Magyarországon, nem láttam direkte buzi turistákra vadászó szabadcsapatokat.

Válaszok:
Kal | 2012. április 25. 13:13

Nézd, a munkaadót az esetek túlnyomó részében abszolút nem érdekli, hogy kivel bújik ágyba az alkalmazottja. Az viszont igen, hogy számíthat-e stabilan a munkájára. Ezért sokkal valószínűbb, hogy egy szülni kívánó nővel szemben érvényesül a diszkrimináció, mint hogy egy buzival. A homoszexuálisok munkahelyi érdeksérelmei túl vannak dimenzionálva. Tudom, hogy az egyéni példák nem reprezentatívak, de én éveken át egy munkahelyen dolgoztam egy homokos sráccal: mindenki tudta róla, mi újság, de nem cseszegette miatta senki, legkevésbé a főnök. Rendesen elvégezte a melót, jó fej gyerek volt, eljárt velünk sörözni, egyszer-kétszer hozta az aktuális partnerét is, ahogyan mi a lányokat - ennyi.

Válaszok:
Carlos> | 2012. április 25. 13:04

valóban - "az egyéni példák nem reprezentatívak".

Válaszok:
raoul renier | 2012. április 25. 13:33

Természetesen semelyik itt élő ember nem "ez alapján ítéli meg az itteni helyzetet", hanem saját tapasztalatai és ismeretei alapján, melyek azonban semmivel sem kedvezőbbek. Sokan ugyanis tényleg azt várják el az érintettektől, hogy csöndben tűrjék és vegyék tudomásul, hogy a közbeszédben folyamatosan megalázó és sokszor gyűlölködő kitételekkel illetik őket, arra kényszerítik, hogy csak a négy fal között merjék megélni társkapcsolataikat, és úgy általában is legyenek láthatatlanok, mert ha nem, akkor igenis atrocitásokra kell számíítaniuk. Ez nem normális és nagyon súlyos hátrányokkal jár hazánkra nézve, ha ezen a helyzeten nem tudunk érdemben változtatni.


"Amikor utoljára körülnéztem Magyarországon, nem láttam direkte buzi turistákra vadászó szabadcsapatokat." Még szép! Nehogy má' ez legyen a mérce! Amíg nem gyilkolják a melegeket Magyarországon is úgy, mint egyes afrikai és ázsiai országokban, addig minden rendben?!

Válaszok:
raoul renier | 2012. április 25. 13:30

Izé... talán elkerülte a figyelmedet, de a hozzászólásomban a szarkasztikus túlzás stíluseszközével éltem. Kopogósan megfogalmazva annyit akartam mondani, hogy egy buzi turistának a világon semmi félnivalója nincs Magyarországon. (Hacsak nem a rakparton akar partnert keresni magának, de az már nem a homofóbia, hanem a kriminalizmus témakörébe tartozik.)

Válaszok:
Kal | 2012. április 25. 13:54

Ezt készséggel elismerem, de a konkrét ellenpéldák meggyőzőbbek volnának.


"talán elkerülte a figyelmedet, de a hozzászólásomban a szarkasztikus túlzás stíluseszközével éltem" - valóban nem volt egészen világos, hogy milyennek ítéled meg a melegek helyzetét Magyarországon, de még most sem látom pontosan, hogy szerinted akkor az, ami most van, az így teljesen rendben van?

Válaszok:
raoul renier | 2012. április 25. 14:11

"...arra kényszerítik, hogy csak a négy fal között merjék megélni társkapcsolataikat, és úgy általában is legyenek láthatatlanok, mert ha nem, akkor igenis atrocitásokra kell számítaniuk."

Mit nevezel atrocitásnak? Ha két férfi kézen fogva andalog az utcán, holtbiztos idegenkedve méregetik őket, és igen, az sem kizárt, hogy alkalomadtán valaki beszól nekik: "mocskos buzik!" Ezzel én a magam részéről nem értek egyet (az idegenkedő nézést megkapják tőlem, de ez meg az én jogom, ugye), változtatni viszont csak fokozatosan lehet rajta, és semmiképpen nem úgy, hogy agyba-szájba nyomatják a hisztérikus ellenpropagandát. Ez ugyanis az emberek többségéből ellenszenvet vált ki, és nem hogy toleránsabbra hangszerelné őket, hanem éppen ellenkező hatást vált ki belőlük. Az általad belinkelt blogbejegyzés ékes példa erre.


biztos a meleg papokra gondolta. nekik tényleg nincs mitől félniük. még állami támogatást is kapnak.


"...de még most sem látom pontosan, hogy szerinted akkor az, ami most van, az így teljesen rendben van?"

Oké, akkor konkrétan. A nyolcvanas években a fiatalok között bevett szórakozásnak számított a buziverés, a jard pedig en bloc kriminalisztikai problémaként kezelte a homoszexualitást. Ehhez képest azóta egyrészt óriási fejlődés történt a buzik társadalmi elfogadottsága felé, másrészt viszont egyebet se hallunk, csak hogy mennyit kell rettegniük, milyen csúnyán ki vannak rekesztve, miféle heteronormatív patriarchális imperializmus dühöng itt, meg más egyéb baromságok. Nem állítom, hogy a buzik ma nem találkoznak Magyarországon diszkriminációval, azt viszont igen, hogy jóval kevesebbel, mint harminc évvel ezelőtt - a jogvédő szervezetek viszont ezerszer harsányabban jajgatnak és siránkoznak miatta. Na, ez az, ami nekem kicsit bassza a csőrömet.

Válaszok:
micream | 2012. április 25. 14:37

a nácik is elvoltak nyomva a komcsik alatt, most meg ott parádézhatnak a köztársasági elnök ablaka allatt. nekem sem lenne semmi bajom a nácikkal, ha a lakásukban intéznék el egymás között a dolgaikat, és nem kéne nap mint nap látnom és hallanom őket.

Válaszok:
Zalailáma | 2012. április 25. 15:27

Látod, micream, erről szól az egyenlő mérce elve. Ha igazi liberális demokrata vagy, akkor el kell fogadnod, hogy olyanok is parádéznak a közterületeken, akiknek maga a puszta látványa is ellenérzést kelt benned. De ha puszta érzelmi alapon be akarod a fölvonulásukat tiltani, akkor mit háborogsz, ha mások ugyanezt követelik az ízlésük, erkölcsi értékrendjük és vallásuk tanítása ellen való buziparádéval kapcsolatban? Vagy mind a kettőt, vagy egyiket sem: ez így korrekt.

Szerintem elég lenne simán kemény közterület-használati díjat szedni mindenkitől, ill. mindenkinek saját zsebből kellene finanszírozni a biztosítást, és máris kevesebben akarnának a belvárosban pávatollal a valagukban, vagy bakancsban, katonai gatyóban vonulgatni. A megoldás ilyen egyszerű, az évről évre visszatérő fölösleges szájtépést és kakaskodást pedig megspórolhatjuk végre.


Félniük nem is kell!
De provokálni sem!!


Lehet nézegetni!!!!



Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:


Regisztráció | Elfelejtett jelszó

{if $kampany} {$campaign.AV_Code} {/if}