A legutóbbi időközi választások margójára

2012. április 25. 20:54

Lánczos Vera
Galamus-csoport

Mintha a választás kegy lenne részükről, s nem a saját sorsukról való döntés. Mintha a pártok eleve járnának az embereknek.

„Miért érdemes látszólag jelentéktelen időközi választásokkal foglalkozni ilyen részletességgel – kérdezhetné bárki. Az apropót számomra egy rádióműsor adta, amelyben a műsorvezető magánszorgalomból éppen felmérésbe kezdett a hallgatói közt. Arra volt kíváncsi, ha most azonnal kéne szavazni, melyik párt mellett húznák be az X-et. Engem személy szerint azok nagy száma taglózott le, akik – mint állítják – most senkire nem tudnának szavazni, nincs pártjuk. A megszólalók többsége diplomás ember volt. A minta nyilván nem tekinthető reprezentatívnak, de az említett attitűd nagyon is ismerős. Magyarországon ma büszkén vágják a kérdező szemébe az emberek, hogy ha nincs kire, akkor ők bizony nem voksolnak. Mintha a választás kegy lenne részükről, s nem a saját sorsukról való döntés. Mintha a pártok eleve járnának az embereknek, s ha vannak, a választás csak büntetésre alkalmas eszköz, s nem értékítélet lenne, amely egyfelől orientálhat, másfelől a saját értékeink megvalósításához szükséges cselekvési teret befolyásolhatná.(...)

Természetesen a tudatos választás feltételezi legalább a demokratikus jogállam, illetve a diktatórikus hatalomgyakorlás ismérveinek világos megkülönböztetésére való képességet. Ma még ez sem megy, ez a legfőbb gátja a demokratikus pártok együttműködésének is. Ez lenne az előfeltétele a felismerésnek, hogy éppen ennek a tudatosságnak a hiányára építve módosította a jelenlegi rezsim a választásokra vonatkozó szabályokat úgy, hogy már akár 30 százalékos többséggel is kétharmados felhatalmazást lehet szerezni, ha a riválisok engedik szétforgácsolni az erejüket. Minél kevesebben vesznek részt egy választáson, annál kevesebb kell egy 30 százalékos eredmény eléréséhez.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/35884