Képzelt riport a szóvivővel

„– Beszélhetünk a miniszterelnökkel is?

– Nem ér rá, az asztalnál ül.

– Nekünk megfelel ebéd után is.

– Nem ebédel. Két hónapja ül az asztalnál, várja az IMF delegációt.

– És ezt ők tudják?

– Ha nem, az az ő bajuk. Ha pénzt akarnak nekünk adni, tájékozódjanak.

– És ha ők nem így gondolják?

– Akkor Gyurcsány a hibás! Talicskával hordták ki a pénzt. Az elmúlt nyolc évben. Borzalmas állapotban vettük át az országot. Benne a szakadékban.

– Ez most hogy jön ide?

– Sehogy, de ezt naponta háromszor el kell mondanom, és ma még csak egyszer mondtam.

– Vannak feltételeink, amelyek teljesítése esetén pénzt adhatnak nekünk az IMF-esek?

– Természetesen, több is van. Nem vagyunk olcsójánosok. Először is el kell ismerniük, hogy olyat, mint a Matolcsy, még nem láttak.

– Szerintem ez menni fog.

– Na látja! Fontos a megegyezési készség. El kell ismerniük, hogy Magyarország demokratikus jogállam.

– Ehhez azért némi magyarázat is kell hogy tartozzon!

– Ez egyszerű. A miniszterelnök demokrata, minden egyszemélyben tőle függ Magyarországon, tehát Magyarországon demokrácia van.

– Na és a visszamenőleges jogalkotás?

– Jó, hogy említi! A jövő – valljuk meg – bizonytalan. A múlt biztos, azt mindenki ismeri. Vagyis, ha a múltra nézve alkotunk törvényeket, kiszámítható viszonyokat teremtünk. Ettől erős vár a mi demokráciánk. Végül úgyis elismerik majd, hogy nélkülünk egy vidéki kócerájt sem tudnának elvezetni. Pontosabban: nem is tudnak.”