Dán tüntetőt vert egy izraeli katona

http://www.facebook.com/photo.php?fbid=367005393342736&set=a.128024363907508.10539.125342830842328&type=1&theater

Nos, Svájc most proklamált egy olyan rendeletet, hogy a 2004 után csatlakozott EU-s országokból nem vándorolhatnak be hozzájuk senki - egyenlőre, de kétellőre, ha én megjelennék egymilliárd svájci frankkal és kopogtatnák náluk, hogy le szeretnék kies országukba települni, biztosan kivételt tennének velem. Mert, hát, a pénz, az pénz. Még Svájcban is.

Ehhez a Rothschild-történethez csak azt fűzném hozzá, ha milliárdos lennék, CSAK valamelyik Rothschild tulajdonban lévő, ha nem közvetlen tulajdonú bankjukban tenném letétbe a pénzemet! Ugyanis ügyfeleikel, mindenre való tekintet nélkül, igen előzékenyek, pontosak, diszkrétek és nem találgatnak ki újabbnálújabb kamatokat és feltételeket.

A bécsi Rothschildok és a nácik Ekkora üzletek, amiket eddig említettem, ezután már nem voltak, de csupán a londoni bankház, különböző országokban 18 kormányfőt finanszírozott. Kölcsöneinek értéke mai pénzben számolva elérte a 30 milliárd dollárt. A végére már csak egyetlen történet, ami érzékelteti, hogy valójában mekkora hatalmat jelentett, és jelent még ma is a Rothschild név. Bár azt hiszem ez az eddigi történetekből is sejthető… 1938. március 10.-én, Ausztria náci megszállása (az Anschluss) előtti napon, a francia Rothschild ház riadóztatta Louis Rothschild -ot, hogy sürgősen hagyja el Ausztriát. A báró azonban kényelmes volt, és csak másnap jelent meg a bécsi repülőtéren. (Természetesen inasa kíséretében). Mielőtt felszállhatott volna a zürichi gépre, két SS őr felismerte, és elkobozta útlevelét. Két nappal később SS-ek jelentek meg a báró palotájában, és felszólították, hogy kövesse őket. Ezzel a felszólítással kezdődött meg a nácik, és a bécsi Rothschild-ok tragikomédiája. Az SS embereit a báró azzal fogadta, hogy örömmel követi őket, de előbb vacsorázni óhajt… A rohamosztagosok, akik általában nem méltányolták az efféle kívánságokat, ezúttal, úgy látszik különleges utasításokat kaptak, mert engedelmesen álltak a damasztabrosszal terített asztal mellett, míg a báró (három inas segédletével) kényelmesen megvacsorázott, és illatos vízzel leöblítette ujjait, elszívta vacsora utáni cigarettáját, s bevette megszokott gyógyszerét. Ezután elment az SS legényekkel. Először a nácik által vezetett új osztrák rendőrség egyik vezetője elé vitték, ahol a feljegyzések szerint a következő párbeszéd zajlott le: "Szóval maga Rothschild. És pontosan milyen gazdag ? A báró erre azt válaszolta, hogy néhány napig tartana, amíg ezt a könyvelői meg tudnák mondani. No jól van, - mondta a rendőrfőnök - akkor legalább azt mondja meg, hogy mennyit ér a bécsi palotája, a bennlévő műkincsekkel együtt ? A válasz így hangzott: Mennyit ér a Szent István katedrális ?" A rendőrfőnök ezen a ponton abbahagyta a kihallgatást, és a bárót belökték egy cellába. Nem volt ott sokáig, hamarosan átszállították a Gestapo bécsi főhadiszállására. Szó sem volt arról, hogy a bárót bárminemű fizikai veszély fenyegette volna. Gőring ugyanis Svájcba küldette külön megbízottját, hogy közölje a Rothschild-okkal a feltételeket. Elengedik Louis bárót, ha Gőring marsall kap ezért a szívességért 200.000 dollárt (persze nem márkában, hanem dollárban, egy svájci bank trezorjába téve). A hitleri birodalom pedig megkapja az osztrák Rothschild ház vagyonát, beleértve a csehszlovákiai Vitkovicében lévő acélművet is. A Rothschild megbízottak Zürichben keményen alkudoztak. Közölték Gőring, csodálkozó megbízottjával, hogy két évvel korábban már titokban átjátszották egy angol érdekeltség kezére a Vitkovicei részvények többségét. Louis báró távozásáért hajlandók átengedni az ausztriai ház vagyonát, de Vitkovice csak akkor kapható, ha a báró úr már megérkezett külföldre, és akkor is csak úgy, hogy a nácik FIZETNEK hárommillió fontot. Az alku húzódott, közben a nácik megszállták Csehszlovákiát, de az angol kézben lévő Vitkovicei acélmű, még nem volt a hatalmukban. A vita csúcspontján, a bécsi Gestapo " Rothschild szobájában" kinyílt az ajtó, és maga a véreb: Heinrich Himmler, az SS rettegett főnöke jelent meg. Egy óráig alkudoztak a feltételekről, de a báró nem engedett. Himmler távozása után SS szállítómunkások jelentek meg, és egy XIV. Lajos korabeli állóórát, és egy hozzá nem illő, hatalmas kínai vázát cipeltek be a szobába, az ágyat pedig narancsszínű bársonnyal terítették le. Himmler nyílván így akarta jelezni, hogy a bárónak még sokáig kell maradnia. Rothschild azonban rákiáltott az SS-ekre: "Vigyék ki ezt a sok ízléstelen vacakot ! Egyébként is úgy fest ez a szoba, mint a krakkói bordélyház !" Másnap közölték Himmler megbízottai, hogy elfogadták a Rothschild-ok feltételeit, a báró távozhat ! Louis Rothschild erre azt válaszolta, hogy most már este 11 óra van, és igazán nem várhatja el bécsi barátaitól, hogy ilyen későn is a rendelkezésére álljanak, és még ezt az éjszakát a Gestapo főhadiszállásán óhajtja eltölteni... A Gestapo történetében erre még nem volt példa, ezért Berlinből telefonon kellett külön felhatalmazást kérni. Ezen az estén, mint vendég még a Gestapo főhadiszállásán maradt, és két nap múlva átlépte a svájci határt. A németek 1939 júliusában közölték, hogy a megállapodás értelmében átutalnak a londoni Rothschild-oknak hárommillió fontot, Vitkovice részvényeiért. A brit kormány azonban belépett a háborúba, mielőtt a pénz megérkezett volna Londonba. A bécsi tragikomédia Párizsban nem ismétlődött meg, mer a francia Rothschild-ok időben távoztak. Ha a Rothschild-okat nem is, de a vagyonukat "elkapták" a nácik. A háború után különvonaton szállították vissza a Rothschild kincseket. A teherpályaudvaron a család bizalmas megbízottai válogatták ki a festményeket, szobrokat, gobelineket, aszerint, hogy a család melyik tagjának, melyik palotájából vitték el azokat.