„A jelenlévők életkora alacsonyabb, mint az egyes pártok rendezvényein szokott lenni, ez már egy pozitívum” – kezdte megnyitóját a konferenciát szervező Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója, Csizmadia Ervin. A rendezvényre azért kerítettek sort, mert szerettek volna egy pártoktól független „új dimenziót nyitni” az oktatással kapcsolatos diskurzus terén. Csizmadia felhívta a figyelmet: a politikai nevelés Európa más országaiban régóta jelen van, hiszen demokratának nem biztos, hogy születik az ember.
Az Oktatási Államtitkárság részéről a beszélgetésen Thaisz Miklós, az államtitkárság oktatási kabinetjének politikai tanácsadója volt jelen. Mint elmondta, az eredetileg felkért Hoffmann Rózsa adott időben „egy hasonlóan izgalmas fórumon” Hódmezővásárhelyen pedagógusoknak tartott előadást, ezért nem tudott eljönni. Helyette azonban a papírkötegekkel érkezett szakember rögtön választ adott a szervezők által feltett kérdésekre. Arra, hogy „lehet-e demokráciában állampolgárokat nevelni?” úgy felelt: másképp nem is lehetne. „Állampolgárokat demokráciára nevelni csak demokráciában van értelme, demokráciára nevelni pedig nemcsak lehet, hanem kell is” – fogalmazott. Intézménye képviseletében kijelentette: „olyan nevelést akarunk adni a fiataloknak, amely képessé teszi őket a felelős döntések meghozatalára”.
A szervezők által a plakáton feltett másik kérdésre, miszerint „nevelhető-e a magyar társadalom?” Thaisz Miklós úgy felelt: igen; „ha nem így gondolnánk, nem adtunk volna az új, Nemzeti Köznevelési Törvény nevet a régi Közoktatási Törvénynek”. Elmondta azt is, a témában a kulcsszereplők a pedagógusok, rajtuk múlik ugyanis, hogy milyen nevelést, oktatást kap a gyerek. „A jó tanár hiteles személyiség, őszintén adja magát, képes differenciálni a különböző képességű gyerekek között, képes önreflexióra” – sorolta az erényeket Thaisz. A jó tanár és az új Nemzeti Köznevelési Törvény kapcsolatáról a tanácsadó úgy beszélt: utóbbi a pedagógusi életpályamodellel és a pedagógusok szakmai ellenőrzésével biztosítja előbbit. Felidézte: „két éve még középiskolában történelmet tanítottam, és ne mondják meg az államtitkár asszonynak, de sohasem vettem kezembe a közoktatási törvényt”. Thaisz kifejtette: idáig hiába írtak le bármit az alaptantervben, vagy kerettantervben, hogy a tanárok tényleg aszerint haladtak e az iskolákban, azt nem ellenőrizte senki.
Az államtitkárság tanácsosa ugyanakkor elmondta a Nemzeti Alaptantervről (NAT): nem nagyon van benne olyan, ami korábban is jelen lévő dolgokat húzna át, viszont bővült néhány részlettel. Ezek között említette az erkölcsi nevelést és szolidaritást, a nemzeti és európai azonosságtudat hangsúlyozását, a honvédelmi- és gazdasági ismeretek bevezetését, a fenntarthatóságra, környezettudatosságra, médiatudatosságra nevelés fontosságát. Tantárgyközi elemként az erkölcsi, illetve jogi tudatosságot, az önismeretet, valamint fogyasztóvédelmi ismereteket emelte ki. Mindezek bevezetésével kapcsolatban Thaisz elmondta: „nem provokatív ez a megközelítés, ha LMP-s lennék, ez akkor is tetszene”. A készülő dokumentumokról közölte: jelenleg egy munkaanyag nyilvános, de talán már az sem aktuális, hiszen „kollégái a négy napos ünnepet is ezzel töltik majd”.
Az erkölcstan-etika tantárgyakról az egykori történelemtanár részletesebben beszélt. Mint mondta, általános iskolában 1-8. osztályig lesz kötelező a tárgy, illetve erkölcstan helyett hittan lesz választható. „Az erkölcs tanítása ugyanakkor nemcsak e tantárgy feladata, a tanár személyiségével is erre kell, hogy neveljen” – vélte. Az erkölcstan tantárgy nem kész válaszokat kínál, hanem sokoldalú megvilágítással önismereti és kapcsolatkezelési ismereteket nyújt. „Nem az lesz erkölcstan órán, hogy aki abortuszt követ el, az pokolra fog jutni” – szögezte le többször is.