Orbán beszédében rámutatott, hogy míg 2002-ben az ország a régió éllovasa volt, addig 8 év múlva már az utolsó helyek egyikén kullogott. Szerinte ha ma 53 százalék lenne a magyar államadósság, akkor előadása arról szólna, hogy a reform keretében felszabaduló forrásokat hogyan használjuk fel. 2010-ben többen éltek állami juttatásból, mint munkából, és a miniszterelnök ezen akart változtatni. A kormány célja ezért szerinte az, hogy többen éljenek munkából Magyarországon, mint munkán kívüli ellátásból. Mindez azt jelenti, 5,5 millió embernek kell munkából élnie, és nem szabad, hogy 4 milliónál több legyen a nem munkából élők száma. Ha ezt nem sikerül elérni, akkor a magyar gazdaságnak nincs jövője – tette hozzá. A korábbi szocialista kormányok miatt vannak nehéz helyzetben szerinte a családok, az önkormányzatok és a vállalkozások.
A miniszterelnök szerint ha nem éri meg dolgozni, ha nem éri meg munkából megélni, akkor létrejön egy munkaellenes hangulat, ami miatt Magyarország a csőd szélére kerül. Ebben a harcban nem jó, ha az állam egyedül van, hiszen nem az a cél, hogy az állam ennyi embernek munkát adjon, ezért mindenképpen számít a vállalkozásokra is. A miniszterelnök szerint ugyanakkor a problémát súlyosbította, hogy 2010-ben nemcsak a megörökölt rendszerrel kellett megküzdeniük, hanem időközben a nyakunkba zuhant egy válság is. Ami szerinte kis híján a szakadékba lökött minket. „Rosszabb állapotban volt Magyarország, közelebb volt a pénzügyi csődhöz 2010 májusában, mint Görögország” — tette hozzá. Orbán beszédében megemlítette az IMF-fel folytatott tárgyalásokat is, aminek elhúzódása miatt a Nemzetközi Valutalapot és az EU-t bírálta. Szerinte ugyanis a magyar kormány már két hónapja a tárgyalóasztalnál ül, a kifogásolt törvényeket - így a jegybankkal kapcsolatos kifogásokat tegnap teljesítették — ezért „a tárgyalások elhúzódásáért a másik felet terheli minden felelősség”.