Biztosra vehető, hogy Vlagyimir Putyin miniszterelnök nyeri a vasárnapi oroszországi elnökválasztást. Már csak az a kérdés, hogy a csökkenő népszerűségű Putyin meg tudja-e szerezni a győzelmet az első fordulóban. Jelentős ellenzéki ellenfele nincs.
Harmadszorra is Oroszország elnöke lehet Vlagyimir Putyin, ha megnyeri a vasárnapi elnökválasztást, ezzel egykori miniszterelnökét, Dimitrij Medvegyevet váltaná az elnöki székben. A jelenlegi miniszterelnöknek erre minden esélye megvan, kihívói ugyanis súlytalanok: az örökös ellenjelöltek és egy Kreml-közelinek titulált milliárdos közül választhat az orosz nép. Elemzők szerint a kérdés már csak az, hogy a csökkenő népszerűségű Putyin az első, vagy a második fordulóban tudja megnyerni a választást - hogy az egyes részeredmények hogyan alakulnak, azt Az orosz ok blogon óráról órára nyomon követheti.
Annak ellenére, hogy az elnökválasztás mennyire lefutottnak tűnik, nagy nemzetközi figyelem kíséri. Ennek oka az, hogy az ellenzék a decemberi parlamenti választások visszaélései miatt rendszeres, százezres létszámú utcai megmozdulásokat szervez. Mivel a tüntetések szervezői nem indulhattak a választásokon, ezért a választás másnapjára óriástüntetést hívtak össze az előre borítékolható eredmény ellen - erre válaszul a kormányzat bekamerázta az összes szavazóhelyiséget, amelynek képeit az interneten bárki megnézheti.
Putyin kampányában arról beszél, hogy az 1990 utáni években ő mentette meg Oroszországot a káosztól, illetve hogy ő olyan erős vezető, aki mind belföldön, mind külföldön képes megvédeni Oroszország érdekeit, és a nagyhatalmi státuszt is erősítette. Ha nem ő győzne, elveszne a stabilitás, éhínség és utcai erőszak következne be, állítják az őt támogató kampányfilmek. A Kitekintő összeállítása szerint az elnökválasztási kampányban lévő összes médiamegjelenés 82,79 százalékát Vlagyimir Putyin birtokolta, míg 17,21 százalék jutott a négy másik elnökjelöltnek együttvéve.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
Az Egyesült Államok „platina” biztonsági garanciát kínál Kijevnek, míg Európa inkább csak a szájkaratéban erős.
Az orosz külügyminiszter lerántotta a leplet a háttéralkuról: szerinte Donald Trump emberei már ígéretet tettek Moszkvának az öt annektált régió átadásáról. Lavrov szerint Washington végre megértette, hogy a NATO-bővítés vörös vonal, és elfogadták az orosz feltételt: Kijevnek ki kell vonulnia a Donbaszból, és örökre lemondhat az atlanti csatlakozásról.
A berlini egyeztetéseket időhúzásnak tartják Moszkvában.
A politikai elemző a Kobak Klub rendezvényén arról is beszélt, hogy elmúlt „az újdonság varázsa, Magyar Péternek újítania kell”.
Nemcsak a Fekete-tengeren aktívok az ukránok.
Megjöttek a magyarok! – emelte ki a miniszterelnök bejegyzésében.
„Az ilyen mértékű béremelés mögött nincs fedezet, ezért az szükségszerűen adóemelésekhez vagy megszorításokhoz vezetne” – hangsúlyozta a Számháború című műsorban Szalai Piroska.
