Keresztény
FACEBOOK 
RSS
Évente legalább 1570 főnek kellene végeznie jogi karon, hogy mind az állami, mind a magánszférában ki lehessen elégíteni a szakemberek iránti igényt – állítja egy elemzés. A kormány januárban döntött: a következő tanévtől nyolcadára, száz főre csökkenti az államilag támogatott jogászhallgatók számát. A Szegedi Tudományegyetem jogi karának dékánja szerint ez „szubjektív, elfogult és indokolatlan” döntés. A Mandiner riportja.
Hat egyetemen szűnik meg az állam által finanszírozott jogászképzés Hoffmann Rózsa egyik legutóbbi bejelentése nyomán, miszerint az államilag támogatott jogászhallgatók számát több mint 800-ról 100-ra csökkenti a kormány. A csekélynek számító létszámot két fővárosi felsőoktatási intézmény, az ELTE és a Pázmány között egyenlő arányban osztották el. A Károli Gáspár Református Egyetem és további öt vidéki iskola így csak fizetős képzési lehetőséget kínálhat jogi pályára vágyó leendő hallgatóinak. Az intézmények tandíja átlagosan 170-190 ezer forint félévente.
„A mi véleményünk feltehetőleg egyezik minden más egyetem véleményével: az intézkedés drasztikus, mikéntje pedig rettenetes” – nyilatkozta a Mandinernek a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Állam- és Jogtudományi Karának dékánja. Prof. Dr. Szabó Imre úgy látja, a kormányzat „szubjektív, elfogult és indokolatlan” döntése mind a felvételizők, mind szüleik szempontjából méltánytalan. „Ezek a fiatalok évekkel ezelőtt eldöntötték, milyen pályát választanak, így a gimnázium alatt arra készültek, ezért vállaltak anyagi áldozatot is” – mondta a dékán, hozzátéve: sokan mindezt hiába tették.
Évente legalább 1570 főnek kellene végeznie jogi karon, hogy mind az állami, mind a magánszférában ki lehessen elégíteni a szakemberek iránti igényt – állítja egy, a témában végzett, 2011. márciusi felmérés, amit Dr. Szalay Gyula, a győri Széchenyi István Egyetem (SZE) Állam- és Jogtudományi Karának dékánja és dr. Kocsis Miklós PhD, a PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszékének egyetemi tanársegédje, az FTT tagja készített. A szakemberek szerint ebből az évi mintegy másfélezer jogászból 969 fő az állami szférában évente el tudna helyezkedni, ez az a létszám, ami az állami funkciók gyakorlását biztosítani tudja. „Évente átlagosan 1200 végzett jogászra van szüksége az országnak, így társadalmilag is kártékony az államtitkárság intézkedése” – véli a szegedi dékán, aki szerint egy felelős társadalmi irányításnak mielőbb be kell látnia, hogy a jelenlegi tendencia hosszú távon nem tartható fent.
Természetesen nem kell minden jogászhallgatónak államilag támogatott képzésen tanulnia, de Dr. Szalay Gyula, a győri jogi kar dékánja úgy látja: ha több közszférában dolgozó taníttatását – például a pedagógusok, rendvédelmisek, honvédek képzését – az állam támogatja, akkor a többi területről, így a jogi képzéstől sem vonhatja meg egészében a hozzájárulást. Dr. Szalay Gyula a Mandinernek azt is elmondta, ez a támogatás korábban aránytalanul valósult meg: a vidéki egyetemek hallgatóinak, és az egyik fővárosi egyetem tanulóinak is csak mintegy 20 százalékát támogatta az állam, míg a másik két nagy budapesti kar 50-80 százalékos finanszírozásban részesült. „Ez persze aránytalan kedvezmény volt részükre, de a jelentkezők száma valóban itt volt magasabb” – tette hozzá. A Mandiner azon kérdésére, hogy a Rektori Konferencia tett-e a keretszámokra vonatkozó javaslatot, Dr. Szalay, a Konferencia tagja elmondta: hivatalos formában erre nem került sor. Megjegyezte: a napokban tartanak tanácskozást, amikor szóba kerülhet a téma.
Dr. Szabó Imre a győri dékánnak némileg ellentmondva azt állítja: „a jelenleginél már az is helyesebb lett volna, ha egyetlen államilag támogatott helyet sem oszt ki a kormány, jelen esetben ugyanis nem indokolható, hogy miért éppen ennyi és miért éppen oda jutott”. A szegedi dékán úgy látja, ez a száz férőhely csupán arra alkalmas, hogy a felsőoktatásban járatlan felvételizőket megtévessze, és ezzel esetleg olyan képzésre csalja, ami számukra nem feltétlenül megfelelő.
Bár a kormány idei rendelkezése csupán az államilag támogatottak számáról dönt, a már említett tanulmány következtetései szerint az erre vonatkozó döntések a fizetős képzésen résztvevők számát is csökkentik. Az összegzés megjegyzi: a megszorító intézkedések a humán területek közül elsősorban a jogász szakot érintették az elmúlt években – annak ellenére, hogy lemorzsolódással, majd később elhelyezkedési nehézségekkel itt kell a legkevésbé számolni. 2002-ben az ilyen képzésen tanulók közül még 1870-et támogatott az állam, ez csökkent ma százra. Az esszé szerint a jogi diplomát szerzők aránya adott év összes oklevelet szerző diákjához képest átlagosan 4-5 százalék, ami fele a nemzetközi 9 százalékos átlagnak. A szerzők azt is kijelentik: tévhit, hogy a szakmában túlképzés folyik, hiszen az éves adatok viszonylag állandó tendenciája ennek ellentmond.
„A Szegedi Tudományegyetem ahogy csak tud segíteni fog jövendőbeli, fizetni köteles hallgatóin: tanulmányi eredmények, illetve szociális helyzet alapján az iskola ösztöndíjak kiosztását tervezi, tandíjunkat pedig a minimális 150-154 ezer forintos összegre szabtuk” – közölte Dr. Szabó Imre. A professzor ugyanakkor megjegyezte: a szülők anyagi áldozatvállalásának kétségtelenül növekednie kell. Dr. Szalay Gyula szerint a Diákhitel 2 és az utófinanszírozás lehetősége jelenthet megoldást, akár a támogatottak számát érintő folyamatos redukció megmaradása mellett is. Az utófinanszírozásról január elején döntött a vezetés, és arról az egyes karok vezetőit levélben értesítették. Ennek értelmében azon jogászhallgatóknak, akik vállalják, hogy a későbbiekben a közszférában helyezkednek el, az állam átvállalná a képzésre felvett hitelét. A lehetőség pontos feltételeit a kormányzat ebben a tanévben dolgozhatja ki, bevezetésére ez év szeptemberében kerülhet sor.
Hogy miként befolyásolhatja a hallgatóság összetételét a kormány intézkedése, Dr. Szabó Imre elmondta: Szegeden eddig is csak 50-80 állami pénzen tanuló diák volt évfolyamonként, így csekély mértékű lesz annak a tendenciának a növekedése, hogy a vagyonosabb szülők gyermekei ülnek majd az előadásokon. „A jó képességű, felkészült fiatalok persze most már nagyobb eséllyel csúsznak le az ingyenesség lehetőségéről” – tette hozzá. „Természetesen az SZTE-t sem érinti jól az intézkedés, de valószínűleg továbbra is elég joghallgatónk lesz; mi ugyanúgy folytatjuk tovább” – közölte a dékán. Hozzátette: „merem remélni, hogy ez a támogatási arány nem marad így tartósan, az ország lakosságának jövedelmi viszonyai ugyanis a közeljövőben csak álmaikban válnak olyan jóvá, hogy fizetni tudják a taníttatás költségeit”.
„Mivel hárommillió forintos diákhitelemet, és a megélhetésemet is fedeznem kell, minél előbb szeretnék elhelyezkedni, mégpedig az állami szférában” – nyilatkozta lapunknak Anikó, aki alig néhány hete vehette át jogi diplomáját a Károli Gáspár Református Egyetemen. A fiatal jogász a közszférát érintő létszámstop ellenére optimista: úgy gondolja, jogi végzettsége, felsőfokú német nyelvtudása, és másfél évnyi szakmai gyakorlata előnyt jelent majd az állásinterjúkon. Megjegyezte: azért a külföldi pályázati lehetőségeket is folyamatosan keresi. „A már tavaly tavasszal végzett jogász ismerőseim közül aki intenzíven keresett munkát, az 2-3 hónapon belül talált is” - mondta, hozzátéve: a kiterjedt kapcsolati háló e terület álláskeresőinek is nagyon fontos. Anikó ugyanakkor úgy látja, a most végzetteknek már nehezebb a helyzete, de a kormányzati kommunikáció – miszerint most elsősorban a fiatalokat várják a közigazgatásba – reményt jelent egy részük számára.
Kommentek (26 db) időrend | fordított időrend | értékelés szerint
A kormány januárban döntött: a következő tanévtől nyolcadára, száz főre csökkenti az államilag támogatott jogászhallgatók számát.
Ez jelent hallgatói létszámcsökkenést.
Csak a potyázás csökken.
Az elemzés is csak egy ócska bolsi trükk!
Minek lenne rá szükség mikor olyan okos, mindenhez értő ME-k van aki ezt mind jobban tudja mint az arra hivatottak!
nagyon kíváncsi lennék, hogy jött össze a 1570 fő?
Szinte kizárt, hogy évente ennyien menjenek nyugdíjba....
Nem csak az a kerdes, hogy miert lett 100 fo, hanem, hogy miert az egyik leggyengebb Pazmanyos jogot hagytak meg... ez erne meg igazan egy miset.
Masik oldalrol meg, szerintem a jogaszkepzes pont az, ahol nyugodtan lehet az ember tandijas, mert elkepeszto penzeket tudnak szakitani a jogaszok a semmiert, miutan dolgozni kezdenek, rohogve fogjak visszafizetni a tandijat.
A semmiért? A semmiért nem adnak pénzt.
Ez a hozzáállás a kedvencem....
Heh,
Konkrétan tényleg nincs szükség több jogászra.
Elvben ez semmi más, mint a társadalmi rétegződés konzerválása: jogász csak az lehet, akinek a szülei képesek kifizetni a tandijat. Ha igazam van, várható a tandij jelentős növekedése.
Úgyhogy konkrétan egyetértek. Elvben nem :o)
ps: persze a legjobb az lenne, ha megszűnne a "felesleges jogi probléma kreáló" parlamenti lobbi.
A "mise" kifejezés környékén kezdj el kutakodni és rájössz a megoldásra is... :-)
Arra bezzeg nem vagy kiváncsi hogy jött ki a 100...
A nevem is mutatja, hogy fiatal egyetemistaként KDNP tag voltam, és ha jól emlékszem Szanyi kapitánytól kérdezendő vettem fel itt a fenti nicknevet.
A kormány hülyének nézi a fiatalokat. Ez nem reform, ami a felsőoktatásban megy, hanem megszorítás, és - a hátam közepére sem kívánom -, de ennél még a Gyurcsány is korrektebb volt a tandíjjal, mert az legalább nevén nevezte.
De ugyanez megy az máshol is. Amikor az alkotmányról kérdeztek az egytemenen a nemzeti kotzultáció keretében, miután hazajöttem, láttam, hogy a Szájer elkészítete a szövegét.
A Klubrádió is eltakarították pedig anno, amikor a Katolikus Rádiót érte sérelem, hogy fel voltunk háborodva, de ez is messzebb mutat, mert a közmédiában sem maradhat, aki nem tartozik a párthoz, ahogy előtte sem...
és akkkor nem beszéltem az egykulcsos adó gazdaságot felpörgető "hatalmas" erejéről.
Tulajdonképpen itt ugyanaz megy mint előtte, mert nincs pénz sehol, és ezért volt szükség a hatalom bebetonozására is: a mostaniak sem tehetésgsebbek az előzőeknél, csak esetleg kevesebbet loptak (eddig). Megélhetésiek, karrieristák lepik el az Országgyűlést, a közgyűléseket Orbán farvizén evezve, mert nincs szakmájuk, nem tudnak belőle megélni, vagy mert egyszerűen csak karrierre, hírnévre vágynak, és ha ez ellen a fiatalok nem szólalnak fel, akkor kinek érdemes?
Én arra lennék kíváncsi, ennek a 100-nak milyen arányban lesz 'véletlen' naris anyu, apu.
Valahogy az egészről az jut eszembe, amikor valamikor rég szépen öltönyösen, nyakkendősen elmentem felvételizni. Mellettem egy kedves fiatalember farmerban, pólóban. Mikor láttam, hogy nem ír semmit, megkérdeztem tőle, hogy segíthetek-e (gimiben megszoktam :) ). A válasza az volt, köszöni, de neki elég megjelenni, már "el van intézve".
"Elvben ez semmi más, mint a társadalmi rétegződés konzerválása: jogász csak az lehet, akinek a szülei képesek kifizetni a tandijat. Ha igazam van, várható a tandij jelentős növekedése."
Aztan valahogy Amerikaban megis mukodik ez a rendszer... nezzenek oda. En vilageletemben tandijparti voltam, foleg azoknal a szakoknal, akik a versenyszferaba termelik az embereket. Ahol en megengedobb lennek az a kozszfera, ahol azert biztositanam a tandij mentesseget (vagy kesobbi kompenzaciot ez most mindegy) mert a kozszfera berei egy tanarnak, ovononel, vedononel stb olyan alacsonyokat, hogy oket tenyleg nem lehet terhelni. De egy mernok, jogasz, kozgazdasz, miert ne fizessen? Felveszi szepen a hitelt, es majd a magas fizujabol torleszti.
Kezeltesd magad mielőtt teljesen eluralkodik rajtad az elmebaj!
Továbbra is sok a munkanélküli jogász, vagy nem az eredeti végzettségével dolgozó jogvégzett.
Ez az 1570 fő nem tudom hogy jött ki, nehezen hiszem.
Másrészt, ha elfogadom, hogy társadalmi szinten szükséges a jogászképzés támogatása, akkor hogy teszünk különbséget a Seggelem által említett jólkereső jogászok és a szintén az általa említett közalkalmazotti juttatásokat kapó közalkalmazott jogászok közt.
Köszönöm a tanácsot. Látom, fegyelmezett pártember vagy. Jól van, megdicsérlek...
A jogász csak megvédi az adócsaló közgazdászt!
Le velük!
Az orvos meg ezeket gyógyítja!
Le a tandíjjal! Soha többet nem lesz!
emútnyócév!
"Aztan valahogy Amerikaban megis mukodik ez a rendszer... nezzenek oda."
szokásos egybites meglátás :o)
ui. Amerikában _nem_ működik ez a rendszer: mit gondolsz, miért görnyednek minden évben kettőbe, hogy meglegyen a "bevándorló" ráta: nem a mexikói, nem, abból nem kérnek: hanem a képzett európai, kinai, egyéb keleti. Az USA egyszerűen képtelen saját területén a minőségi _és_ mennyiségi képzés megoldására, _azért mert_ akkora a kontraszelekció amekkora. Ezért kényszerül folyamatosan a képzett munkaerő importjára. És itt ne a MIT-re gondolj, hanem a mérnökök tömegére, akik az országot működtetik ;)
Azért mert Rózsika korábban a Pázmányon tanított, és még véletlenül sem elfogult. Illetve azért mert Rózsika úgy vélte helyesnek, hogy a "nagy múltú" jogi karok részesüljenek államilag finanszírozott helyekben, és az 1992-ban gründolt Pázmány (a Pozsonyból Trianon után Pécsre költözött, 1923. óta folyamatosan működő pécsi, illetve Kolozsvárról Szegedre költözött, 1921. óta ugyancsak folyamatosan működő szegedi jogi karokkal szemben) Rózsika szerint éppen ilyen. Egyébként az ELTÉ-vel szúrt ki a legjobban a drága.
A fent említett elemzés szövegét idézem a létszámmal kapcsolatban:
- az állami funkcióhoz kapcsolódó munkakörökben foglalkoztatott jogászok száma: 33.922
fő,
- a munkaerő-piac más területein foglalkoztatott jogászok száma: 19.800 fő,
- a munkaerő-piacon szereplő jogvégzettek száma összesen: 53.722 fő.
Tekintettel arra, hogy egyes szegmensekre (pl.: közigazgatás) csupán 2006-os adatok, más
szegmensekre csak korábbi népszámlálási adatok alapjánbecsült számok (pl.: gazdasági
szféra) állnak rendelkezésre, a tendenciák alapján nagy biztonsággal állítható, hogy
ennél több, mintegy 55.000 jogi diplomával rendelkező – jogi munkát végző – szakember
tevékenykedik a munkaerő-piacon.
A jogtudományi képzésnek tehát mintegy 55.000 szakember utánpótlásáról kell
gondoskodnia. Egy adott tanév munkaerő szükséglete a fenti halmazból évente kieső
szakemberek számával egyenlő (természetesen a jogtudományi képzésben résztvevők
munkaerő-piaci ambíciói nem csupán az effektív jogi munkakörökre terjednek ki, hasonlóan a
többi értelmiségi pályához).
A jogászság esetében a szakmai életpálya hossza – a szakvizsga és a nyugdíjazás
közötti időtartam – jellemzően 37 év. Ezt azonban egyéb tényezőkkel (betegség, halál,
pályaelhagyás) is korrigálni kell, erre tekintettel az életpálya hosszát 35 évben indokolt
meghatározni.
A jogvégzettek iránti, évfolyamonkénti társadalmi igény tehát legalább 55.000:35 = 1571 fő
(kerekítve 1570). Ez a létszám szükséges a szakma reprodukciójához.
Ezen halmazból, ha csak az állami funkció gyakorlásához kapcsolódó létszámigényt vesszük
alapul, annak mértéke 33.922:35 = 969 fő. Ennél alacsonyabb létszám az állami funkciók
gyakorlását már közvetlenül gátolja, tehát az államilag finanszírozott létszám ennél kevesebb
nem lehet.
Nem a semmiért szakítunk elképesztő pénzeket, hanem a munkánkért. Egyébként a szakvizsgák előtt (ügyvédjelöltként, fogalmazóként) a mi életük sem fenékig tejfel. És a szakvizsgák letételét követően is kell némi idő, míg az ügyvédi irodában "meglódul a szekér" (illetve, míg a titkárrá/alügyésszé lett fogalmazót kinevezik bíróvá/ügyésszé).
És ha ebből leveszed a 400 fő államigazgatási főiskolást (a.k.a. "közszolgálati egyetemistát"),(mert a nem kifejezetten jogi végzettséghez kötött munkakörökben ők is alkalmazhatók,) akkor is marad 569 fő.
Az ELTE jogi kara egy libsifészek, Fodor Gabika és barátai, Hisztina, stb.
Tőlem mondjuk szétverhetik az ELTÉ-t, én nem ott végeztem. Ugyanakkor jelzésértékűnek tartom, hogy szeretett honatyáink mennyire hálásak saját alma materjükkel szemben. (Amely nélkül egyébként nem ott tartanának most, ahol.)(Merthogy nemcsak Balóné, hanem Mrs. Orbán, nemcsak Fodor Gábor, hanem Szájer J. és Navracsics is tanítottak az ELTÉ-n. A fél FIDESZ egész konkrétan ott szerzett diplomát.) Más: baromira nem az számít egy egyetemi oktatóban hogy jobb,- vagy bal oldali, illetőleg liberális-e.
Az számít, hogy a szakmát bírja-e, hogy jó, élvezetes előadó-e, és emberileg alkalmas-e az oktatói feladatra. Ahova én jártam, ott az oktatók többsége jó szakember és jó előadó. Szigorú, következetes, de korrekt. Ezért mi, akik ott végeztünk, nem fogjuk cserben hagyni a mi iskolánkat. Mert mi tudjuk, hogy mit köszönhetünk a gladiátorképzőnek.
Ezzel arra akartam utalni, hogy honatyáink nem vágják, mint jelent, hogy "nem szarunk a saját fészkünkbe."
Nyilván csak leegyszerűsítve írtam a libsifészket. :-)
Jómagam a Pázmány jogi karán végeztem. Egyházi egyetemként a száraz jogi ismeretek mellé ad egy pluszt is, mellyel a jogászok a jogot, mint a méltányosság művészetét alkalmazhatják (Celsus: „Ius est ars boni et aequi”). Feltéve, hogy emlékeznek rá.
Ennek ellenére nem igazán értem, hogy miért nem lehetett a támogatott helyeket egyenlően elosztani.
Bejelentkezés