Dopeman nem kertelt: Magyarország Európa egyik legszabadabb országa (VIDEÓ)

A Reakció legújabb epizódjában Pityinger László arról beszélt, Orbán Viktor hatalomgyakorlásának alapja egyértelműen az, hogy a társadalmon nem lehet erőszakot alkalmazni.

Magyarország is csatlakozik ahhoz az EU-szerződéshez, amely a költségvetési fegyelem növelése érdekében jön létre. Orbán Viktor szerint erre azért van lehetőség, mert a szerződés kidolgozásakor hazánk is érvényesíteni tudta akaratát. A kormányfő úgy véli: ez a váltás Magyarország számára is kedvező.
A növekedés ösztönzése és a munkahelyteremtés került előtérbe az EU-tagországok állam- és kormányfőinek hétfői brüsszeli találkozóján – nyilatkozta Orbán Viktor késő este, az egyeztetést követően. Számos olyan lépésről született döntés, amelynek révén több hitelhez juthatnak a kis- és közepes méretű vállalkozások, javulhat munkahelyteremtő képességük, csökkenhetnek a rájuk nehezedő bürokratikus terhek. Külön intézkedéseket jelentettek be a fiatal korosztályok foglalkoztatásának ösztönzése érdekében. Orbán Viktor szerint ez a váltás Magyarország számára is kedvező. Orbán a sajtótájékoztatón kitért arra: Magyarország azért hajlandó csatlakozni a szerződéshez, mert a magyar diplomáciának a szerződés részleteinek kimunkálása során sikerült elfogadtatnia a Budapest számára kedvező szabályozást.
Megállapodtak a csúcstalálkozón annak a szerződésnek a részleteiben is, amely növeli a költségvetési fegyelmet a hozzá csatlakozó országokban. Ezt az egyezményt elvben a 17 euróövezeti ország köti, de csatlakozhat hozzá a többi 10, eurózónán kívüli EU-tag is. A mostani csúcstalálkozón Nagy-Britannia és a Cseh Köztársaság kivételével mindegyikük a csatlakozás mellett döntött.
A szerződés jogi következményei a csatlakozó, nem euróövezeti országokra nézve csak az eurózónába való belépéstől fogva lépnek életbe. Emellett a szerződés nem tesz utalást az euró plusz intézkedéscsomagra, amelynek elemei közül az adóharmonizáció Magyarország számára elfogadhatatlan lett volna. A magyar kormányfő kitért arra, hogy Lengyelország – amelynek álláspontját osztotta Magyarország is – elérte: az egyelőre nem euróövezeti, de az új szerződést aláíró EU-országok részt vehetnek majd azokon az euróövezeti csúcstalálkozókon, amelyeket a 27-ek EU-csúcstalálkozói után fognak megtartani. Az euróövezethez tartozó 17 ország időnként – sürgető ügyek megtárgyalására – a nyolc nem euróövezeti, de a pénzügyi szerződésben részes ország nélkül is összeül majd.
Az új szerződés aláírói egyebek között kiegyensúlyozott államháztartás folytatása mellett kötelezik el magukat, vállalják, hogy ezt kiemelt jogszabályba iktatják, és tudomásul veszik, hogy a küszöbök tartós átlépése szankciókat vonhat maga után. A szerződést a következő uniós csúcstalálkozón, márciusban írják alá a felek.
Jóváhagyták a mostani csúcsértekezleten azt a szerződést is, amely az állandó euróövezeti pénzügyi stabilitási mechanizmus (ESM) létrehozásáról rendelkezik. A mechanizmus – a hasonló célokat szolgáló ideiglenes eszközzel (EFSF) eleinte párhuzamosan – idén júliusban kezdi meg működését, várhatóan 500 milliárd eurós hitelezési és garanciakerettel.
Foglalkoztak az uniós csúcstalálkozón a görög pénzügyi válság helyzetével is. Barrosóék bizakodásuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy Athén és magánhitelezői között még a héten megszülethet a megállapodás az adósság könnyítéséről, és egyetértésre juthatnak a déli országot segítő új pénzügyi támogatási programról is. Több uniós vezető – mindenekelőtt Merkel - ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy Görögországnak további erőfeszítéseket kell tennie vállalásainak betartása érdekében.