Azt magyarázzátok el nekem, hogy van az, hogy valakiről minden kikerülő információt meghamisítanak

Ha ezt nem tudjátok elmagyarázni, akkor azt mondjátok meg, hogy miként akadhat olyan nagykorú, cselekvőképes ember, aki mindezt elhiszi.

Mókás azt látni, hogy a Hírszerző lassan Mandiner-kommentáló klubbá alakul.
Tudom, a ti portálotok meg minden, de… mókás azt látni, hogy a Hírszerző lassan Mandiner-kommentáló klubbá alakul, ahol olyan nagynevű szerzők, mint Papp László Tamás vagy Seres László kiragadott Mandiner-posztok kiragadott mondatai köré építenek nagyívű gondolatmeneteket, s ezeket a mondatokat _A Mandiner_ állásfoglalásának tekintik.
Például itt a Schmitt-ügy. Egy jó héttel azután, hogy a botrány kirobbanása után rögtön, az MTI hírét megelőzve posztot írtam a Schmitt-ügyről, egyértelművé téve, hogy mi a véleményem az ügyről; Seres megtalálja Pelikán blogger egy héttel később született posztjának egy mondatát, mely szerint addig nem kéne a lemondást követelni, amíg az intézményi felelősségi kör nem tisztázza saját magát. Ez más szavakra lefordítva az ártatlanság vélelme, ami úgy vélem, egy libertárius szerint is megillet mindenkit. A magam álláspontja szerint természetesen követelhető Schmitt lemondása - ugyanakkor ha a Mandiner 50 szerzője közül valaki máshová rakja a véleménye hangsúlyát, az is belefér a véleményszabadságba. Ezért is tartom neccesnek, hogy Seres a fenti mondatot _A Mandiner_ üzenetének vélelmezi, s ennek kapcsán felveti a morál, sőt, az erkölcsi relativizmus kérdését, amire én meglehetősen érzékeny vagyok, lásd fentebb. Pelikán posztjának záró gondolata egyébként ez: „Ha Schmitt (és vele együtt a KEH) nem képes érdemi megnyilvánulásokkal fordítani a jelenlegi hangulaton (…), a HVG.hu által közölt anyagot pedig további szakvéleményekkel erősítik meg, akkor persze az egyetlen lehetőség a távozás.” Kivel és min is vitatkozik akkor Seres?
A másik pedig Papp László Tamás, aki miután szó nélkül hagyja az EP-vita után rögtön megírt posztom témáját és meszidzsét, egy másik szerző kolléga másnapi posztját ekézi. “Magyarországon ezt a történelmileg kialakult ellensúlyt, az Alkotmánybíróságot próbálta és próbálja a Fidesz a céljaihoz idomítani… Ha ezt Szmöre rókacsapatának Alfa-hímje nem érti, akkor Nils Holgerson az orrára koppint.” - írja PLT a szerzőnknek, csak hát a szerzőnk amellett, hogy felemlegeti, sok helyen nincs is alkotmánybíróság, ezt megelőzőleg azt írja: “Az alkotmánybírósági jogkör-farigcsálásnak ez a blog sohasem volt önfeledt híve”. A szerző tehát érti, csak ezt a mondatát figyelmen kívül hagyja PLT. És az AB-korlátozás ügyében csakegypárpélda a korabeli posztjainkból. Akkor mire is akar oktatni PLT?
Az irántunk mutatott felfokozott érdeklődés persze valahol szexi, s meggondoljuk, hogy a jövőben a lényeges kérdések megvitatása helyett mi is a Hírszerző publijairól írjunk publikat. A testnedveket szívesen emlegető Hont kollégát most is hiányoljuk az aktuális mandinerezésből.
PS: Mindez no offense smalladam kollégának, aki azon kevesek egyike, aki még nem vesztette el a józan eszét az árkok közötti senki földjén.