Három kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen az Európai Bizottság az új jegybanktörvény, a bírókra vonatkozó felső korhatár és az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó jogszabályokat érintően. Közelebbről tájékozódnának a bírói függetlenséget érintő egyes kérdésekkel kapcsolatban is.
Úgy döntött az Európai Bizottság, hogy három kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen – jelentette be José Manuel Barroso elnök kedden Strasbourgban. Az eljárások egyike a jegybank függetlenségét érintő szabályozással kapcsolatos, egy másikat a bírói tevékenység felső korhatárára vonatkozóan, a harmadikat pedig az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó szabályokat érintően indítanak. Döntött a Bizottság arról is, hogy közelebbi tájékoztatást kér a kormánytól a bírói függetlenséget érintő egyes kérdésekkel kapcsolatban.
Barroso jelezte, hogy Orbán Viktor január 24-én Brüsszelbe látogat, a tárgyalásaikon pedig az említett témákról esik majd szó. Elmondta: a bizottság remélte, hogy Magyarország végrehajtja a szükséges változtatásokat, de ez eddig nem történt meg. Az EB közleménye szerint Magyarországnak a szokásosnál kevesebb ideje, egy hónapja van arra, hogy válaszoljon a bizottsági aggodalmakra. Barroso leszögezte: minél gyorsabban megoldódik a helyzet, annál jobb. Kiemelték, hogy a Bizottság döntése az érintett magyar jogszabályok alapos elemzésén alapul.
Az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott: a bizottság szeretné elkerülni, hogy a kétely legkisebb árnyéka vetüljön arra, hogy „az európai család egyik kulcsállamaként” Magyarország nem tartja teljes mértékben tiszteletben a demokratikus elveket és értékeket. A Bizottság eltökélt abban, hogy biztosítsa: minden EU-tagállamban „betűjében és szellemében” teljesen tiszteletben tartják az uniós joganyagot, és ezt stabil jogi környezet garantálja.
Frissítés: az Index felsorolja azokat a pontokat, amelyeket a Bizottság kifogásol. Eszerint a jegybanktörvény és az Alaptörvény a következő pontokon mond ellent az uniós jognak:
- a miniszter részt vehet a monetáris tanács ülésein, vagyis befolyásolhatja a döntéseket
- a jegybanki ülések napirendjét előzetesen el kell küldeni a kormánynak, így az MNB nem folytathat bizalmas megbeszéléseket
- a jegybankelnökre vonatkozó fizetési plafon már most életbe lépett, pedig csak egy új elnökre vonatkozhatna a befolyásolás elkerülése miatt
- a jegybankelnöknek és a monetáris tanácsnak olyan esküt kell tenniük az ország és annak érdekeinek szolgálatára, ami problémás, tekintve hogy a jegybankelnök egyben az Európai Központi Bank kormányzótanácsának is tagja
- problémás a jegybankelnök és a monetáris tanács tagjainak menesztéséről szóló szabályozás (a parlament is javasolhatja a monetáris tanács tagjának menesztését)
- problémás a monetáris tanács kibővítése és egy újabb alelnök kinevezésének lehetősége
- bár az MNB és a PSZÁF jövőbeni összeolvadását lehetővé tevő szabályozás a pénzügyi stabilitásról szóló sarkalatos törvényben önmagában nem problémás, az viszont igen, hogy az összevonás esetén a jegybankelnök az új szervezetben csak alelnöki rangot kapna, ami veszélyezteti a függetlenségét – olvasható az Indexen.
Emily O’Reilly tizenegy éven át töltötte be az ombudsmani tisztséget, amelynek során az átláthatóság és az összeférhetetlenség ellenőrzése volt a fő feladata.
Az orosz gáz miatt ment neki a szlovák kormányfő az ukrán elnöknek.
Itt van a megválasztott amerikai elnök új üzenete.
A németek a szakértő szerint az arroganciájuk miatt buktak el.
Látványos adatok mutatják a különbséget.
A magyar miniszterelnök stratégiai türelmet javasolt az EU-nak – olvasható az amerikai lap hasábjain.
Az ukránok több millió órányi drónfelvétel segítségével tanítanák be a mesterséges intelligenciát, hogy segítse őket a harctéren.
A hamarosan hivatalba lépő amerikai elnök a magas használati díjakat kifogásolja.
