Putyin azonnal reagált az uniós szankciókra: tovább bővül az orosz gázexport

Az elnök szerint Moszkva meg sem fogja érezni, ha az EU nem kér többet az orosz kőolajból és földgázból.

Három kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen az Európai Bizottság az új jegybanktörvény, a bírókra vonatkozó felső korhatár és az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó jogszabályokat érintően. Közelebbről tájékozódnának a bírói függetlenséget érintő egyes kérdésekkel kapcsolatban is.
Úgy döntött az Európai Bizottság, hogy három kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen – jelentette be José Manuel Barroso elnök kedden Strasbourgban. Az eljárások egyike a jegybank függetlenségét érintő szabályozással kapcsolatos, egy másikat a bírói tevékenység felső korhatárára vonatkozóan, a harmadikat pedig az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó szabályokat érintően indítanak. Döntött a Bizottság arról is, hogy közelebbi tájékoztatást kér a kormánytól a bírói függetlenséget érintő egyes kérdésekkel kapcsolatban.
Barroso jelezte, hogy Orbán Viktor január 24-én Brüsszelbe látogat, a tárgyalásaikon pedig az említett témákról esik majd szó. Elmondta: a bizottság remélte, hogy Magyarország végrehajtja a szükséges változtatásokat, de ez eddig nem történt meg. Az EB közleménye szerint Magyarországnak a szokásosnál kevesebb ideje, egy hónapja van arra, hogy válaszoljon a bizottsági aggodalmakra. Barroso leszögezte: minél gyorsabban megoldódik a helyzet, annál jobb. Kiemelték, hogy a Bizottság döntése az érintett magyar jogszabályok alapos elemzésén alapul.
Az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott: a bizottság szeretné elkerülni, hogy a kétely legkisebb árnyéka vetüljön arra, hogy „az európai család egyik kulcsállamaként” Magyarország nem tartja teljes mértékben tiszteletben a demokratikus elveket és értékeket. A Bizottság eltökélt abban, hogy biztosítsa: minden EU-tagállamban „betűjében és szellemében” teljesen tiszteletben tartják az uniós joganyagot, és ezt stabil jogi környezet garantálja.
Frissítés: az Index felsorolja azokat a pontokat, amelyeket a Bizottság kifogásol. Eszerint a jegybanktörvény és az Alaptörvény a következő pontokon mond ellent az uniós jognak:
- a miniszter részt vehet a monetáris tanács ülésein, vagyis befolyásolhatja a döntéseket
- a jegybanki ülések napirendjét előzetesen el kell küldeni a kormánynak, így az MNB nem folytathat bizalmas megbeszéléseket
- a jegybankelnökre vonatkozó fizetési plafon már most életbe lépett, pedig csak egy új elnökre vonatkozhatna a befolyásolás elkerülése miatt
- a jegybankelnöknek és a monetáris tanácsnak olyan esküt kell tenniük az ország és annak érdekeinek szolgálatára, ami problémás, tekintve hogy a jegybankelnök egyben az Európai Központi Bank kormányzótanácsának is tagja
- problémás a jegybankelnök és a monetáris tanács tagjainak menesztéséről szóló szabályozás (a parlament is javasolhatja a monetáris tanács tagjának menesztését)
- problémás a monetáris tanács kibővítése és egy újabb alelnök kinevezésének lehetősége
- bár az MNB és a PSZÁF jövőbeni összeolvadását lehetővé tevő szabályozás a pénzügyi stabilitásról szóló sarkalatos törvényben önmagában nem problémás, az viszont igen, hogy az összevonás esetén a jegybankelnök az új szervezetben csak alelnöki rangot kapna, ami veszélyezteti a függetlenségét – olvasható az Indexen.